A TAFISA-nak 160 országban 280 tagszervezete van, a világkongresszusra a Fidzsi-szigetektől Izlandig érkeznek vendégek. Hazánkat a TAFISA-ban közel húsz éve teljes jogú, igen aktív tagként a Magyar Szabadidősport-szövetség (MSZSZ) képviseli. Az MSZSZ – hazai szervezőként – számos TAFISA-kezdeményezést honosított meg. Elsőként a Challenge Dayt érdemes kiemelni, amit Kihívás Napja néven 1993 óta folyamatosan szervez, és amely azóta változatlanul az egyidejűleg legtöbb embert megmozgató szabadidősport-rendezvény Magyarországon. A World Walking Day hasonlóan sikeres közös gyaloglóprogram, amelyet itthon Világ Gyalogló Napként ismerünk. A TAFISA is számos magyar programot ismertetett meg a világgal, ezek egyike pl. a Balaton-átúszás, de ide sorolható a Testébresztő Női Mozgásfesztivál, amely 2011-ben elnyerte a TAFISA Innovációs Díját. A világkongresszus szervezési jogát 2011-ben nyerte el Magyarország, ami egyrészt természetesen hazánk sportsikereinek és gyönyörű fővárosunknak, de nem utolsósorban az MSZSZ jó sportdiplomáciai munkájának is köszönhető. |
MIÉRT NAGY DOBÁS A KONGRESSZUSRENDEZÉS?
A TAFISA (The Association For International Sport for All) a nemzetközi szabadidősport legjelentősebb szervezete, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság szakterületi partnerintézménye, így nagy sportdiplomáciai sikernek számít, hogy Budapest adhat otthont a kétévente megrendezendő kongresszusnak, amelynek legfontosabb üzenete ezúttal a „tartós örökség a szabadidősportban”.
Hatvan-hetven országból mintegy négyszáz külföldi szakember érkezése várható az esemény helyszínére, a Vigadóba, ahol magyar részről többek között Czene Attila, a Magyar Szabadidősport-szövetség (MSZSZ) elnöke és Baráth Etele, a Magyar Kajak-kenu Szövetség (MKKSZ) elnöke is előadást tart. (A teljes programot megtekintheti a világkongresszus hivatalos honlapján!) Az esemény megnyitóján ott lesz Navracsics Tibor, az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa.
„Bízom benne, hogy a magyarok vendégszeretetén túl is tudunk értékes információkkal szolgálni. A magyar rendezésű nemzetközi sportversenyek mindig magas színvonalúak, most megmutathatjuk, hogy a szabadidősportban is tudunk maradandót alkotni” – tekintett előre a „házigazda” MSZSZ elnöke, Czene Attila.
Eddig kisebb városok adtak otthont a világkongresszusnak, Budapest az első világváros – a rendezvény tehát a nemzetközi szervezet életében is kitüntetett esemény.
„A TAFISA életében mérföldkőnek számít a kettőezer-tizenötös budapesti kongresszus – nyilatkozta Wolfgang Baumann, a nemzetközi szervezet főtitkára. – Minden második évben megtartjuk ezt az eseményt, a fejlődésünk megkérdőjelezhetetlen. Ilyenkor lehetőségünk van arra, hogy az egyes tagokkal ne csak levélben vagy skype-on beszéljünk, hanem személyesen is. A TAFISA korábban egy kis szervezet volt, de egyre növekszik. A budapesti kongresszustól azt remélem, hogy sportpolitikai szempontból tovább erősödünk, hiszen egyrészt olyan témákat tárgyalunk, amelyek a fejlődés lehetőségét hordozzák magukban, másrészt fontos személyiségek tervezik részvételüket a világból.”
MIÉRT JÓ EZ BUDAPESTNEK?
Néhány héttel azt követően, hogy Budapest pályázatát hivatalosan is elfogadta a Nemzetközi Olimpiai Bizottság a 2024-es nyári játékok megrendezésére, joggal adódik a kérdés, mit jelenthet a főváros számára 2024-es szemmel a TAFISA világkongresszusa.
„Minden olyan esemény, amelyet a sporttal kapcsolatban bonyolítanak le, erősítheti ezt, hozzájárulhat ehhez – válaszolt Füleky András, a kongresszus szervezőbizottságának operatív vezetője. – Meg kell találni a kapcsolatot a budapesti pályázat és a TAFISA világkongresszusa között. Ebből a szempontból az egyik kiemelt pont az »Amikor a fények kialszanak« címet viselő téma, azaz mi történik egy nagy világesemény rendezése után az adott országban hátramaradó létesítményekkel.”
A korábban a kajak-kenu, a vívó- és a vízilabda-szövetségben is dolgozó Füleky szerint a kongresszusból Magyarország, a magyar szabadidősport egésze sokat tanulhat, profitálhat.
„Ha ez a kongresszusrendezés a magyarországi szabadidősport helyzetére ráirányítja a figyelmet, akkor már nagyon sokat jelent, hiszen az élsport–szabadidősport összevetésében ez utóbbi terület jelentősen szerényebb odafigyelést élvez, a támogatásról nem is beszélve. Épp ezért rendszeresen hangoztatjuk, hogy ne csak sportnagyhatalom, hanem sportoló nemzet is legyünk! Az emberek az egészséges életmód, a rendszeres fizikai aktivitás tekintetében is éljék meg a sportnemzetiséget.”
„Akik idejönnek a nagyvilágból, elmondják a tapasztalataikat – amelyek sok esetben sokrétűbbek a miénknél –, elmondják, mit lehet tenni azért, hogy a mindennapos testmozgás, az aktivitás az életünk része legyen. Ezért olyan témáink vannak, mint az élethosszig való sportolás, a sportolás szerepe a jövő generációja és a közösségek építésében. Reméljük, hogy lesznek olyan magyar előadók is, akik el tudják mondani, miben lehet előrelépni” – tette hozzá Füleky András.
MIT ADHAT MAGYARORSZÁG A VILÁGNAK?
A szervezőbizottság reményei szerint a kongresszus színfoltja lehet magyar részről a kajak-kenu mint szabadidő-tevékenység megjelenítése. A résztvevők megismerhetik a szövetség programtervét, amely követendő példa lehet több sportág számára.
„Az előadás mottója: az életen át tartó siker – fogalmazott Baráth Etele, a Magyar Kajak-kenu Szövetség elnöke, az egyik előadó. – Ebben az esetben pedig a siker nem más, mint az egészség megőrzése, amelyhez a rendszeres sportolás hozzásegítheti az embereket. Nem kell mindenkinek élsportolónak lennie. A sportágunk rengeteg sikerélményt tartogat az úgynevezett szabadidős sportolók számára is.