A sportág utolsó 12 olimpiai kvótája talál gazdára Győrben

A maximális létszámmal versenyző magyar válogatott csupán egyetlen számban, férfipuskában nem szerezhet már riói indulási jogot – az országonként kiadható két kvótát Sidi Péter és Péni István korábban már begyűjtötte. Női puskásaink, illetve női és férfi pisztolyosaink számára lehetőség van további kvalifikációra – női pisztolyban ugyan van már két riói résztvevőnk, ám Tobai-Sike Renáta és Csonka Zsófia egyaránt sportpisztollyal vívta ki az indulási jogot, így légpisztolyban további kvóták szerezhetők.

A szövetség elnöke, Nagy György és a válogatott szövetségi kapitánya, Győrik Csaba egyaránt női puskásainktól várja a hivatalos célkitűzésként megfogalmazott legalább egy további kvóta megszerzését, amelyért Miskolczi Julianna és Zwickl-Veres Kata is esélyesként száll harcba.

„Három-öt érem megszerzésére reális esélye van a válogatott tagjainak, ezek közül az egyik reményeim szerint arany lesz. Fontos továbbá, hogy minél több versenyző szerepeljen döntőben” – mondta Győrik Csaba.

A magyar csapat tagjai közül tizenkét versenyző először szerepel Európa-bajnokságon, három juniorkorú lövő a felnőttválogatottban kapott helyet, ugyanakkor a felnőttek között egyre stabilabban és eredményesebben versenyző Péni István a korosztályos versenyt választotta.

„Péni István számára ezúttal az a legfontosabb, hogy gyakorolja, milyen nyomás alatt teljesíteni. A juniorok között egyértelmű elvárás vele szemben az éremszerzés” – jegyezte meg a szövetségi kapitány.

MAGYAROSAN, VILÁGSZÍNVONALON

– Mit jelent a magyar sportlövészetnek és a hazai szövetségnek a győri rendezésű Európa-bajnokság?
– Hazánk legutóbb meglehetősen régen, kétezer-négyben volt Európa-bajnokság házigazdája, azt a viadalt egyébként ugyancsak Győrben, a város Egyetemi Sportcsarnokában rendezték meg. Ilyen hosszú idő után egy kiemelkedő jelentőségű kontinenstornát Magyarországra hozni több volt, mint szakmai siker, bravúr kellett hozzá – válaszolta Sinka László, a Magyar Sportlövők Szövetségének főtitkára és az Európa-bajnokság szervezőbizottságának elnöke. – Két évvel ezelőtt kihagyhatatlan lehetőség adódott arra, hogy hazánk rendezhesse a kvalifikációs sorozat utolsó versenyét, amit elnyerni mindig különleges dolog. A magyar szövetség és a sportág számára is óriási sportdiplomáciai siker, hogy a Nagy György elnököt is soraiban tudó Európai Sportlövőszövetség elnöksége Magyarországnak ítélte a rendezési jogot.

– Érezhető a kvalifikációs sorozatot záró versenyre irányuló kitüntetett figyelem?
– Teljes mértékben. Nemcsak a sportlövészetben, minden sportágban különbözik a kvalifikációs verseny egy átlagos viadaltól. A világ elitje érkezett hozzánk, a fókuszban az utolsó tizenkét kvóta megszerzése áll, természetes a kitüntetett figyelem a versenyzők, az európai és a nemzetközi szövetség vezetői, valamint a sportág hívei részéről is. Ezért is kiemelkedően fontos, hogy csaknem egyéves szervezőmunkánkat sikeres rendezéssel koronázhassuk meg.

– A szövetség legutóbbi sajtótájékoztatóján említette, az Eb a versenyzők mellett a háttér vizsgája is lesz.
– Legfőbb célunk, hogy a hozzánk érkező vendégeket a lehető legszebb körülmények között, a lehető legmagasabb színvonalon tudjuk kiszolgálni. Mintegy ötven ország ötszázkilencvenkilenc versenyzője lép lőállásba szerdától szombatig, a velük együtt érkezőkkel mintegy ezer vendégnek kell kifogástalan feltételeket biztosítanunk. Győr, a magyar sport fellegváraként számtalan rendezvény kapcsán bizonyította, hogy tökéletes vendéglátó, az egy tetőtér alatt található két versenyhelyszínnél pazarabbat pedig nehéz elképzelni.

– Hogyan alakították át a kézilabdázók otthonát a kontinenstorna versenyhelyszínévé?
– Az alapversenyeket az Audi Arénában rendezzük, ahol a puskások és pisztolyosok számára nyolcvan, a futócéllövők számára négy pályát építettünk föl. A döntőket a Magvassy Mihály Sportcsarnokban, nyolc plusz két pályán rendezzük. Ez a versenyhelyszín elképesztő lehetőségeket rejtett magában, a kiépítése során minden egyes összetevő elemet – a díszítéstől a különleges világítástechnikai berendezésekig és a kivetítőkig – igyekeztünk úgy elhelyezni, hogy érdekessé, izgalmassá tegye a versenyt, és a legszínvonalasabban szolgálja ki az érdeklődőket.

– Milyenek az első reakciók?
– Az első bejárások alkalmával igencsak meglepődtek a versenyzők és a vezetők. Egyöntetű a vélemény, hogy rendkívüli környezetben bonyolítjuk le az Európa-bajnokságot. Reményeink szerint a versenyt a televíziós és az internetes közvetítéseken keresztül nyomon követők is hasonló képet kapnak az eseményről.

– Mi lehet a hazai viadal legfőbb hozadéka?
– A legfontosabb profit az, hogy a magyar versenyzők hazai pályán szerepelhetnek, és remélhetőleg újabb kvóta, kvóták megszerzésével itthon teszik teljessé a riói csapatot. Emellett egy hazai rendezésű világverseny valamennyi alkalommal otthon is ráirányítja a figyelmet az adott sportágra, ami ugyancsak nem elhanyagolható a jövő szempontjából.

– Többször hangsúlyozta, a győri Európa-bajnoksággal nem csupán egy sikeres világverseny megrendezése a céljuk.
– Egy világverseny mindig többet mutat meg, mint a sportág adott viadalát. Megismerteti a házigazda települést, képet fest a vendéglátó országról is, ezáltal országimázs-növelő szerepe is jelentős. Mindez különösen hangsúlyos most, a 2024-es olimpiai pályázati folyamatban. Arra törekszünk, hogy az ideérkezők jó hírünket vigyék szerte a világban, és olyan Eb-t rendezzünk, amely erősíti Budapestet az ötkarikás játékok rendezéséért folyó versenyben.

– A hét végén mivel lenne elégedett főtitkárként?
– Természetesen azzal, ha a meglévő öt riói kvótánk számát gyarapítani tudnánk. Szeretném továbbá, hogy a magyar versenyzők hazai pályán sok-sok érmet nyerjenek – mégiscsak ők a legfontosabbak.

– És a szervezőbizottság elnökeként?
– Egy igazi magyaros, világszínvonalú rendezéssel.