Konferencia: a mieink kevésbé bevállalósak, mint Beckhamék

A rendezvényt dr. Berkes Péter és dr. Váczi János sportközgazdász hívta életre még 2013-ban, miután a két sportmenedzsment területén jártas szakember úgy érezte, hogy igény van Magyarországon is egy olyan, szakmai kérdésekkel foglalkozó fórumra, ahol a rendezvény előadói a sportmenedzsment különböző kérdéseivel és részleteivel foglalkoznak. A konferencia, ahogy már elnevezése is tükrözi, nemzetközi, ami a szervezők szerint azért fontos, mert így bepillantást nyerhetünk a meghívott külföldi előadók segítségével a sport nemzetközi, globális világába.

A korábbi rendezvényeken a KPMG angol igazgatója az európai stadionépítési projektekről beszélt, a Heineken egyik holland marketing vezetője pedig a világ talán legismertebb sörmárkájának sporttal kapcsolatos aktivitásait mutatta be.

A konferencia visszatérő vendége Paul Pedersen, aki az Egyesült Államok egyik legjobb képzését adó Indiana Egyetem sportmenedzsment programjának vezetője. Ő az amerikai professzionális sportmodellt és az európai sportrajongók számára nehezen felfogható egyetemi sportban lévő üzleti lehetőségeket mutatta be.

Az idei rendezvény két fontos változást jelentett a konferencia életében. A nemzetközi érdeklődésre tekintettel kétnapos volt a rendezvény, amit a szervezők úgy osztottak meg, hogy az első napon a magyar, a másodikon az angol nyelvű előadásokat tartották az idén új konferencia-helyszínként megjelenő MOM Sport és Rendezvénycsarnokban.

A rendezvény első napján – és ez volt a másik lényeges változás – kifejezetten sportmédiával kapcsolatos előadások hangoztak el. Abból is hat darab, aminek sora dr. Szabó Tünde, a magyar sportot stratégiai szinten bemutató prezentációjával kezdődött. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) sportért felelős államtitkára arról beszélt, hogy amióta a kormány 2010-ben stratégiai ágazattá tette a sportot, a bevezetett intézkedések hatására öt százalékról több mint tizenöt százalékra nőtt a rendszeresen sportoló emberek száma. Megjegyezte, átalakult a sport támogatása is, ami lehetővé tette a sportlétesítmények fejlesztését is, hiszen ezen a téren óriási a lemaradás.

Az államtitkár kitért arra is, hogy a sportot érintő társaságiadó-kedvezmény (Tao) bevezetése óta a látvány-csapatsportágakban 260 ezerről 350 ezerre emelkedett az igazolt versenyzők száma, és a növekedés elsősorban az utánpótláskorú sportolók között jelentős. A Tao jelenlegi rendszere 2017 júniusában véget ér, de már dolgoznak a Tao 2-n, amelynek célterülete az utánpótlást szolgáló sportlétesítmények fenntartása lesz.

Szabót követte Héder Barna, az M4 frissen kinevezett sportigazgatója és Gudra Tamás, az MLSZ gazdasági igazgatója. A szervezők szerint ezek az előadások azért is voltak az idén kiemelten fontosak, mert az előttünk levő nyár alapvetően a franciaországi labdarúgó Eb-ről és a riói olimpiáról szól, amit itthon a közvetítési jogokkal rendelkező M4 csatornán tudnak elsősorban figyelemmel követni a szurkolók. A konferencián előadott még a Nemzeti Sport főszerkesztő-helyettese, Sz. Nagy Tamás, továbbá a Nielsen Measurement igazgatója, valamint a Red Bull marketingvezetője is.

Igazi csemegének számított az első nap előadásai közé integrált három kerekasztal-beszélgetés, amelyen sportszövetségi vezetők, a sportcsatornák képviselői és sztársportolók vettek részt. A rendezvény első napjának zárásaként sokak által várt sportolói kerekasztal-beszélgetés a műsorvezető meglehetősen provokatív vitaindító kérdésével kezdődött. Nagy Lászlónak, Berki Krisztiánnak, Szilágyi Áronnak, Gergely Istvánnak és a fitneszvilágbajnok Németh Dorottyának arra kellett válaszolnia, hogy hajlandó lenne-e alsóneműt reklámozni. Miközben Nadalnak, Beckhamnek, vagy Ronaldónak látszólag a szeme sem rebben egy ilyen felkérésre, a magyar sztársportolók jóval konzervatívabb álláspontot képviseltek, vagy ha úgy tetszik, jóval kevésbé voltak bevállalósak.

Az olimpiai bajnok Gergely István, Szilágyi Áron és Berki Krisztián, valamint a kézilabdázó Nagy László is egyetértett abban, hogy a sikeres sportolóknak szükségük van olyan igazi menedzserekre, akik megszervezik a médiaszerepléseiket, mert ha ezeket a feladatokat maguk végzik, az előbb-utóbb a teljesítményük rovására megy.

A konferencia második napján a sporttudományra és a kutatásra került a hangsúly. Ennek a napnak az volt az érdekessége, hogy annak ellenére, hogy a MOM Sport és Rendezvénycsarnokban rendezték meg, a szervezést az Indiana Egyetem vállalta magára. A Szingapúrból, Dél-Koreából, Angliából, Törökországból, Németországból és az Egyesült Államok több államából érkezett előadók színvonalas prezentációi a sportmenedzsment legkülönbözőbb területeire kalauzolták el az érdeklődőket.

A konferencia után Váczi János és Berkes Péter elmondta, hogy a konferencia a várakozásaiknál is jobban sikerült, hiszen elérték azt a célt, hogy a csaknem 300 látogató számára olyan előadókat és előadásokat hoztak, amelyek érdekesek, figyelemfelhívóak és nem utolsósorban hasznosak azok számára, akik a sportmenedzsment, sportszervezés, vagy sportszövetségi területen dolgoznak Magyarországon. Elmondásuk szerint már néhány nappal a rendezvény után érkeztek megkeresések az előadók és a hallgatóság részéről is, hogy mikor lesz jövőre a következő, ami csak visszaigazolja azt a kezdeti elgondolásukat, hogy van igény egy jól szervezett, évente ismétlődő konferenciára ebben a témában.