Videó: „Itt az idő, hogy revánsot vegyek a tavalyi miatt!”

Van egy tavaly júniusi történetünk Balatonfüredről. Az egyik szereplő a második helyen ért célba a középtávú, tehát 1.9 kilométer úszásból, 90 kilométer kerékpározásból, valamint 21.1 kilométer futásból álló országos bajnokságon, a Balatonman triatlonfesztiválon. Ez a szereplő futás közben látta, amint a történet másik résztvevője a fa tövében ül – nem nézett ki túl jól, az első helyről kellett feladnia a versenyt.

„Különbséget kell tenni amatőr és profi szemlélet között. Mi nemcsak a körülményeket és a pályát győzzük le, hanem egymást is. A tavalyi versenyt megelőző napokban sokat változott az időjárás, mérsékeltebb időből lett hirtelen harmincöt fok és viharos szél, ez más taktikát kívánt – taglalta a manapság a versenyzésről egyre inkább az edzősködés felé haladó 36 éves Kis Gyula.Kis Gyula.

A hűvös februári délután Hankó Dávid is beszélt róla, mire emlékszik a tavaly júniusi verseny (számára) végéből. – Elszámoltam magam. Az úszásnál nem volt gond, kerékpáron a saját tempómat diktáltam, de nem vettem figyelembe, hogy a szél hűtött, és az időjárás meleg volt. A futás során az első öt kilométeren sem volt gond, aztán egyre erőtlenebbnek éreztem magam, végül elsötétült minden. Ez volt a vége."

A visszavágást az idén megejtheti Hankó, hiszen a Balatonmant 2016-ban is megrendezik, csak most fordított sorrendben, a balatonfüredi versenyt szeptemberben, a balatonkeneseit júniusban. Persze a triatlonban a versenynaptárt érdemes rugalmasan kezelni, hiszen az embert próbáló viadalokat nem lehet csak úgy, a precizitás kedvéért letudni.

„A Balatonman meghatározó verseny Magyarországon, ha tehetem, mindkét viadalon elindulok, nagyon jó a szervezés –erősítette meg a 24 éves Hankó.

– Szeretnék belekóstolni a kenesei versenybe, míg Füreden feledtetném a tavalyi bukást. Bármikor változhat a naptáram, de nyolc verseny van beütemezve, mind féltávú. A teljessel még inkább várjunk néhány évet."

A teljes távú (tehát 3.8 km úszás, 180 km kerékpározás, 42.2 km futás) versenyek legnagyobbika a hawaii világbajnokság, amely gyakorlatilag minden profi és amatőr triatlonista álma.

„Óriási fanatizmus kell még ahhoz is, hogy célba vehesse az ember Hawaiit, nemhogy a kijutáshoz. Ez több év még egy tehetséges versenyző esetében is. Nekem előtte két-három évemet gyakorlatilag csak ez határozta meg. Olyan esemény, amelyet minden triatlonistának legalább egyszer át kell élnie, ha máshogy nem, külső szemlélőként. Úgysem bírja ki, hogy legalább egyszer ne próbálja meg a kijutást – elmélkedett Kis, aki 2012-ben egyrészt kijutott, másrészt remek versenyzéssel a 2000 indulóból a 88. helyen végzett. Hankó egyelőre erről csupán álmodozik, meg persze rengeteget dolgozik.

– Ez hivatás, reggeltől estig tart. Napi hat-hét óra az edzésmenynyiség. Reggel úszással kezdek, úgy öt-hat kilométerrel, aztán átlagosan másfél órát futok, majd kerékpározom három órát. Este erősítek. A féltávozás hosszú lépcső az Ironmanig, és még onnan is rengeteg munka a kijutás, de a hawaii versenyen is az lenne a célom, hogy a tudásomhoz képest a legjobb eredményt érjem el a hazámnak."