Dopping: a NOB már 2010-ben figyelmeztette Moszkvát

Az állami irányítású doppingolással vádolt, emiatt – a NOB döntése nyomán – a riói nyári játékokról több sportolójának indításáról lemondani kényszerült Oroszország olimpiai bizottságának (OKR) tiszteletbeli elnöke csütörtöki sajtókonferenciáján megemlítette, hogy a 2010-es vancouveri téli olimpián Jacques Rogge, a NOB akkori elnöke azt mondta: tudnak oroszországi doppingesetekről, s felhívta a sportminisztérium figyelmét a lehetséges szankciókra.

Szmirnov, aki jelenleg az OKR antidopping bizottságának a vezetője, úgy látja, elkerülhetetlenül megoldásra érett a helyzet, már csak azért is, mert „kétszázhatvanhét sportolónk vesztett rajta doppinghasználaton, ezzel nem lehet megbékélni". Ennek az állapotnak véget kell vetni - jelentette ki.

A Szmirnov által vezetett testület életre hívását Vlagyimir Putyin július 22-én javasolta az OKR-nek leszögezve, hogy szükség van Oroszországban egy független doppingellenes bizottságra. Az OKR

július 25-én megerősítette tisztében Szmirnovot.

A testülettel az olimpiai bizottság elnöke, Alekszandr Zsukov csütörtökön közölte, hogy ez év végéig megszületik a doppingellenes törvény Oroszországban.

Ami az előzményeket illeti, a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) illetékes bizottsága tavaly november 9-én hozta nyilvánosságra a moszkvai doppinglaboratórium, továbbá a nemzeti antidopping-szervezet (RUSZADA) és az orosz sportminisztérium tevékenységére vonatkozó jelentését. Ez vádakat fogalmazott meg több orosz tisztségviselővel és sportolóval szemben. A WADA tanácsa ezt követõen határozatban állapította meg, hogy a RUSZADA megsértette a nemzetközi ügynökség alapszabályát és felfüggesztette annak tevékenységét.

Idén júniusban a WADA Richard McLaren irányította független bizottsága jelentést terjesztett elő a 2014-es szocsi téli olimpián elkövetett doppingmanipulációkra vonatkozó vádak ügyében. Ez azt állította, hogy Oroszországban 2011 és 2015 között 30 sportágban 643 esetben alkalmazták a pozitív teszteredmények elleplezését szolgáló rendszert.

Rodcsenkov, a moszkvai doppinglaboratórium korábbi igazgatója ellen Oroszországban hivatali visszaélés miatt büntetőeljárást indítottak azzal vádolva őt, hogy 2014-ben megsemmisített 1437 doppingmintát, jóllehet a WADA arra szólította fel, hogy a későbbi ismételt vizsgálatok céljából őrizze meg azokat.

Az orosz doppingbotrány következményeként a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) kitiltotta az összes orosz atlétát a riói olimpiáról, amelyen egyedül a távolugró Darja Klisina indulhatott, mivel a nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) indoklása szerint „a sportoló hitelt érdemlően igazolta, hogy versenyeken és azokon kívül is alávetette magát a doppingellenőrzéseknek Oroszországon kívül".

A 2008-as és a 2012-es olimpiai minták NOB által elrendelt újratesztelése – más országok versenyzői mellett – számos orosz sportoló esetében mutatta ki utólag, hogy Pekingben és Londonban is doppingszert használva érte el eredményeit. Az atlétákhoz hasonlóan a súlyemelők nemzetközi szövetsége is eltiltotta az orosz súlyemelőket a riói indulástól.