A honi síalpinisták között Wetzl Péter korábban a Muztagh Atáról, 7546 méterről síelt le. A próbálkozás a maga nemében egyedülálló, magyarok ugyanis még sosem síeltek le nyolcezer méternél magasabb hegyről. Hazánk egyik legjobb síalpinistája 2010-ben a 8201 méter magas Cso-Ojun 7100 méterig jutott a mászással, majd sílécen ereszkedett le, míg Szlankó Zoltán 2011-ben a 8013 méteres Sisapangmán próbálkozott, végül 6400 méterről siklott alá.
Becsült adatok szerint a föld tizennégy nyolcezer méternél magasabb hegyén idáig összesen tizennégy-tizenötezer hegymászó járt, ebből százhúsz-százharmincra tehető a síléccel lecsúszó alpinisták száma. A legjobban síelhető nyolcezres a Cso-Oju (8201 méter), amelyről eddig körülbelül ötvenen siklottak le, a Manaszluról (8163 méter) pedig huszonhárman. |
„Ezúttal nem csak a csúcstámadás a lényeg, korábban ugyanis Erőss Zsolt és Barna Dániel, illetve Klein Dávid sikeresen megmászta a nyolcadik legmagasabb hegyet – kezdte Szlankó Zoltán alpinista, hegyi túravezető. – A Manaszlu viszonylag jól sízhető hegy, összesen huszonhárom lesiklásról tudunk, de magyaroknak még sosem sikerült. A magaslati hegymászásnál annyiban nehezebb a feladat, hogy nem elég felmászni a csúcsra, a 7500 méter felett fellépő oxigénhiányos állapotban le is kell síelni. Márpedig ez nagyobb kihívás, mint a felmászás, mert ekkora magasságban az agy rohamtempóban fogyasztja az oxigént, ezért is szükséges a megszokottnál hosszabb akklimatizálódás.”
A Nepálban található Manaszlu a szanszkrit manasza szóból ered, jelentése: Szellemhegy, amely a nyolcadik legmagasabb hegy a földön, a 8163 méteren található csúcsára elsőként – 1956. május 9-én – a japán Imanisi Tosio és a nepáli Gyalzen Norbu ért fel. Csaknem húsz évvel később, 1974. május 4-én egy kizárólag nőkből álló japán expedíció jut fel a csúcsra, s így már női mászók is nyolcezer méter fölé kerültek. Magyar mászók közül elsőként Erőss Zsolt és Barna Dániel járt (2009. május 19.) a Manaszlu tetején, de a csúcstámadásnál dr. Szabó Levente orvos elhunyt. Klein Dávid 2015. október elsején oxigénpalack és teherhordók segítsége nélkül jutott fel, de ugyanezen a napon a székelyudvarhelyi születésű, de osztrák állampolgár Benedek Zoltán is járt a csúcson, majd ereszkedés közben életét veszítette. |
A tervek szerint az expedícióban öt alpinista venne részt, de csak Szlankó Zoltán és Wetzl Péter síelne le a Manaszluról. Kelemen Ferenc a túra vezetésére és szervezésére koncentrál, míg Gál László és Sztellik Gergely inkább a 8163 méter magas hegy megmászására összpontosít. A felkészülés már a télen elkezdődik, a két síző a szezont az olaszországi Dolomitokban tölti, majd négy-öt hónappal később, április közepén – kiegészülve a csapat többi tagjával – már Nepálban kezdenék a közvetlen akklimatizációs tréninget.
„Hosszabb időre szóló mászási engedélyt kérünk, így a monszun megérkezése előtt jó esélyünk lehet célunk elérésére – folytatta Szlankó Zoltán. – Sőt, akár a monszun kezdetén is lehet megfelelő mennyiségű és minőségű hó a hegyen. Természetesen fel kell készülnünk arra az esetre is, ha a hóviszonyok számunkra kedvezőtlenek. Ez esetben a csúcsmászásra koncentrálunk, lehetőség szerint oxigénpalack nélkül, de utóbbi igaz a sízésre is. Bármi előfordulhat, s ha a helyzet úgy kívánja, hogy csak egyikünknek adódik lehetősége lesíelni, akkor megpróbáljuk Wetzl Pétert a lehető legmagasabb pontra feljuttatni, hogy Magyarország legjobb síalpinistájának sikerüljön teljesítenie a tervet."
Ha nem sikerül nyolcezer méter fölé mászni, a síalpin-expedíció akkor is sikerrel járhat, legfeljebb alacsonyabb magasságból kezdődik az ereszkedés, amely a tervek szerint a 4800 méteren felállított alaptáborig tartana. Az extrém útvonal természetesen korántsem veszélytelen, s nem vezet egyenes út a célig. Az időjárási helyzettől függően elképzelhető ugyanis, hogy a négyes tábor alatt rövid szakaszon nem síelhető a hegy, illetve szinte biztos, hogy az expedíció tagjai az egyes tábor feletti hasadékos részen is csak a lécek lecsatolásával juthatnak át.