Pástra, fel!

„A jövő élsportolói és bajnokai ma itt vannak köztetek" – fogalmazott Szabó Tünde, sportért felelős államtitkár a Magyar Vívószövetség által rendezett háromnapos Sulivívó tudáspróba, valamint diákolimpia megnyitóján. Az, hogy az államtitkár személyesen is ott volt ezen a rendezvényen, mutatja, valamit jól csinál a szövetség.

Erre már az elnök, Csampa Zsolt hívta fel a figyelmet: „Az államtitkár asszony is látja, jó cél érdekében, és jól tesszük a dolgunkat. Az első és legfontosabb, hogy rögzítsük, jól kezdtük meg 2013-ban és onnantól a sportágfejlesztési támogatás felhasználását. Akkor azt mondtuk, ne várjuk meg, amíg a gyerekek eljönnek a vívóterembe, menjünk mi el hozzájuk az iskolákba. Akkor hét intézménnyel kezdtük el ezt a programot, néhány hónapja pedig immár a Pető Intézetet is bevontuk ebbe, ma pedig már 116 iskolával kötöttünk együttműködési megállapodást."

Valóban: a Magyar Vívószövetség a kormány sportágfejlesztési támogatásából, szinte tényleg a semmiből hívta három esztendő alatt életre a sulivívást – a program pedig igazolta a létét, jelenlétét. Ahhoz kétség sem férhet, hogy a sportág számára a biztos hátteret, a jövő eredményeit csak ez az út jelentheti. A legnagyobb változás az, hogy az alapokat már sportegyesületi igazolás és tagdíj nélkül, az iskolákban, a testnevelési órákon és a lakóhelyükhöz közel elsajátíthatják a fiatalok.

A nagyszabású rendezvény első napján a sulivívó versenyen, és az azzal párhuzamosan zajló tudáspróbán csaknem ezer diák vett részt – ezek a gyerekek kizárólag az iskolai vívásnak köszönhetően kapcsolódnak a sportági rendszerhez. És ez legalább akkora előrelépés, mint az, hogy másnap, immár a diákolimpián további ezer igazolt vívó lépett pástra.

„Harminchat korcsoportban, hetven páston vívtak a fiatalok a diákolimpián, a nevezések száma 2402 volt – számszerűsített Csampa Zsolt elnök. – Óriási feladat, hatalmas kihívás volt az esemény megszervezése, jó ideje készültünk rá, egyfajta felkészülés volt ez a számunkra is a 2019-es vívó világbajnokság megszervezésére. Majdhogynem nehezebb dolgunk volt, hiszen míg egy vébén nagyjából ezerötszáz vívó indul, és versenyez hat nap alatt, itt több indulónk volt, és kevesebb nap állt a rendelkezésünkre."

Csampa Zsolt elnök érthetően boldog és büszke – a jelentős előrelépés mellett arra is, hogy a sportág jelenlegi kiválóságait tulajdonképpen meg sem kellett hívni a rendezvényre: „Mondanám, hogy mindenki az első szóra érkezik egy-egy ilyen eseményre, de gyakorlatilag szólni sem kell nekik. Öröm, hogy ilyen vívóink vannak, a fiatalok számára mindannyian példaképként szolgálnak."

Hatalmas sorok kígyóztak a legjobbak autogramjaiért – bizony alakultak ki tumultuózus jelenetek a bajnokok közelében. A fiatal vívók találkozhattak a BOK Sportcsarnokban – a teljesség igénye nélkül – Dömölky Lídiával, Kamuti Jenővel, Szilágyi Áronnal, Szász-Kovács Emesével, Imre Gézával, Boczkó Gáborral, Rédli Andrással, Kovács Ivánnal, Somfai Péterrel, Szényi Péterrel, Nébald Györggyel, Csongrádi Lászlóval, Kulcsár Krisztiánnal, Szalay Gyöngyivel, Mincza Ildikóval, Várkonyi Marinával, Nemcsik Zsolttal, Boros Györggyel, Navarrete Józseffel. Csupa-csupa világversenyek dobogóját megjárt korábbi is jelenlegi sportoló! És akkor még nem beszéltünk a mestereikről, akik közül szintén jó néhányan ott voltak az eseményen.

Bár csütörtökön volt főszereplő a sulivívás, valahol pénteken és szombaton, a diákolimpiai egyéni- és csapatversenyei során is szerepet kapott, hiszen ekkor az igazolt vívók az iskoláikat képviselték – nagyszerű volt látni, hogy a máskor, más versenyeken egymás ellen küzdő, különböző egyesületekhez tartozó fiatalok milyen remekül alkalmazkodtak a megváltozott helyzethez: az iskolájáért minden sportoló az utolsó leheletéig küzdött. Eredményeik kapcsán pedig a tanintézmények is visszaigazolást kaptak arra vonatkozóan, hogy a magyar vívásnak bizony ott a helyen az iskoláik falain belül.

A sulivívás fantasztikus fejlődése mellett a közelmúlt fejlesztéseinek is köszönhetően egyértelmű ugyanis az előrelépés a „diákolimpikonok" tekintetében is, hiszen fegyvernemenként tíz-húsz százalékkal nőtt az indulói létszám a kadét- és a juniorkorosztályban. Maga diákolimpia pedig totális siker, évről évre egyre sikeresebb, s bár ranglistapont nem jár érte, ezen a versenyen nyerni igazi presztízs a fiatalok körében.

A Magyar Vívószövetség előtt magasan a léc – az élsportolói fantasztikus eredményeket szállítanak a világversenyekről, a kadét- és juniorkorú versenyzők egyre-másra érnek oda a dobogóra a legnagyobb viadalokon, a diákolimpiákon egyre több az induló, a sulivívásba egyre több iskola, ezáltal gyermek kapcsolódik be. A sportág vezetői és szerelmesei viszont nem félnek a kihívásoktól.