Párizs 2024: a Duna Aréna az etalon az olimpia szervezőinek

Fél éve még telt ház, több mint tízezer lelkes drukker előtt születő világbajnoki címektől, rekordoktól volt hangos a Duna Aréna, január utolsó, kicsit borongós napján azonban más arcát mutatta a létesítmény: miközben a medencék környékén munkások sürgölődtek, az emeleten a 2024-es párizsi olimpia szervezőinek különítménye nézelődött. Természetesen nem „csak úgy”, a franciák már a nyári világbajnokság idején jelezték, hogy – mivel nekik még nincs versenyuszodájuk – a Duna Aréna mintájára akarják felépíteni a párizsi olimpiai uszodát.

„Ez a létesítmény az egyik legjobb versenyuszoda a világon, ráadásul rekordgyorsasággal készült el, ezért is örülünk, hogy itt lehetünk, és személyes tapasztalatokat szerezhetünk arról, miként kell felépíteni egy ilyen uszodát – mondta a szerda délelőtti sajtótájékoztatón Anthony Piqueras, a 2024-es párizsi olimpia és paralimpia technikai igazgatója. – A Duna Aréna minden jövőben épülő, így a párizsi olimpia vizes versenyeinek helyt adó uszodának is a mintája lehet, példa arra is, miként hasznosulhat egy sportlétesítmény a hazai nagyközönség és a sportolók számára egyaránt. A fenntarthatóság, amely a Duna Aréna tervezésekor és építésekor követelmény volt, alapvető szempont a párizsi játékok előkészítésekor is."

Mint kiderült, a franciákat több más mellett az is érdekli, hogyan lett a világ egyik leggyorsabb medencéje a budapesti, és hogyan oldották meg a magyarok, hogy a világbajnokság idején ideiglenes lelátókkal bővítve, 15 ezres, végleges formájában pedig 6 ezres legyen a lelátó.

„A Duna Aréna története az összefogásról, a magyarok tehetségéről és az adott szó megtartásáról szól – fogalmazott Fürjes Balázs, a kiemelt budapesti városépítések kormánybiztosa. – Vállaltuk, megcsináltuk. A magyar tervezők, mérnökök és építők kreatívan és bravúrosan valósították meg feladataikat, és a teljes beruházás több mint ötezer magyar embernek adott, illetve ad munkát három éven át. A Duna Aréna a családoké, a gyerekeké és a versenyzőké, a nagyközönségé, vagyis minden magyaré. Ez a létesítmény egyben városformáló beruházás is, része egy nagyszabású város- és uszodafejlesztési programnak. A beruházás keretében számos, az angyalföldieket szolgáló további fejlesztés megvalósult: épült a többi között árvízvédelmi gát, gyalogossétányok, park és kerékpárutak."

Érdekesség, hogy a Duna Aréna, amellett, hogy a tervezéstől az átadásig rendkívüli gyorsasággal készült el, más csúcsokkal is büszkélkedhet: olimpiai utáni évben rendezett világbajnokságon a tavaly nyárit megelőzően még soha nem született 11 világrekord.

„Saját tapasztalatból is mondhatom, de a világbajnokság idején az amerikaiaktól kezdve az ausztrálokig mindenki dicsérte a Duna Arénát – tette hozzá Gyurta Dániel, olimpiai világ- és Európa-bajnok mellúszónk. – De nem csak a versenyzők jártak a csodájára, NOB-tagként számos sportdiplomatával találkoztam, beszélgettem, s szinte egyöntetű volt a vélemény, hogy mind a kivitelezésben, mind a világbajnokság megszervezésében a magyar főváros különlegeset alkotott.”