Történelmi javaslat a frankomán újságírótól

Ha a helyszín nem is mindig a Nemzeti Színház volt, ha a külsőségek nem is mindig voltak méltóak az esemény rangjához, ha nem is mindig M4 Sport – Az Év Sportolója Gála volt a rendezvény elnevezése, immár hatvan éve tart a hagyomány, hogy a Magyar Sportújságírók Szövetsége megválasztja és ünnepli az adott naptári évben a legjobbak között is a legjobb teljesítményt nyújtó sportolókat és edzőket.

A sportvilág számos remek kezdeményezéséhez (a modern kori olimpia életre hívása, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség, a futball Európa-bajnokság vagy az Aranylabda) hasonlóan az ötlet francia eredetű, a neves sportlap, a L’Équipe 1946-tól már évente megrendezte saját szavazását, s nevezte meg a „Champions des champions francais”-t, vagyis a francia bajnokok bajnokát.

A kezdeményezést a Népszabadság híresen frankomán beállítottságú, „Monsieur” becenéven is ismert sportrovatvezetője, Lukács László ültette át a hazai viszonyok közé az 1950-es évek második felében.

Miért ne csinálhatnánk egy ilyet mi is Magyarországon? – tette fel a kérdést Lukács az akkor még a MÚOSZ szakosztályaként működő sportújságíró-szervezet tagjaként, és nyomban támogatókra talált a szövetségben.

Az első Év sportolója-választást az 1958-as esztendő legjobbjairól tartották, magára a díjátadó ünnepségre pedig 1959. március 22-én került sor az újságírókat, szerkesztőket a soraiban tudó sportklub, a Sajtó SC éves sportbálján. Pataky Károly, a MÚOSZ sportújságíró-szakosztályának elnöke, valamint Kéri János titkár adta át a sportújságírók szavazatai alapján odaítélt díjakat. Az első győztes az 1958-as Roland Garrost megnyerő Körmöczy Zsuzsa teniszező volt, a férfiaknál a Budapesten világbajnoki címet szerző későbbi olimpiai bajnok birkózó, Polyák Imre, míg a csapatok között a szintén Budapesten, az Európa-bajnokságon diadalmaskodó férfi vízilabda-válogatott nyert.

A hagyomány útjára indult. A helyszínek gyakran változtak (erről lásd keretes írásunkat), a kategóriák pedig idővel bővültek. Elsőként 1985-ben az edzők kategóriájával, 1995 és 2014 között pedig a tagság megszavazta az év szövetségi kapitányát is. Idén már 11 kategóriában választják meg a győztest (továbbá az év góljáról a szurkolók szavazhatnak az M4 Sport honlapján), hiszen négy kategóriában a parasportolókat is díjazzák, illetve a labdarúgás mint a kimagaslóan legnépszerűbb sportág külön megítélés alá esik, és három kategóriában is képviselteti magát.

Régi óhajnak eleget téve az MSÚSZ elnöksége úgy döntött, hogy idén már két külön kategóriában versenghetnek az év csapatai, a klasszikus csapatsportágakban és az egyéni sportágak csapatversenyeiben (tenisz, kajak-kenu, evezés, úszóváltók és így tovább). Minden kategóriában az MSÚSZ elnöksége állított össze tízes listákat, amelyeken három-három jelöltre szavazhattak a tagok. A kategóriák első három helyezettjét január 4-én sajtótájékoztatón nevezi meg a szövetség. A versenyben maradó jelöltek kapnak meghívót a gálára, amelynek élő televíziós adásában derül fény a győztesek kilétére.

Az egyéni rekorder Egerszegi Krisztina úszó, aki 1988 és 1993 között sorozatban hatszor, összesen hétszer nyerte el a címet. A hölgyeknél mögötte szintén két úszó következik: az idén is versenyben lévő Hosszú Katinka öt, Kovács Ágnes pedig négy elsőséggel (Hosszú Katinka férje, Shane Tusup is volt díjazott: háromszor is elnyerte az Év edzője címet), míg hármat szerzett Pap Kornélia evezős és Gyarmati Andrea úszó.

A sportágak rangsorát is az úszók vezetik (21 elsőség), megelőzve a kajakosokat (8), valamint az atlétákat és a vívókat (7-7). A hölgyeknél egyébként 2008 óta csak „vizes” sportág képviselője győzött: úszó vagy kajakos. Figyelemre méltó, hogy az eddigi ötvenkilenc elsőségből huszonegyet szerzett úszónő, nyolcat pedig kajakos – ez az összes győztesnek csaknem a fele.

A férfiak közül is egy úszó, Darnyi Tamás győzött a legtöbbször (5), míg négyen is háromszor végeztek az élen: Balczó András öttusázó, Magyar Zoltán, Berki Krisztián (mindkettő tornász) és Gyurta Dániel úszó. Tizenegy sportág képviselői nyertek, a legtöbbször az úszók (13), őket követik az öttusázók és a tornászok (9-9).

Ha a csapattagként kiérdemelt elsőségeket is beszámítjuk, akkor viszont senki sem nyert többször Balczó Andrásnál, aki háromszor lett az év férfi sportolója és ötször volt tagja az év csapatának megválasztott öttusa-válogatottnak is.

Ami a csapatokat illeti, a magyar vízilabda háromszoros olimpiai bajnokai közül Benedek Tibor, Kásás Tamás, Kiss Gergely, Molnár Tamás hatszor is tagja volt az év csapatának, és ugyancsak hatszoros első a kétszeres olimpiai bajnok Fodor Rajmund és Steinmetz Barnabás is.

Az egyéni győztesek közül mindössze ketten, Török Ferenc és Storcz Botond nyertek később edzőként vagy szövetségi kapitányként. Sőt, Török doktor az egyetlen, aki három kategóriában (egyéniben, csapatban és edzőként) is az élen végzett.