Sportolók kontra népzenészek: Mese habbal!

„A mai napig nagy mesefogyasztó vagyok, bár mostanában nyilván inkább a felnőtteknek (is) szóló, egész estés animációs filmek, mesék varázsolnak el – árulta el Kovács Nikolett. – Nagy kedvencem a Shrek, a Szörny Rt. és a Verdák. Gyerekként nemcsak néztem a meséket, de videóra is vettük őket, a sógorommal Tom és Jerry maratonikat tartottunk, képesek voltunk egész hétvégén nézni. Amit gyerekkoromban még nagyon imádtam, a Süsü, illetve az abszolút kedvenc a Vuk volt, aminek a zenéjét bizony még motorozás közben is képes voltam olyan hangosan énekelni, hogy a pálya szélén is hallották anyuék.”

Harsányi Gergely ma már a gyermekeinek olvas mesét, mert képzelőerejük és lelkiviláguk így fejlődik a legjobban: „A magyar népmeséket a tévén néztem inkább, mert élveztem Szabó Gyula kellemes hangszínét, de azért olvasni is szerettem. A kedvenceim közé tartozott a Nagy Ho-ho-ho-horgász, Pom-pom meséi, a Csip-csup csodák, a Vuk, és még sok szép mese, amelyről a mai gyerekek talán már nem is hallottak.”

Dávid Kornél is a rajzfilmek rajongója volt: szerette a magyar népmeséket: a Kis gömböc volt az egyik kedvence, de minden farkasos és gidás mese is tetszett neki. „Kisfiammal rendszeresen nézegetjük a mesekönyveket, minden állatos mese érdekli, de főleg a képek tetszenek neki, néha annyira, hogy ki is akarja tépni őket.”

A játékot mind a hárman nagyon élvezték, bár néhány kérdéshez nem igazán tudtak hozzászólni – sportolókként hamar csapattá kovácsolódtak és úgy küzdöttek, mint a pályán. No és persze nyerni akartak, hiszen az alaptermészetükből ez fakad. Hogy sikerült-e?

Most már elárulhatjuk, Harsányi Levente vezetésével igen, ők nyertek!