Olimpiai életjáradék: többszörös megbecsülés

Ha az Országgyűlés decemberben elfogadja a sport szabályozását érintő, kedden benyújtott törvényjavaslatot, 2019. január 1-jén hatályba lép az a rendelkezés, amelynek eredményeként a jövőben jelentős mértékben emelkedik az olimpiai érmes sportolók életjáradéka.

A Bánki Erik, Gulyás Gergely és Kocsis Máté képviselők által közösen benyújtott törvényjavaslat általános indoklásként felidézi, hogy Magyarország a modern kori olimpiákon elnyert 177 arany-, 151 ezüst- és 174 bronzérmével, valamint a paralimpiákon szerzett 32 arany-, 48 ezüst- és 65 bronzérmével a legeredményesebb sportnemzetek közé tartozik, s a világelsők között található az egy főre jutó olimpiai és paralimpiai érmek számát tekintve.

„A sportnemzet feladatai közé azonban nemcsak a sportolók kinevelése és felkészítése tartozik, hanem a korábbi győztesek megbecsülése és a példaképek bemutatása is – áll az indítványban, amely kitér arra is, hogy a jelenlegi szabályok méltánytalansága, hogy a befektetett energiát és az emberfeletti küzdelmet eltérően értékeli abban az esetben, ha a sportolónak már van olimpiai érme. – Magyarország számára minden olimpiai arany-, ezüst- és bronzérem egyenlő súllyal kell, hogy bírjon, függetlenül attól, hogy valaki többszörösen is képes maga mögé utasítani a világ többi versenyzőjét.”

A jelenlegi szabályozás szerint a korábban több aranyérmet, érmet szerző a sportolók az első medália után a teljes, míg a második, harmadik, stb. után már csak százalékosan csökkentett összeget kaptak. Ha átmegy a módosítás, a három ötkarikás aranyérmet magáénak tudó sportoló már háromszor akkora összeget kap, mint az egyszeres győztes. A továbbiakban ráadásul nemcsak a legjobb helyezés után válik jogosulttá a sportoló a járadékra, hanem valamennyi helyezése után járó járadékkal is számolhat.

„Ha több aranyérmet szerzett a sportoló, valamennyi után a külön-külön számított, majd összeadott teljes összegre, míg ezüst-, illetve bronzérem esetén azok hatvan, illetve negyven százalékára lesz jogosult” – áll a javaslatban.

Miként az idén június 30-án a sportdíjazások kapcsán írt elemzésünkben rögzítettük, „az olimpiai életjáradék nem fix pénz, hanem a Központi Statisztikai Hivatal által számított, a bérből és fizetésből élők előző évi, országos szintű bruttó nominál átlagkeresetének megfelelő összeg”. Ez jelenleg az aranyérem esetében bruttó 324 300 forint, az ezüstében 194 600, a bronzéban 129 730 forint – ami a tervezet szerint a legjobbaknak immár halmozottan jár.

A nyáron a sportért felelős államtitkárságtól megtudtuk azt is, hogy „a 2017. évben hozzávetőleg 860 fő részesült olimpiai járadékban, valamennyi járadékra jogosult sportolót, edzőt, szövetségi kapitányt és özvegyet beleértve. A jogosultak pontos száma az új jogosultságok megállapítása, valamint az olimpikonok elhalálozása következtében állandóan változik.”

Az olimpiai életjáradék nem az egyetlen állami elismerése a kiemelkedő sportteljesítményeknek. 2004 óta létezik a Nemzet Sportolója kitüntető cím is, amelyet a hazai sport tizenkét, hatvanadik életévét betöltő, kimagasló eredményt elérő sportolója kaphat meg, aki sportpályafutását követően is fontos szerepet töltött be a magyar sportéletben. E kitüntetés is jár életjáradékkal, amelynek összege 2015 óta havi bruttó 630 ezer forint. A módosító javaslat érinti a Nemzet Sportolóinak díjazását is, amikor a sportról szóló 2004. évi I. törvényt az alábbi kiegészítéssel látja el: „Elhagyásra került az a rendelkezés, hogy aki Nemzet Sportolója címmel járó életjáradékban részesül, annak olimpiai járadék nem folyósítható.”

A törvényjavaslat hatályba lépésével jelentősen nőhet extraklasszis sportolóink anyagi megbecsülése. Az öt olimpiai bajnoki címe mellett három ezüst- és két bronzérmet is szerző tornász, Keleti Ágnes januártól havi bruttó 2 231 242; az öt arany-, és egy-egy ezüst- és bronzérmet nyerő úszó Egerszegi Krisztina bruttó 1 945 830; az ugyancsak ötszörös ötkarikás győztes és egy ezüstérmet is szerző kajakos Kozák Danuta 1 816 100 forintra számíthat – utóbbi ráadásul a 2020-as játékokon is gyarapíthatja éremgyűjteményét.

A törvényjavaslat az edzők javadalmazására is kitér. Kimondja, hogy az edző járadékát az edzői járadék alapját képező érmes helyezések alapján kell megállapítani. Az edzői járadék az érmes helyezés után a sportolónak járó összeg 50 százaléka. „A labdajátékoknál az olimpiára felkészítő szövetségi kapitány járadéka megegyező mértékű az irányítása alatt érmet, érmeket szerző csapat legeredményesebb sportolóját megillető járadék összegével.”

Az egyéni sportágakban az edző továbbra is az érem után járó járadék 50 százalékára lesz jogosult. Júniusi cikkünkben megírtuk, hogy a jogalkotó nem tervezi kiterjeszteni a járadékra jogosultak körét az edzők özvegyeire. E tekintetben a jelenlegi javaslat sem hozna változást.