– Szándékosan vette a Seven Summits-sorozat első felére a legnehezebbet, a Mount Everestet?
– A Seven Summits-sorozat nálam tulajdonképpen csak a második csúcsnál, az Everestnél kezdődött, mivel az elsőnél, a Kilimandzsárónál még nem voltak ilyen terveim. Ennek egyszerű volt az oka, azt akartam, hogy derüljön ki rögtön az elején, ha esetleg nem vagyok alkalmas a sorozat befejezésére. Sokan adják fel a Seven Summitsot csak azért, mert a végére hagyják a legnehezebbet, az Everestet, amit nem képesek megmászni. A világ legmagasabb hegyén derült ki számomra az is, hogy az asztmámmal meg tudok birkózni, bár az oda- és a visszaúton több rohamom volt.– Szándékosan vette a Seven Summits-sorozat első felére a legnehezebbet, a Mount Everestet?
– A Seven Summits-sorozat nálam tulajdonképpen csak a második csúcsnál, az Everestnél kezdődött, mivel az elsőnél, a Kilimandzsárónál még nem voltak ilyen terveim. Ennek egyszerű volt az oka, azt akartam, hogy derüljön ki rögtön az elején, ha esetleg nem vagyok alkalmas a sorozat befejezésére. Sokan adják fel a Seven Summitsot csak azért, mert a végére hagyják a legnehezebbet, az Everestet, amit nem képesek megmászni. A világ legmagasabb hegyén derült ki számomra az is, hogy az asztmámmal meg tudok birkózni, bár az oda- és a visszaúton több rohamom volt.
– A Mount Vinson is hasonlóan nehéz az Antarktiszon?
– Azt mondják, a Vinson olyan, mint a Denali, csak egy kicsit könnyebb kiadásban. Szerintem ez nem egészen így van, inkább komplex hegynek nevezném, amiben volt egy kis Everest, egy kis Elbrusz és egy kis Denali. Állandóan résen kellett lennem, a mínusz harminc-negyven Celsius-fokos hideget csak fokozta az állandó és erős szél, ilyen körülmények között csak öt percünk volt melegebb felszerelést magunkra kapni, különben fagyás és ujjak amputációja lett volna a vége, ahogy az négy emberrel is megesett a szezonban.
A teljes interjút elolvashatja a csupasport.hu weboldalon!