Beszédet mondott Bacsa Péter, az MBSZ ügyvezető alelnöke, amelyben méltatta a Márianosztrán született, a BVSC, a Ferencváros és az Újpesti Dózsa színeiben versenyző kiválóság életútját. Felidézte többek között, hogy Szilvásy karrierjét egy, a bal lábába fúródó eltévedt pisztolygolyó sem tudta megtörni, illetve fordulatos párharcát svéd riválisával, Gösta Anderssonnal. Az 1948-as londoni olimpiai döntőben a kötöttfogás váltósúlyában még a skandináv klasszis győzött, de honfitársunk az 1952-es helsinki fináléban visszavágott! Ezzel a diadallal Szilvásy szerezte meg a magyar sport kerek ötvenedik olimpiai aranyérmét, majd visszavonulása után edzőként és rendőrtisztként dolgozott, míg a gyógyíthatatlan betegség 1969. május 24-én, fájóan fiatalon, mindössze 43 évesen el nem ragadta.
A megemlékezésen az MBSZ vezetését Bacsa Péter ügyvezető alelnök mellett Komáromi Tibor alelnök és Farkas Tibor főtitkár képviselte, a sportág korábbi és későbbi nagyjai, mesteredzői közül tiszteletét tette többek között Varga János, a Nemzet Sportolója, valamint Alker Imre, Tóth István, Klinga László, Gál Henrik, Széles József, Szőnyi János, a fiatalabbak közül Bácsi Péter és Fodor Zoltán. Az FTC nevében Tobak Csaba, a Fradi Múzeum vezetője, a Magyar Olimpiai Akadémia részéről Hencsei Pál sporttörténész rótta le kegyeletét Szilvásy Miklós előtt.