Birkózás: Veréb Istvánnak jól jött az olimpia elhalasztása

 

Igen széles skálán mozog élsportolóink hangulata, valamint a kvalifikációs versenyek és az olimpiai játékok egyéves halasztására adott reakciójuk – érdekes látni, kire milyen hatással van a váratlan helyzet, s vérmérséklete szerint ki mennyire és miért örül vagy nem örül.

Birkózóklasszisaink közül például Sastin Mariannát, maholnap 37 évesen, érthetően letörte a hír, a hozzá hasonlóan már szintén kvótával büszkélkedő Lőrincz Tamás kezdeti búját azóta felváltotta a bizakodás, a szabadfogású Ligeti Dániel pedig kimondottan örült a halasztásnak, mert így rendbe tudja tetetni rakoncátlankodó bokáját, és a műtét után bőven lesz ideje a rehabilitációra és a kvalifikációs sorozatra való felkészülésre.

Veréb István hasonló cipőben jár, mint „szaktársa”: vb- és háromszoros Eb-bronzérmes szabadfogású kiválóságunknak egy sérülés miatt tulajdonképpen még jól is jött a halasztás.

„A januári válogatóverseny előtt néhány nappal kijött a sérvem, ezért a válogatón nem tudtam indulni, emiatt pedig az időrendben első, márciusi, budapesti kvalifikációs versenyen sem én szálltam volna harcba a kvótáért, legfeljebb a másodikon – márpedig pokolian nehéz lett volna úgy készülni, hogy minden azon az egy versenyen múlik – magyarázta a Haladás 32 esztendős birkózója. – Most viszont szerencsére már teljesen egészségesnek mondhatom magam, a karanténidőszak alatt edzettem is, így kivételesen nekem dolgozott az idő. A tervem tehát semmit sem változott, csak tolódott: jövőre mindenképpen szeretném megszerezni a kvótát, de előtte pontot teszek az ügy végére, hogy én indulhassak már a változatlanul Budapesten rendezendő, első kvaliversenyen is!”

Veréb hozzátette: a karantén rá jó hatással volt, hiszen sokkal több időt tudott együtt tölteni a feleségével és a kislányával, értelemszerűen nem estek nehezére az otthon eltöltött hónapok. Sőt, mint mondta, nagyon jót tett neki, hogy kicsit csillapodtak körülötte a kedélyek, és néhány hétig csak magára és a családjára tudott koncentrálni. Ami pedig a folytatást illeti:

„A harminchármat töltöm be idén, szóval, nem leszek már fiatalabb, de bízom benne, ha mindent megteszek, hogy egészséges maradjak, akkor elérhetem a célom. Az utóbbi időszak tanulságokkal is szolgált: nem szabad magam annyira széthajtani, miként januárban, akkor tényleg átestem kicsit a ló túloldalára, és abszolút elképzelhető, hogy a sérvem is emiatt jött ki... Úgyhogy az edzés mellett fokozott figyelmet fordítok a pihenésre és a megfelelő rehabilitációra is. Ha egészségesen, jó állapotban tudnék nekimenni a kvalifikációs sorozatnak, tényleg bármi megtörténhetne!”

Utóbbi kitételre ékes bizonyítékot is szolgáltatott Veréb az elmúlt időben, hiszen a tavalyi, bukaresti Európa-bajnokságon erős mezőnyben – akkor még 92 kilogrammban – állhatott fel a dobogóra, és az őszi, nur-szultani vb-n egy kategóriával lejjebb, a 86 kilósok között is jól birkózott a fogyasztás ellenére: többek között a 2012-ben olimpiai ezüstérmes Jaime Espinalt is legyőzte, de a végére elfáradt, és a vigaszágon végül nem tudott bemenni kvótára.

Veréb elmondta: hétfő óta már a szabadfogású válogatott is újra együtt edzhet, igaz, egyelőre csak kisebb csoportokban, a biztonsági előírások szigorú betartásával. Hozzátette, a bizonytalanság nem könnyíti meg a dolgukat: „A felkészülési programunk már körvonalazódik, ugyanakkor az idei naptárról még nem tudni semmit. Az országos bajnokságra valószínűleg ősszel sort kerítenek, de például a német Bundesliga beindulása erősen kérdéses – pedig nem volna hátrány, ha már idén is tudnánk jókat versenyezni.”