Az Athletic listájához hasonlóan mi is meghatároztunk néhány kitételt:csak filmek kerülhettek az összeállításba, sorozatok, illetve dokumentumfilmek, valamint dokumentarista életrajzok nem.csak filmek kerülhettek az összeállításba, sorozatok, illetve dokumentumfilmek, valamint dokumentarista életrajzok nem.

Foci a mozivásznon

A magyar sporttémájú mozifilmeket szinte egytől egyig a futball ihlette. Sokak szerint ezek közül máig az 1961-ben, Fábri Zoltán rendezésében készült Két félidő a pokolban a legjobb alkotás.

Két félidő a pokolban (1961)

IMDB: 8.1/10

Miről szól?: A történt szerint 1944 áprilisában, valahol Ukrajnában, a védelmi vonalépítéshez fakitermelést végző 306/2-es magyar különleges munkásszázadból futballcsapatot akarnak verbuválni, hogy a Führer születésnapja tiszteletére megmérkőzzön egy német utászcsapattal. A század tagja Ónodi (Sinkovits Imre) – vagy ahogyan mindenki nevezi: Dió –, az egykori focilegenda is, akinek megparancsolják, hogy a lerongyolódott, kiéhezett munkaszolgálatosok közül válasszon ki játékosokat.

Érdekességek: A Bacsó Péter és Fábri Zoltán által írt forgatókönyv megtörtént eseményen alapul, amely 1942 nyarán Kijevben, a megszálló csapatok katonaválogatottjai és a főleg a Dinamo Kijev-játékosokból álló szovjet hadifoglyok között lejátszott labdarúgómeccsek utolsójaként, „halálmérkőzés” néven híresült el.

A film megihlette Hollywoodot is, John Huston forgatott belőle egy remake-et, Menekülés a győzelembe címmel. Az 1981-ben, Sylvester Stallone főszereplésével bemutatott művet egy évvel korábban Budapesten és Dunakeszin forgatták, a legtöbb jelenetet az MTK pályáján vették fel. A több mint tízezer statisztát felvonultató forgatás generációs élmény lett, pláne, hogy a brazil legenda, Pelé is a szereplők között volt.

A csodacsatár (1957)

IMDB: 7.4/10

Miről szól?: Futbólia válogatottjának az áhított kupa megszerzéséhez az utolsó meccsen négy góllal kellene nyernie. Az ország kétségbeesett vezetése úgy dönt, teljhatalommal ruházza fel Duca tengernagyot, aki a világklasszis magyar csodacsatár leigazolását ígéri. A titkon puccsra készülő katonatiszt a Svájcban játszó magyar válogatotthoz repül, de a híres focistát véletlenül összetéveszti Jóskával, a piti csalóval. A botlábú férfi képtelen ellenállni a pénz és a hírnév csábításának, s megpróbálja eljátszani a nagy tudású játékost. A döntő hatalmas botrányba fullad, az országban forradalmi hangulat uralkodik.

Érdekességek: A Keleti Márton rendezte vígjáték történetet Méray Tibor írta, az egyik nagy durranása pedig Puskás Ferenc és az Aranycsapat szerepeltetése. A produkciót1956nyarán és kora őszén forgatták, a premierje november 8-án lett volna, ám a történelem közbeszólt. A forradalom után Méray és Puskás külföldre távozott, a filmben ráadásul, ha szatirikusan is, de ott a felkelés motívuma. A cenzúra sokáig birkózott a művel, majd végül az a megoldás született, hogy Méray neve eltűnt a stáblistáról, Puskás jeleneteit pedig Hidegkuti Nándorral forgatták újra. A filmet végül 1957 szeptemberében mutatták be, azonban ma már ismét az eredeti verzióban, Puskással látható.

A Pancho néven is ismert legenda felbukkan Bujtor István 1985-ben forgatott Az elvarázsolt dollár című akcióvígjátékában is. A jelenetben Albert Flóriánnal, Kárpáti Györggyel és Hegedűs Csabával lábteniszezik.

Civil a pályán (1952)

IMDB: 5.8/10

Miről szól?: Keleti Márton humoros, de ugyanakkor népművelő célzatú filmje a sportra való buzdítással foglalkozik. A történet szerint Rácz Pista (Soós Imre) kiváló dolgozó, viszont nem szereti a sportot, mert szerinte a munka rovására megy. Ugyanabban a brigádban dolgozik a népszerű focista, Teleki Jóska (Szusza Ferenc) is, aki nem jó szemmel nézi, hogy Pista a sport miatt neheztel rá. Amikor Pista beleszeret Jóska húgába, Marikába (Ferrari Violetta), rájön, hogy muszáj sportolni.

Érdekességek: Az Újpest ikonja és stadionjának névadója, Szusza Ferenc nemcsak ebben a filmben szerepelt, hanem önmagát játszotta az 1957-ben bemutatott, Mese a 12 találatról (IMDB: 7.2) című filmben is, amelynek főhősei kollektív totózásból kívánnak meggazdagodni. Meg is ütik a főnyereményt, de később nagy meglepetésben lesz részük.

A filmben több olimpiai bajnok sportoló is feltűnik: Gyarmati Olga atléta, Keleti Ágnes tornász és Papp László ökölvívó is önmagát játssza. Emellett a legendás rádiós sportriporternek, Szepesi Györgynek is jutott egy kisebb szerep.

Régi idők focija (1973)

IMDB: 6.8/10
Miről szól?: A húszas évek mozi- és focivilágát burleszk-pantomim stílusban megidéző, Mándy Iván A pálya szélén című műve alapján készült film 1924-ben, Budapesten játszódik. Minarik Ede (Garas Dezső) mosodás egyetlen szenvedélye a foci. Csak egyet szeretne elérni az életében: hogy a Csabagyöngye SC bejusson az első ligába. Ezért képes feláldozni mindent: a mosodáját, a házasságát, mindent, amije csak van, illetve volt. A Sándor Pál rendezte alkotás egyik mondata szállóigévé vált: „Kell egy csapat!”

Szépek és bolondok (1976)

IMDB: 7.2/10

Miről szól? Szász Péter a játékvezetőket állítja a középpontba az LGT Elfelejtett szó című dalával kezdődő filmjében. A leghétköznapibb kisemberek sokaságába tartozó Ivicz István (Kállai Ferenc) valaha kitűnő pék volt, ma kenyérkihordó. Hétvégéken azonban vonatra száll, és valamelyik kisvárosban szívvel-lélekkel, nagy odaadással és tisztességgel levezet egy-egy harmadosztályú labdarúgó-mérkőzést. Mint futballbíró nem enged meg semmiféle lazaságot, a megvesztegetésnek még a látszatát is elkerüli. A pályán emberi kiteljesedést érez, e vasárnapok kiemelik őt a hétköznapok szürkeségéből. Ugyanerre vágyakoznak partjelzői, Fedák (Bodrogi Gyula) és Gadácsi (Andor Tamás) is. Legnagyobb álmuk az, hogy írjon róluk a Népsport.

6:3 avagy, Játszd újra Tutti (1999)

IMDB: 5.8/10

Miről szól?: Tímár Péter vígjátékának első jelenetei 1993-ban játszódnak, Budapesten. Boksai Rezső (Eperjes Károly) köztisztasági alkalmazott egy szemetesautón dolgozik. 40 éves, véletlenül pont a legendás angol–magyar mérkőzés napján, a mérkőzésnek pont a legvégén született.Megszállott focimániás, annak a bizonyos meccsnek minden pillanatát fejből tudja, barátai Tuttinak hívják.

Egy nap munka közben megszólítja egy fiatal lány, hogy megtudja, esetleg nem vállalna-e egy kisebb lomtalanítást. Tutti először elutasítja, de azután a lány invitálását félreértve mégis bemegy a házba. A lány a közelmúltban meghalt idős nagyapja szobájába vezeti, zsebébe dug egy ötezer forintost a lomok eltávolításáért, majd szó nélkül magára hagyja dolgozni. Ám amit a lány lomnak vél, az egy focirajongó számára valódi kincsesbánya. Tutti döbbenettel tapasztalja, hogy a szoba tömve van a legendás Aranycsapat relikviáival, köztük képkeretbe foglalva a 9-es számú mez, amit Hidegkuti Nándor viselt a legendás 6:3-as meccsen 1953. november 25-én. . Nem tud ellenállni a kísértésnek, kiveszi a mezt a keretből, és belebújik.

A következő pillanatban elájul, majd a furcsán üres ferencvárosi Bakáts téren tér magához. Nem érti, hová tűntek az autók, miért járnak az emberek furcsa ruhákban. Egy járókelőtől elkért újságból kiderül, az időpont 1953. november 25., a nagy meccs napja, néhány perccel a kezdés, valamint két órával Rezső születése előtt. Az egész ország a rádió előtt ül és a kezdést várja. Tutti az egészet egy furcsa, de számára kellemes álomnak véli. Két célja van, élőben meghallgatni a meccset, valamint megismerni édesanyját.

Brazilok (2017)

IMDB: 6.2/10

Miről szól?: A közelmúltban készült vígjáték helyszínén, Acsán mindenki focizik. Az egész falu a bajnokság lázában ég, az esélyes persze a helyi önkormányzat nagyvadjaiból álló társaság, élükön a polgármesterrel (Fekete Ernő), aki nem tud hibázni, és helyettesével (Schmied Zoltán), aki meg nem szeret. De valami megzavarja az eddigi harmóniát: a falu legszegényebbjei, a helyi cigánytelepen csellengő kamaszok, élükön a börtönből frissen szabadult, aranylábú rosszfiúval (Nagy Dániel Viktor), mellettük a dekázásban élen járó helyi pappal (Bánki Gergő) életükben először szintén neveznek. És nyerni akarnak.

Az ökölvívóringtől a medencén át a lóversenypályáig

Persze nemcsak a labdarúgás körül forog a magyar filmművészet, hiszen az ökölvívás, a torna, a vízilabda, a jégkorong és a lóverseny is alapjául szolgál néhány alkotásnak.

Nehéz kesztyűk (1957)

IMDB: 5.4/10

Miről szól?: A kétszeres olimpiai bajnok ökölvívó, Ács Laci a harmadik olimpiai győzelemmel szeretné megkoronázni a pályáját. A felkészülés idején azonban edzője, Zsiga bácsi és terhes felesége tanácsa ellenére nemzetközi túrára indul. Varsóban Petrusovszky kiüti. Ács először kerül padlóra. Abba akarja hagyni a bokszot...

A film főhősében, az olimpiai bajnok ökölvívó Ács Laciban nem nehéz felismerni Papp László olimpiai bajnok ökölvívót. És hogy a történet valóban hiteles legyen, a főszerepet maga Papp László alakítja.

K.O. (1978)

IMDB: 7.8/10

Miről szól?: Rényi Tamás 1978-as filmjében a pécsi PSK bokszcsapata válogatóversenyre érkezik Budapestre. Tóth II Béla, azaz Csungi (Cserhalmi György) nagy riválisa az olimpiai bajnok Vörös Jóska (Juhász Jácint), akivel egyébként együtt kezdtek bokszolni gyerekkorukban, és azóta is jó barátok. Csungi esélyeit növeli, hogy amellett, hogy különösen jó formában érzi magát, Jóska magánéleti és szakmai problémákkal is küszködik egy idő óta: nemrég vált el feleségétől, és régi kedves edzőjét is nyugdíjazták.A csapatversenyen a várakozásnak megfelelően a döntőt Csungi és Jóska vívja. A vezetőség azonban nem akar kockáztatni az Európa-bajnokságon...

Szabadság, szerelem (2006)

Miről szól?: 1956-ban Magyarország csupán egy kis csatlósállam a szovjet blokkban, de nagyhatalom is: vízilabda-válogatottja verhetetlen. A pólós srácok a vasfüggöny mögött is az élet császárainak érzik magukat: élvezik a sikert, a lányok rajongását, magabiztosak és összetartók. Eddig egyetlenegyszer veszítettek: 1955-ben, amikor egy moszkvai mérkőzésen a bíró nem engedte őket győzni. Mindannyian visszavágásra, az 1956. novemberi melbourne-i nyári olimpiára készülnek. De a történelem alaposan összekavarja a terveiket. Budapesten kitör a forradalom. A csapat fiatal sztárja, Karcsi (Fenyő Iván) és barátja, Tibi (Csányi Sándor) belekeveredik az utcai eseményekbe. Eleinte csak a kalandot keresik. Karcsinak megakad a szeme egy harcias műegyetemista lányon, Falk Viktórián (Dobó Kata), és a nyomában járva eljut a forradalom legfontosabb színtereire: ott van a Kossuth téren, majd a Rádió ostrománál is.

Október végén a forradalmárok azt hiszik, harcuk és áldozataik nem voltak hiábavalók, ezért a lány rábeszéli Karcsit, hogy utazzon mégis a többiekkel, képviselje az olimpián az új Magyarországot. Mire rájön, hogy a forradalom kudarcra van ítélve, már nem tud visszafordulni. Kénytelen sorsára hagyni szerelmét, és ha már nem harcolhat, teszi, amihez a legjobban ért: a medencében szerez dicsőséget a hazájának. Így kerül sor 1956. december 6-án az elődöntőre. Otthon T–34-esek rombolják le a barikádokat, itt a magyar vízilabdások néznek szembe a szovjetekkel. Karcsi és csapattársai most megmutathatják a világnak, hogy ez a kicsiny nép nem hagyja magát legyőzni.

Érdekességek: A Goda Krisztina rendezte filmből természetesen nem maradhatott ki a melbourne-i vérfürdő néven ismert, a vízilabda történetének leghíresebb összecsapása, amelyet Magyarország és a Szovjetunió válogatottja vívott az olimpián, egy hónappal az 1956-os forradalom leverését követően.

Néhány perccel a mérkőzés vége előtt a magyarok 4:0-ra vezettek, így már biztos volt a győzelem. Ekkor történt az az emlékezetes esemény, amelyről az elődöntő a „vérfürdő” nevet kapta: Valentyin Prokopov, a szovjet center elvesztette a fejét. A szovjet csapat egyik legjobb játékosát kezdettől Bolvári felügyelte, minden akcióját megakadályozva. Prokopov könyökkel teljes erejű víz alatti ütést mért ellenfelére, de az épp mögé érkező Zádor Ervin arcát találta el, akinek a bőre felrepedt a szeme alatt. Vére nemsokára vörösre festette a medence vizét. Amikor a vérző játékost lecserélték, nem a kispadnál, az öltöző bejárata felé szállt ki a vízből, hanem a medence túlsó oldalán. Ezáltal végig kellett mennie a tribün előtt. Bár a sebe nem volt túl nagy, a lecsorgó vér a vizes testen lassan kezdett szétterjedni. A 21 éves Zádor Ervin egy kicsit a magyar forradalom hősévé is vált, ahogy vértől vöröslő felsőtesttel a tribün előtt végigvonult. Ez a jelenet látható a filmben is.

Fehér tenyér (2006)

IMDB: 7.5/10

Miről szól?: Hajdu Szabolcs számos hazai és nemzetközi díjjal elismert filmje húsz év történetét meséli el. A kamasz Dongó (Hajdu Zoltán Miklós) tehetséges tornász, a fenyítésekkel teli edzések ridegsége elől a cirkuszba menekül, ám miután leesik a trapézról, visszatalál a tornaterembe. Felnőttként Kanadában vállal edzői állást, a tehetséges, de öntörvényű fiú, Kyle Manjak trénere lesz. Magával hozott stílusa és beidegződései miatt azonban kérdésessé válik, hogy be tud-e illeszkedni ebbe az új világba, képes-e megfelelni az új kihívásoknak. Elsősorban saját feldolgozatlan múltjával, gyökereivel kell szembenéznie – a tornaterem falai közt töltött örömtelen gyerekkorral és a múlt kísérteteivel.

Érdekességek: A felnőtt Dongó története tulajdonképpen a főszereplő Hajdu Miklós pályája, aki a rendező testvére. Kyle Shewfelt kanadai tornász a filmben önmagát alakítja, 2004-ben az athéni olimpián aranyérmet szerzett talajon.

A Viszkis (2017)

IMDB: 7.5/10

Miről szól?: A „Viszkis rablóként” elhíresült Ambrus Attiláról nyilván nem az jut eszébe először az embernek, hogy valaha jégkorongozó volt. És Antal Nimród filmje nem is a hokis pályafutását mutatja be, amely azonban több szempontból fontos állomása az életének.

Ambrus Attilát (Szalay Bence), a csíkszentléleki kisfiút nagyanyja nevelte. Legnagyobb vágya az volt, hogy jégkorongozó legyen. Nagyanyja halála után apja a testvérének adta oda Attilát, később bekerült egy kollégiumba, de mivel könyvet lopott, kirúgták az iskolából. Ezt követően javítóintézetbe került. Sorkatonai éveiben szökött át Magyarországra, ahol sikerült bekerülnie az Újpesti Dózsa jégkorongcsapatába. Mivel a magyar állampolgárság megszerzéséhez pénzre volt szüksége, postákat és bankokat kezdett el rabolni.

Érdekességek: A korabeli Kriminális című televíziós műsor rendszeresen beszámolt a 90-es években elkövetett rablásokról, onnan tudhatta a közönség is, hogy a bankrabló a rablásai előtt egy-két pohár whiskyt is felhajthatott. Ebben a műsorban ragadt rá a „Viszkis rabló” elnevezés.

A jégkorongos jeleneteket a székesfehérvári Ifj. Ocskay Gábor Jégcsarnokban rögzítették.

Kincsem (2017)

IMDB: 7.4/10

Miről szól?: Herendi Gábor filmjének nincs sok köze a valósághoz, csupán Kincsem, a többszörös díjnyertes versenyló páratlan karrierje az, ami igaz. A köré szőtt romantikus történetben Blaskovich Ernő mindenét elvesztette a szabadságharc után. Céltalan, kicsapongó életet él, amikor egy nap megjelenik élete nagy lehetősége, Kincsem, a csodaló, akivel sikert sikerre halmoz az európai versenypályákon. Ezzel a sors tálcán kínálja neki az elégtételt, hogy nemes küzdelemben győzze le ősi ellenségét, Von Oettingen bárót. Egyre durvuló rivalizálásukat azonban bonyolítja, hogy Ernő menthetetlenül beleszeret Klara von Oettingenbe, apja gyilkosának lányába.