Tokió 2020: válogatók, képletek – olimpiai kvótaszabályok

BIRKÓZÁS – KVÓTÁK SZÁMA: 4

A birkózás több szempontból is speciális helyzetben van. Amellett, hogy a kvóta nemzetnek szól, nem személynek, pluszcsavar, hogy egy ország egy súlycsoportban csak egy indulói jogosultságot szerezhet – ez mindhárom fogásnem valamennyi kategóriájára vonatkozik. Vagyis súlycsoportonként minden résztvevő legfeljebb egy versenyzőt indíthat.

A magyar birkózás manapság sajnos nem küzd azzal a kellemes gonddal, hogy a különböző kategóriákban egymást tapossák a világklasszisok. A legtöbb súlycsoportban jó, ha egy-egy nagy név van, másodvonalról jellemzően egyáltalán nem is beszélhetünk (különösen a férfi szabadfogásúakra és a nőkre igaz ez). Így az elmúlt időszakban rendre egyszerű volt a képlet: a hazai szövetség döntése szerint aki kivívta az ötkarikás indulás jogát, utazhatott.

Részleges kivételt hagyományosan legsikeresebb szakágunk, a kötöttfogás jelent, amely továbbra is tartja magát. A 97 kilogrammosoknál akad is izgalom. Noha itt kvótánk még nincs, három remek versenyzőnk igen. Az elpusztíthatatlan Kiss Balázs (BVSC) mellé beérő U23-as világbajnok Szilvássy Erik (Csepeli BC) és a junior Eb-aranyérmes Szőke Alex (ESMTK). A hármuknak válogatónak minősülő februári tatai nemzetközi viadalon Szőke jutott a legtovább (ezüstéremig), így ő indulhat majd a március 18. és 21. közötti budapesti kvalifikációs állomáson – a folytatás nyilván a szereplés függvénye is.

A tokiói játékokra eddig négy birkózónk szerzett kvótát: kötöttfogásban Lőrincz Tamás és Lőrincz Viktor (mindkettő BHSE), szabadfogásban a honosított Muszukajev Iszmail (FTC), a nőknél pedig Sastin Marianna (Vasas).

SPORTLÖVÉSZET – KVÓTÁK SZÁMA: 4

Külföldi nézők nélkül?

Sportlövészetben a hazai szövetség vezetősége által elfogadott tokiói indulási rend részletesen, objektív támpontokat adva szabályozza a kvóták felhasználását. Alapvetés – amelyet elnökségi határozatban rögzítettek –, hogy abban a versenyszámban, amelyben az indulói jogosultságot megnyerte a sportoló, ő biztos induló. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a kvótás kvartett tagjai közül Péni István (UTE) a kisöbű puska összetett számában, Sidi Péter (KOSE) légpuskában, Mészáros Eszter (GEAC) ugyancsak légpuskában, míg Major Veronika (KELK) sportpisztolyban mindenképpen lőállásba lép az olimpián. A szabályok szerint a kvótát nyerő sportoló a játékok programján szereplő többi versenyszámban is indulhat – számonként egy nemzetből 2-2 versenyző, illetve vegyes páros méretheti meg magát.

Érdekes helyzetet eredményezhet, ha valamely szakágban három kvótát nyernek a mieink, ám csak két versenyzővel oldják meg az ötkarikás szereplést. Ebben az esetben – az indulási rendben foglaltak szerint – az olimpiai résztvevő kiválasztásának alapja, hogy az adott számban mindkét másik kvótaszerző előrébb áll a világranglistán a kiváltandó versenyzőnél. Ilyenkor lehetőség van arra, hogy az így felszabaduló kvótát átkérjék egy másik szakág versenyszámára; ebben az esetben is a világranglista-helyezés a mérvadó, de egy matematikai képlet is segíti a hazai vezetőket abban, hogy a jobb eredményre nagyobb eséllyel pályázó szakág sportolója használhassa fel végül az indulói jogot.

A vegyespáros-versenyszámra vonatkozó iránymutatás szerint egy induló páros esetében az előkelőbb világranglistás pozícióban jegyzett férfi és női versenyző lőheti a számot. Két lehetséges duó szereplése esetén a sportolók összeszokottságát és nemzetközi eredményességét veszik figyelembe a párosok összeállításánál.

A világranglistával kapcsolatban megjegyzendő, hogy noha a 2020. április 30-i rangsor a mérvadó, abba a koronavírus-járvány miatt tavalyról idénre halasztott, március 18-án kezdődő indiai világkupaverseny eredménye is beszámít.

KERÉKPÁR – KVÓTÁK SZÁMA: 1

Kerékpárban a nemzetközi szövetség (UCI) világranglistája a mérvadó valamennyi szakágban, amely a különböző nemzetek versenyzői által szerzett ranglistapontok alapján alakul ki. A legtöbb induló országúton várható, a férfiak mezőnyversenyén például öt bringást indíthat a világranglista első hat országa (de még az 50. helyezettnek is jár egy kvóta). Itt a pandémia miatt már lezárták a kvalifikációt, Magyarország egy férfikvótát szerzett, amellyel nagy valószínűséggel legjobb országúti versenyzőnk, a francia FDJ world tour csapatában tekerő Valter Attila élhet.

Pályakerékpárban és BMX-ben nem, hegyikerékpárban ugyanakkor egy-egy férfi- és női kvótánk is lesz jelen állás szerint. Itt a UCI-világranglistán a 8–21. helyezett országok egy versenyzőt indíthatnak, márpedig a férfiak a 20., a nők a 19. helyen állnak. A férfiaknál Parti András Peking, London és Rio után negyedik olimpiáján tekerhetne Tokióban, a nőknél viszont bonyolultabb a helyzet. A legtöbb magyar világranglistapontot ugyanis magasan a német Ghost gyári csapatánál profiskodó olimpikonunk, Benkó Barbara gyűjtötte, ám mivel időközben hazai riválisra lelt az utánpótlássztár Vas Kata Blanka személyében – aki hegyikerékpárban is brillírozik, tavaly elsőéves újoncként, 19 évesen nyert U23-as világbajnoki ezüstérmet –, a hazai szövetség várhatóan kijelöl egy nemzetközi versenyt, s aki ott kettejük közül előrébb végez, az indulhat a japán fővárosban.

KAJAK-KENU – KVÓTÁK SZÁMA: 13

Kajak-kenuban hagyományosan válogatóverseny(ek)en dől el, hogy a megszerzett kvótákkal kik képviselhetik az országot Tokióban. Az első válogatót május 4. és 6. között rendezik, ám ez a viadal a női kajakosoknak csupán felmérő verseny lesz, a maximális hat kvótával rendelkező szakágban egyetlen megméretésen, a május 28–30-i fordulóban dől el a csapatba kerülés. Nem vállalunk nagy kockázatot azzal, ha leírjuk: idén is öldöklő küzdelemben kelhetnek el a helyek. A négyesbe legalább másfél hajónyi versenyző pályázik eséllyel; az utóbbi időszak teljesítménye alapján a Kozák Danuta (FTC), Csipes Tamara (BHSE), Medveczky Erika (BHSE), Bodonyi Dóra (Szolnok KKK), Kárász Anna (MVM Szeged), Gazsó Alida Dóra (KSI) hatosból kerülhetnek ki a befutók.

Férfikajakban hatból öt, női kenuban háromból két indulói jogosultságot szereztünk eddig, a férfi kenuszakágban még nincs kvótája Magyarországnak.

A május 12–13-i szegedi európai pótkvalifikációs viadalon csak olyan sportolók szerezhetnek kvótát, akik a világbajnokságon nem végeztek olimpiát érő helyen, és csak olyan versenyszámokban, amelyekben Magyarország nem szerzett indulási lehetőséget, azaz férfi K–1 200, C–1 1000, K–2 és C–2 1000, valamint női C–1 200 méteren küzdhetnek további indulói jogosultságokért a mieink. Az utolsó lehetőséget az úgynevezett szuperkvótákat adó május 20. és 23. közötti oroszországi pótkvalifikációs verseny jelenti. A kvótaszerzés a pótkvalifikációs viadalok esetében sem jelent automatikus olimpiai részvételt, a számok többségében május végén ugyancsak válogatózni kell, kivételt a férfi kenu ezer egyes képez; aki ebben a számban tokiói indulói jogot szerez, a repülőjegyét is megváltja Japánba.

VÍVÁS – KVÓTÁK SZÁMA: 6+2

A vívóknál objektív és szubjektív szempontokat egyaránt érvényesítő vegyes válogatási elv alapján alakul ki a tokiói válogatott. A hazai ranglistát megnyerő sportoló helye automatikus a csapatban, míg a további három hely betöltéséről a fegyvernemi vezetőedző javaslata alapján a Magyar Vívószövetség elnöksége határoz.

Ami a ranglistát illeti, a végleges rangsort a korábban kijelölt és lezajlott kvalifikációs versenyek, továbbá az előző év tava­száról idénre halasztott két válogatóviadal eredménye adja. A 2020 márciusában befagyasztott rangsorhoz adják hozzá az egy-egy hazai és nemzetközi válogatón szerzett pontszámot. Ez a szabály a már olimpiai résztvevő fegyvernemek, a férfi kard és a női tőr esetében bizonyosan mérvadó, és – a csapat kvótaszerzése esetén – a női kard és a férfi párbajtőr esetében is az lehet.