Sportágtörténeti esemény: birkózóverseny a parajdi sóbányában!

Megcsapta a só különleges, friss illata az orromat, ahogy kinyílt a busz ajtaja a parajdi sóbánya második emeletén. Idestova 16 éve nem volt hozzá szerencsém, legutóbb akkor, 12 éves kisfiúként jártam itt. Csodáltam a hatalmas, nagy, tömör sóbarlangban kialakított tereket, játszottam a sóhomokozóban, szaladgáltam a fényesre, márványszerűre polírozott talajon.

Régóta vártam a pillanatra, hogy visszatérhessek. Átléptem a fémkapun, lesétáltam a hosszú falépcsőn, olykor meg-megsimítva a sófalat – 16 évvel ezelőtt meg is nyaltam, felnőttként erre már nem vetemedtem, noha nem tagadom, kedvem lett volna hozzá!

A bányacsarnokba belépve elöntöttek az emlékképek, s meghatottan sétáltam végig a kolosszális barlangvájatban. S még jobban megérintett, amikor az utolsó „terembe” érve megpillantottam a számomra legkedvesebb sportág, a birkózás itt kialakított szentélyét, amely a két sóvidéki olimpiai bajnokunk, Keresztes Lajos és Lőrincz Márton emléke előtt tisztelegve adott otthont U15-ös szabadfogású csapatversenynek, amelyen két-két székelyföldi és magyar, valamint egy-egy felvidéki és délvidéki együttes mérte össze a tudását egymással.

A különleges, sportágtörténeti eseményt Balázs Imre, a korondi birkózóklub alelnöke álmodta meg, és a Magyar Birkózók Szövetsége (MBSZ), valamint a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia (KIMBA) közös szervezésében valósult meg. Németh Szilárd, az MBSZ elnöke, a KIMBA alapítója a következőképpen fogalmazott a helyszínen: „Százhúsz méterrel vagyunk a földfelszín alatt, ennek a bányának a levegőösszetétele, a páratartalma és a légnyomása olyan körülményeket teremt, mintha magaslati területen versenyeznének a birkózók, ami azt jelenti, hogy plusz százhúsz-százötven százalékos teljesítménynövekedést érhetnek el. A birkózócsalád nagyon erős összefogására és kemény munkára volt szükség ahhoz, hogy létre jöhessen ez az esemény. Minden segítséget megkaptunk, ezért nagyon hálásak vagyunk. Ez egyben kulturális esemény is, rengeteg turistával és nézővel, és természetesen a nemzeti összetartozás szimbóluma.”

Az eseményt az MBSZ és a KIMBA vezetősége, sportvezetők, politikusok, edzők és érdeklődők mellett két olimpiai bajnok is megtisztelte jelenlétével, a kétszeres ötkarikás aranyérmes kardvívó, Szabó Bence, valamint a Magyarország 20. birkózó olimpiai bajnoki címét megszerző Lőrincz Tamás.

„A főosztály vezetője, Gyurta Dániel kért fel arra, hogy látogassak Parajdra, és nagy örömmel éltem a lehetőséggel. Fantasztikus az egész kezdeményezés, emelkedett pillanatokat élhettünk át itt együtt” – vélekedett Szabó Bence, aki a Külgazdasági és Külügyminisztérium sportdiplomáciai főosztályának képviseletében vett részt a viadalon.

Lőrincz Tamás, a KIMBA szakmai igazgatója fontos szellemi útravalóval látta el a fiatalokat: „Voltam már egy-két helyen versenyen, de sóbányában rendezett viadalon még sosem! Nagyon tetszik a kezdeményezés, több helyi fiatal is megfogalmazta nekem, hogy olimpiai bajnok szeretne lenni. Mondtam, hogy ezt csak úgy érhetik el, ha előbb megálmodják, majd célként kitűzik, s végül megvalósítják.”

Igazán izgalmas összecsapásokat hozott a verseny, amelynek végén Magyarország első számú csapata diadalmaskodott, a döntőben legyőzve Székelyföld első csapatát. A harmadik helyen a magyarok második egysége zárt, negyedik lett Délvidékről a Vajdasági Birkózóakadémia, ötödik a felvidéki gárda és a második székely csapat.

A program Alsósófalván folytatódott, ahol koszorúkkal tisztelegtek 1928, Párizs olimpiai bajnoka, Keresztes Lajos emléktáblája előtt, majd Korondon zárult, az 1936-os berlini olimpia bajnoka, Lőrincz Márton szobra és hamvai előtt rótták le tiszteletüket a jelenlévők.

Zárszóként csak annyit: a sóbányából kifelé jövet sutba dobtam felnőtt elveimet, s megkóstoltam azt a bizonyos falat. Sós volt!