Hajós Alfréd 125 évvel ezelőtt szerezte Magyarország első nyári olimpiai aranyérmeit: az 1896-os athéni játékokon a 100 és az 1200 méteres számban győzött (tizenegy fokos tengervízben...) – a harmadik, az 500 méteres távon csak azért nem tudott elindulni, mert akkor nem ért volna oda a leghosszabb táv rajtjához.
Ha ehhez hozzátesszük, hogy Hajós Alfréd hatéves korában végignézte, hogy az édesapját elragadja a Duna, mindez még inkább fantasztikus teljesítmény – ez a rettenetes „élmény” arra sarkallta a kis Hajós Alfrédot, hogy tizenévesen a Duna vizében képezze magát (úszni már négyesztendősen megtanult egy Jan Ruzics nevű úszómester jóvoltából, aki az Országház mellett kialakított dunai uszodában tanította a szegényebbek gyermekeit úszni): a mai gyorsúszásra csak nyomaiban hasonlító úszásra az éppen itt állomásozó szerb matrózok tanították meg. Érdekesség, hogy Hajós Alfréd a karjai mellett a lábait is használta a vízben, ez pedig ma már bármilyen furcsán is hangzik, akkoriban nemigen dívott.
Athénban egyébként a magyar csapat utolsó tagjaként állt rajthoz – az első ötkarikás arany megszületését sokan tőle remélték.
Az egyből rögtön kettő lett, nem véletlenül gratulált neki személyes György görög király az olimpia záró fogadásán. Hogy igaz-e vagy sem, az anekdoták rögzítik, hogy amikor a király odament Hajós Alfrédhoz személyesen gratulálni, majd megkérdezte, hol tanult meg ilyen jól úszni, Magyarország első nyári ötkarikás bajnoka így felelt: „A vízben, felség.”
Született: Guttmann Arnold |
Az athéni játékok után nem indult több úszóversenyen, tagja lett viszont a magyar futballválogatottnak, később annak szövetségi kapitányaként dolgozott, aztán pedig építészmérnökként folytatta: a Lauber Dezsővel közösen megálmodott stadiontervével úgy lett második az 1924-es olimpia művészeti versenyén, hogy első díjat nem adtak ki, mivel nem kívánták győztesnek nyilvánítani egy háborúban vesztes ország polgárát.
Az egyetemes olimpiatörténetben ő az egyetlen, aki a sportvetélkedőkön és a művészeti versenyeken is érmet szerzett.
Több épület is őrzi emlékét: a debreceni Aranybika szálló, miskolci és budapesti középületek és sporttelepek, a Millenáris sportpálya, és persze az ő nevét viselő margitszigeti komplexum, az első európai fedett sportuszoda.
A vizes sportágak kiválóságait 1964 óta választják be a (nemzetközi) Hall of Fame-be, vagyis a Hírességek Csarnokába – Hajós Alfréd 1966 óta tartozik a halhatatlanok közé.
Magyarország első olimpiai bajnokát a Magyar Úszószövetség 2013-ban elsőként iktatta be a Magyar Úszó Hírességek Csarnokába.