Csupasport: a BMX-banditáktól a világbajnoki címig

T. N.T. N.
Vágólapra másolva!
2021.08.10. 18:51
Címkék
Sarlósi Attila a rendszerváltás után ismerkedett meg a BMX flatlanddel. Még könyvből, illetve videofilmekből tanulta meg a sportág alapjait, később pedig jelentős nemzetközi sikereket ért el.

– Túlzás állítani, hogy önnek is jelentős szerepe volt a BMX flatland magyarországi megszületésében?
– Igen, mert igazából 1992-ben kerültem kapcsolatba a flatlanddel, a szabad stílusú BMX e kategóriája azonban nagyjából öt évvel korábban már jelen volt Magyarországon – felelte Sarlósi Attila. A hazai flatland születése Szilágyi Márton nevéhez köthető, ő mutatott be először világszínvonalú trükköket Budapesten. Angliából tért haza, ott tanulta a sportág alapjait. Sátoraljaújhelyen, ahol felnőttem, volt egy nálam négy évvel idősebb társaság, amelyet – beleértve a bátyámat és a barátomat, Pásztor Gábort is – a BMX-banditák című film ihletett meg. Az ott látott trükköket és ugratásokat igyekeztünk elsajátítani, és időközben eljutott hozzánk Kiss L. György A repülő bicikli című BMX-kézikönyve is, amely sok-sok képet, alaptrükköt és leírást tartalmazott. Ekkor én még nem bringáztam, de később ez a mű vált a magyar BMX-esek bibliájává.– Túlzás állítani, hogy önnek is jelentős szerepe volt a BMX flatland magyarországi megszületésében?
– Igen, mert igazából 1992-ben kerültem kapcsolatba a flatlanddel, a szabad stílusú BMX e kategóriája azonban nagyjából öt évvel korábban már jelen volt Magyarországon – felelte Sarlósi Attila. A hazai flatland születése Szilágyi Márton nevéhez köthető, ő mutatott be először világszínvonalú trükköket Budapesten. Angliából tért haza, ott tanulta a sportág alapjait. Sátoraljaújhelyen, ahol felnőttem, volt egy nálam négy évvel idősebb társaság, amelyet – beleértve a bátyámat és a barátomat, Pásztor Gábort is – a BMX-banditák című film ihletett meg. Az ott látott trükköket és ugratásokat igyekeztünk elsajátítani, és időközben eljutott hozzánk Kiss L. György A repülő bicikli című BMX-kézikönyve is, amely sok-sok képet, alaptrükköt és leírást tartalmazott. Ekkor én még nem bringáztam, de később ez a mű vált a magyar BMX-esek bibliájává.

– Mikor kezdett BMX-ezni?
– 1993-ban, tizenhárom évesen. Óriási lendületet adott a hazai szabad stílusú BMX fejlődésének, hogy 1992-ben Budapesten, pontosabban Csillebércen rendezték meg a világbajnokságot. Nagy élmény volt, hogy a magyar televízió élőben közvetítette az eseményt, amelyről készült felvétel is, méghozzá VHS-kazettára. Ekkor találkoztam először a flatlanddel. Emlékszem, egy sátoraljaújhelyi BMX-es srác is felment megnézni édesapjával a világ legjobbjait, így Matt Hoffmannt, a BMX ikonját vagy éppen Dennis McCoyt és Chase Gouint, a flatland igazán meghatározó alakját meg a többi amerikai sztárt. Az általunk csodált nagyok nemcsak flatlandben versenyeztek egymással, hanem nagy félcsőben, mini félcsőben és bowlban is. Később a barátaimmal ronggyá néztük ezt a kazettát, már akinek volt lejátszója. Akinek nem, átment ahhoz, akinek volt. Teljesen rákattantunk a felvételre, így próbáltuk magunkba szívni a flatland nyújtotta szabadságot. Később, amikor Magyarországon is megjelentek a kereskedelmi sportcsatornák, az Eurosportról vettük fel a BMX-es műsorokat. Kis idő múlva már mindenkinek lett videomagnója, és azon nézte a felvételeket.

– Hogyan fogadták az emberek, amit csináltak?
– Eleinte idegenül, mert a rendszerváltás után sokan radikális sportnak tekintették a BMX-et. Tény, sajátos szubkultúrája van, amelyhez szorosan hozzátartozik az öltözködés is, így nem csoda, hogy nagyon szúrta a konzervatív emberek szemét. Nehezen fogadták el, hogy fordítva viseljük a baseballsapkát, és bő gatyában bringázunk. Sok helyről elzavartak minket, később azonban az eredmények igazoltak minket.

– Hol tudtak egyáltalán gyakorolni?
– Aszfalton. Előfordult, hogy egy apró járdaszakaszon, de ahogy egyre többen lettünk, áttelepültünk az iskola kosárlabda- és kézilabdapályáira.

A teljes interjút elolvashatja a csupasport.hu weboldalon.

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik