A Magyar Olimpiai Bizottság az új olimpiai ciklus első közgyűlését tartja szombaton, s ugyan a napirendi pontok között akad néhány fajsúlyos téma, például a tokiói olimpia értékelése vagy a pekingi téli játékokra utazó küldöttség összetétele, a szervezet folyamatban lévő átalakulása és az ebből fakadó feszültségek miatt – a legutóbbi elnökségi ülésen a jelölőbizottság munkájára vonatkozó javaslatok nem is mentek át – a közgyűlés létszáma a szokottnál jóval szerényebb lesz, vélhetően az ötven főt sem éri majd el.
A mieink sikeresnek nevezhető tokiói szereplése után – a 6 arannyal, 7 ezüsttel és 7 bronzzal az érmek számát tekintve az 1996-os atlantai játékok óta az idei a legjobb mutató – nemcsak a sportolóknak, hanem a Magyar Olimpiai Bizottságnak is új, ám a megszokottnál rövidebb ciklus kezdődött. Egy-egy olimpiai etap végén a MOB alapszabálya rendre kisebb „ráncfelvarráson” esett át, ám most sokkal többről van szó: a szeptember elejétől életbe lépő dokumentum jelentős változásokat hozott.
„Mivel 2016 után a MOB feladatai megváltoztak, ez is szükségessé tette egy merőben új alapszabály megalkotását – mondta még a májusi közgyűlésen felszólaló korábbi MOB-elnök, Schmitt Pál, jóllehet már a korábbi gyökeres változtatás indoka is ez volt – Az előző dokumentum kevésbé felelt meg a Nemzetközi Olimpiai Bizottság és az Olimpiai Charta elvárásainak. Ez most egy újszerű gondolkozást tükröz, elfogadta a törvényszék és a NOB is” – jelentette ki Schmitt, és alighanem az ő tekintélye volt az egyik oka annak, hogy a nyilvánvaló érdeksérelem ellenére – egészen mostanáig – elfogadták a radikális változtatás tervét a magyar sport szereplői. Mostanra azonban ráébredtek, hogy eddig garantált képviseletükre semmilyen biztosíték nincs.
Az alapszabály-változás legszembetűnőbb eleme ugyanis kétségkívül a MOB tagságának létszámcsökkenése. Míg a riói játékok után az olimpiai sportágak 120, további szervezetek pedig legfeljebb 76 tagot delegálhattak a MOB közgyűlésébe, s így az egyéb jogon a közgyűléshez tartozókkal együtt 200 felett volt a MOB-tagok száma, 2020 júniusától ez a szám 123-ra csökkent. A sportágak és az egyéb szervezetek által delegáltak száma is jelentősen mérséklődött, vagyis Kulcsár Krisztián elnök kérésére egyszer már önmérsékletet tanúsítottak a delegáló szervezetek, ezt követte most rövid időn belül a második gyökeres alapszabály-változtatás, amely általában az olimpiai sportágak képviseletét is csökkentette, de minden más delegáló szervezettől egyszerűen elvette a képviselet automatikus jogát.
Az összlétszám immár nem haladhatja meg a 115 főt, ám az olimpiai sportágakon kívül mindenki más az elnökség által javasolt egyéni jelölt lesz. Azaz lett volna, ha a múlt szerdai ülésén a MOB elnöksége elfogadta volna a jelölés módját és a jelöltek névsorát. Mint azonban említettük, nem fogadta el.
Megújulás Habsburg György vezetésével
A alapszabály-változásnak elsősorban az „egyéb szervezetek” címszó alá gyűjtött tagok estek áldozatul, hiszen míg korábban a Sportegyesületek Országos Szövetségétől vagy a Budapesti és a Megyei Önkormányzatok Szövetségétől kezdve a Testnevelési Egyetemen, a Magyar Sporttudományi Társaságon vagy éppen az Olimpiai Bajnokok Klubján át a Magyar Edzők Társaságáig számos szervezet delegálhatott tagot a MOB közgyűlésébe, nekik mostantól erre nincs lehetőségük. Egyéni tagként pedig az új alapszabály szerint az kerülhet be, akit az elnökség jelöl. Az ő személyükre a jelölőbizottság tett volna javaslatot, amelyet ugyan az alapszabály nem említ, de amely az elnökség döntése értelmében a közelmúltban létrejött, némiképp meglepő összetétellel. Abban nincs semmi váratlan, hogy a tagok között ott van a kétszeres olimpiai bajnok vívó, Nagy Tímea és az olimpiai bajnok kajakos, Dónusz Éva, sőt még a sportlövőszövetség elnöke, Nagy György beválasztása is indokolható. Mellettük viszont a sporthoz ilyen szinten legfeljebb csak érintőlegesen kapcsolódó operaénekes Miklósa Erika, valamint hazánk párizsi nagykövete, Habsburg György is tagja, sőt utóbbi elnöke lett a jelölőbizottságnak. Nos, végül e bizottság működéséről sem tudott megegyezni a MOB elnöksége, amelynek legutóbbi ülése után kiadott közleményében többek között ez olvasható: „Tárgyalták a MOB jelölőbizottságának ügyrendjét, az egyéni MOB-tagságra vonatkozó jelölési politikát, a magyar olimpiai mozgalomhoz tartozó szervezetek elismerésére vonatkozó szabályozást, ezek tekintetében azonban még nem született döntés”. Úgy tudjuk, az elnökség egyértelmű többsége sorakozott fel a tervezett eljárással szemben, amely szerint a jelölőbizottság működési rendjét és a mai közgyűlésen beiktatandó jelöltek névsorát közvetlenül egymás után kellett volna elfogadni.
Az „egyéni jelöltek” száma a plafonként megszabott 115 fős közgyűlés miatt erősen korlátozott. Különösen úgy, hogy az olimpiai sportágak jelen állás szerint 55 fővel képviseltethetik magukat, ami azt jelenti, hogy – miután az egyéb jogcímen tagságot szerzők száma nem haladhatja meg a sportági küldöttekét – legfeljebb 54-en kerülhetnek az egyéb kategóriába. Sőt, mivel az alapszabály szerint a MOB sportolói bizottsága és a magyar NOB-tagok két-két helyet ugyancsak kapnak a közgyűlésben, s az átmenetileg felfüggesztett javaslat szerint a jelölőbizottság tagjai, valamint a MOB bizottsági elnökei 13 helyet elvinnének, az egyéni jelöltek száma maximálisan 37 lehet.
Hogy kik lesznek ők, az még rejtély, de aligha azok, akiket szombaton javasolt volna az elnökség az elutasított előterjesztés szerint. Jellemző egyébként a helyzetre, hogy a közgyűlés korábbi tagjai közül többen, köztük jelentős szervezetek képviselői, csak a megkeresésünkkor ébredtek rá, hogy már nem tagjai a testületnek, hogy Kulcsár Krisztiánnak a napokban továbbított köszönőlevele tulajdonképpen nem csupán az olimpiai ciklus udvarias lezárását, hanem egyszersmind az elbocsátó szép üzenetet is jelentette.
Mivel az új alapszabályban az egyéb szervezetek által delegált tagoknak fenntartott helyeket is megszüntették, további nagy nevek, legendás sportolók MOB-tagsága szűnt meg, és egyelőre a visszakerülésük is bizonytalan. A teljesség igénye nélkül ilyen például: • az öttusázó Balogh Gábor (a Nemzeti Diák-, Hallgatói és Szabadidőport-szövetség), Török Ferenc (Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesülete) és Fábián László (Olimpiai Bajnokok Klubja) |
Pedig az új alapszabály életbelépésével elsőként az eddigi összes MOB-tag elvesztette a tagságát. A képviseletüket megőrző sportágak az adott kereten belül maguk döntik el, hogy korábbi képviselőjüket jelölik újra, vagy mostantól másnak szavaznak bizalmat. Ez különösen ott okozhat feszültséget, ahol az eddigi kvótaszám jelentősen csökken. A riói olimpiát követően például az atlétikának, a kajak-kenunak, az úszásnak és a vívásnak még öt MOB-tagja volt, ami 2020-ban háromra csökkent, mostanra pedig már csak ketten maradtak. Ráadásul eddig az úszósportoknak és a vízilabdának is saját képviselete volt, de mivel a NOB a vizes sportágakat együtt kezeli, ezért a Magyar Olimpiai Bizottság is egy kalap alá veszi őket. Az úszóknál eddig a szövetségi elnök Wladár Sándor, a sportért felelős államtitkár Szabó Tünde és a Wladárhoz hasonlóan ugyancsak olimpiai bajnok Kovács Ágnes, a vízilabdázóknál az elnök Vári Attila, a társelnök Beck György és a szövetségi kapitányként három olimpiát nyerő Kemény Dénes is tagja volt a MOB-nak, az új érában viszont ezek a sportágak a hat helyett mindössze két közös helyet kaptak – így csak Wladár Sándor és Szabó Tünde maradt a MOB-tagok között, azaz a vízilabdának nincs érdekképviselete –, éppen annyit, mint például a Tokióban Vas Kata Blanka révén egy, amúgy valóban csodálatos negyedik helyet szerző kerékpározók.
2025-től hetven év lesz a plafon
Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, Budapesti Önkormányzatok Szövetsége, Nemzeti Diák-, Hallgatói és Szabadidősport-szövetség, Magyar Edzők Társasága, Magyar Sportújságírók Szövetsége, Sportegyesületek Országos Szövetsége, Olimpiai Bajnokok Klubja, Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége, Megyei Jogú Városok Szövetsége, Magyar Sportorvos Társaság, Nemzetközi Fair Play Bizottság, Nemzeti Sportközpontok, Nemzeti Versenysport-szövetség, Testnevelési Egyetem, Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesülete, Honvédelmi Sportszövetség, Országos Sportegészségügyi Intézet, Magyar Sportjogász Társaság, Budapesti Önkormányzatok Szövetsége, Magyar Sporttudományi Társaság, Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesülete. |
A MOB új alapszabályában meghatározott létszámcsökkenés miatt természetesen máshol is meg kell húzni a nadrágszíjat. A sportági szövetségek egy részénél már meghozták a döntést, ennek alapján olyan legendák veszítették el MOB-tagságukat, mint a nemzet sportolója, a négyszeres asztalitenisz-világbajnok Jónyer István, a vízilabdázók szövetségi kapitányaként háromszoros olimpiai bajnok Kemény Dénes, az olimpiai bajnok úszó Kovács Ágnes, az olimpiai bronzérmes, világbajnok birkózó Kovács István, az olimpiai ezüstérmes kézilabdázó Pálinger Katalin és a kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó, nem mellesleg a szövetség elnöke, Vári Attila, s ez a lista még tovább bővülhet. A döntéseknél azt is figyelembe kell venni, hogy ha nem is mostantól, de 2025-től már nem lehet 70 évesnél idősebb tagja a MOB-nak, vagyis egy nagy generáció néhány éven belül kikopik a MOB tagságából. És akkor arról még nem is szóltunk, hogy a korábbi partnerszervezetek képviseletének megszüntetése miatt a hagyományosan sikeres olimpikonok sorát adó sportegyesületek vezetői sem lehetnek ott automatikusan a tagok között. Az eddigi jogok kompromisszum nélküli eltörlése azért is nehezen érthető, mert a hivatkozási alapként emlegetett nemzetközi kívánalmak egyáltalán nem mondanak ellent bizonyos, az olimpiai mozgalomban fontos szerepet játszó szervezetek, területek garantált képviseletének a közgyűlésben, az általunk megvizsgált nemzetközi példák ezt bizonyítják. A korábban sokszor emlegetett párhuzam, miszerint a MOB a magyar sport „parlamentje”, az új alapszabály elfogadásával biztosan nem igaz többé. Kérdés persze, hogy a jelenlegi helyzetben átmenetileg működő csonka közgyűlés nem fontolja-e meg mégis egy, a hagyományokat és a magyar sport erőviszonyait jobban figyelembe vevő alapszabály kidolgozását.
Igyekeztünk megszólaltatni néhány érintettet, ám azok közül, akiknek megszűnt a tagságuk az olimpiai bizottságban, többen elzárkóztak, nem szerették volna minősíteni a történteket. ———————————————————— ————————————————————
————————————————————
————————————————————
————————————————————
————————————————————
———————————————————— |