– Meglepődött, amikor megtudta a kitüntetés hírét?
– Egy kicsit igen, főleg, hogy ez egy nagyon megtisztelő és fontos elismerés. Azt ugyanakkor kiemelném, hogy nem csupán nekem szól, hanem az egész magyar birkózásnak, hiszen egy nemzetközi szervezet nem lehet sikeres a tagjai nélkül – válaszolta a Nemzetközi Birkózószövetség (UWW) szerb elnöke, Nenad Lalovics, aki azért érkezett hazánkba, hogy előbb kedd este az Uránia Nemzeti Filmszínházban megtekintse a honi anyaszervezet, az MBSZ centenáriumára készített történelmi dokumentumfilmet, majd szerda délután a Kozma István-birkózóakadémián átvette a Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári fokozatát Németh Szilárd MBSZ-elnöktől. A kitüntetést Áder János köztársasági elnök adományozta a szerb sportvezetőnek „a hazai és nemzetközi birkózósportág fejlesztését és népszerűsítését elkötelezetten szolgáló, sikeres munkája elismeréseként.”
A szerdai eseményen nem csupán az állami elismerést kapta meg Nenad Lalovics, hanem egyúttal szerződést is írt alá Süle Lászlóval, a KIMBA kurátorával arról, hogy az akadémia a UWW partnere lesz a világ birkózásának fejlesztésében. A megállapodás alapján a Kozma István Birkózó Akadémia lesz a helyszíne több nemzetközi birkózóversenynek, edzőtábornak, szemináriumnak és más szakmai programoknak is. Az aláírást követően Németh Szilárd körbevezette a UWW első emberét a létesítményben. Az ünnepségen mások mellett Zseljko Trajkovics, a szerb szövetség elnöke, az MBSZ részéről Bacsa Péter ügyvezető alelnök, Bácsi Péter szakmai igazgató, világbajnok, valamint Hegedüs Csaba korábbi elnök, a KIMBA szakmai főtanácsadója, a magyar birkózósport legendás olimpiai bajnoka, továbbá az idei, tokiói játékokon aranyérmes Lőrincz Tamás is részt vett. (MTI) |
– És hogy tetszett a filmvetítés?
– Nagyon tetszett, már csak azért is, mert alapvető fontosságúnak tartom a történelem és a hagyományok ápolását. Vallom, hogy csak és kizárólag a múlt minél alaposabb ismeretében tudjuk kijelölni az utat a jövő számára, és felvirágoztatni az előttünk álló generációkat. Enélkül elveszítjük a megfelelő irányt.
– Különleges év volt ez, egy olimpiát és egy világbajnokságot is tető alá kellett hozni egy világjárvány kellős közepén. UWW-elnökként és NOB-tagként hogyan értékeli a végeredményt?
– Szerencsére eljutottunk oda, hogy a birkózóközösségünk roppant hatékonyan tud együttműködni. Májusban még az sem volt biztos, egyáltalán lesz-e olimpia, vagy elengedhetjük-e a sportolóinkat Tokióba, végül a körülményekhez mérten minden a lehető legszerencsésebben alakult. Persze, messze nem volt ez egy hagyományos olimpia, az az út most, ebben a szomorú helyzetben egyszerűen járhatatlan volt, de így is jelentős sportdiplomáciai sikerként kell elkönyvelni azt, hogy az ötkarikás játékok és az oslói világbajnokság egyáltalán megvalósulhatott. Mindemellett nagyon bízunk abban, hogy a következő, 2024-es párizsi olimpia már újra a hagyományos mederben tud lezajlani, mert addigra a tudomány remélhetőleg legyőzi a vírust.
– Ha egy kicsit még visszább megyünk az időben: mindenki emlékszik, hogy a 2012-es londoni olimpia után a birkózást az ötkarikás programból kikerülés réme fenyegette. Azóta viszont lement újabb két olimpia, és a sportág mintha újra bebetonozta volna magát az őt megillető helyre.
– Éppen egy héttel ezelőtt tette közzé a Nemzetközi Olimpiai Bizottság a legújabb felmérését a sportágak megjelenésével kapcsolatban, és a birkózás roppant előkelő helyen végzett: szerintem a mi fejlődésünk a legnagyobb ezen a téren az összes sportág közül. Ez a tény jelenleg önmagában biztosítja a birkózás helyét az olimpiai programban, most nem fenyeget minket a lehetséges kikerülés veszélye, és nem vetül a sportágra megannyi, a múltban látott sötét árnyék. De nem lehet elégszer hangsúlyozni, mindez nem jelenti azt, hogy akkor ezennel megnyugodhatunk és újra „visszaalhatunk”. Napról napra kell fejlődnünk: látjuk, hogy milyen új sportágak jönnek fel és jelennek meg, akár az olimpiai programban is – ha nem tudunk folyamatosan megújulni, a helyünket át fogja venni más. Valójában nem is velük versenyzünk, hanem saját magunkkal: ha minden nap jobbá és jobbá akarsz válni, saját magadat kell legyőznöd!
– Látvány- és megjelenésbeli szintugrást említett – ez alatt mit kell érteni pontosan?
– Minden olyan részletet, amelyek megfelelnek a huszonegyedik század kihívásainak: digitálisan, a közösségi médiafelületeken, a közvetítések terén egyaránt óriásit léptünk előre – nem véletlenül döntöttünk úgy a legutóbbi kongresszusunkon egy hónapja, hogy folytatjuk ezt a megkezdett utat, csak még a jelenleginél is intenzívebben.