Micsoda esztendő! Még 2021-nél is gazdagabb az előttünk álló év

A NYÁRI UTÁN JÖHET A TÉLI OLIMPIA!

Peking az első.

A megállapítás persze kissé félrevezető lehet, hiszen február 4. és 20. között már a 24. téli játékokat rendezik meg, ám a kínai főváros az első, amelyik a nyári után téli olimpiának is otthont ad.

Hogy ez megtörténhet, arról a Nemzetközi Olimpiai Bizottság 2015. július 31-én döntött Kuala Lumpurban.

A szavazás a helyszínt illetően egyébként meglepően szoros végeredményt hozott – akkor már két város között, hiszen az eredetileg a rendezés iránt érdeklődők közül Stockholm, Krakkó, Lviv és Osló is visszalépett, így a küzdelem a legvégén már csak Peking és Almati között zajlott, s 44–40-es eredményt hozott.

Bár a hó hiánya már a kandidáláskor problémaként vetődött fel, de nagy riadalmat nem okozott a szervezők körében, hiszen jó ideje nem rendeznek úgy olimpiát vagy például alpesi világbajnokságot, ahol kizárólag természetes havon zajlanak a versenyek.

Peking jól sikerült nyári olimpiát rendezett 2008-ban, s az akkori helyszínek közül több a téli játékokon is a figyelem középpontjába kerül, így például a Nemzeti Stadion, vagyis a Madárfészek újfent a nyitó- és a záróünnepély színhelye lesz, de a „Vizeskockában” is lesznek versenyek – 13 évvel ezelőtt a medencében küzdöttek egymással a sportolók, ezúttal a jégen fognak, hiszen a curlingesek birodalmává válik a vízi központ.

Akárcsak a nyári, a téli olimpia programja is változik az idők folyamán: 2018-ban új sportágak csatlakoztak a régebbiekhez, így februárban Pekingben több sportágban (síugrás, síakrobatika, hódeszka, rövid pályás gyorskorcsolya) is szerephez jutnak az úgynevezett vegyes váltók, amelyekben a csapatokat férfi és női sportolók alkotják, valamint a bobban indulhatnak női egyesek is, és változás az is, hogy míg Pjongcsangban nyolc, Pekingben már tíz csapat lép jégre női jégkorongban.

A változ(tat)ás persze egyúttal azt is magával hozta, hogy bizonyos sportágakban csökkenteni kellett az indulók számát, s ez a sílövészet mellett a magyar sikerágazatot, a korcsolyasportokat is érinti.

A jelenlegi helyzet szerint 11 magyar sportoló (7 rövid pályás gyorskorcsolyázó, 2 műkorcsolyázó, 2 sífutó) utazhat Pekingbe, de még összejöhet néhány további kvóta – alpesi síben, hódeszkában, gyorskorcsolyában. Csak összehasonlításképpen: négy évvel ezelőtt, Pjongcsangban hat sportágban 19 versenyző képviselte a magyar színeket.

A sportolók mellett lesz még egy magyar fellépő Pekingben: Pádár Beáta, a korábbi debreceni short trackes személyében magyar főbírója lesz a rövid pályás gyorskorcsolya női versenyeinek.

ATLÉTIKA: TÖRTÉNELMI DUPLÁZÁS

Még sosem fordult elő az atlétika történetében, hogy ugyanabban az évben rendezték volna a világbajnokságot és az Európa-bajnokságot, 2022-ben először lesz példa a duplázásra. Ennek jó oka van, a 2020-ban kitörő világjárvány miatt egy évvel elhalasztották a 2021-es vb-t, amelynek az amerikai Eugene adott volna otthont, ezzel párhuzamosan pedig – ugyancsak példátlan módon – eltörölték a párizsi kontinensviadalt, amelyet idén Münchenben viszont már megtartanak, így feltorlódnak az események.

Ez azt jelenti, hogy július 15. és 24. között világbajnokságot, augusztus 15. és 21. között pedig Európa-bajnokságot rendeznek a sportágban.

A viadal 1983 óta íródó történetében az idei atlétikai világbajnokság lesz az első az Egyesült Államokban, ami azért is meglepő, mert az ország messze a legeredményesebb a sportág világversenyein, az elmúlt tizenöt alkalomból tizenháromszor végzett az éremtáblázat élén, és gazdasági szempontból is az egyik legnagyobb piac. Eugene kultikus helyszín, az amerikai atlétika központja, 1980 óta eddig tizenegy alkalommal rendezték itt az országos bajnokságot és hétszer az olimpiai válogatót, 2008 óta rendszeresen.

De nemcsak ezért bejáratott stadion ez: a világ élvonalát is gyakran látja vendégül, a sportág nemzetközi elitsorozata, a Gyémánt Liga 2010-es indulása óta otthont ad az évente megrendezett egynapos eseménynek. A patinás Prefon­taine Classic a tizennégy állomás egyike, amelyet általában május végén rendeznek, 2019-ben és 2020-ban csak a stadion felújítása miatt volt máshol, illetve maradt ki a programból.

A vb egyébként évforduló is lett volna, ugyanis a helyszín, a Hayward Field tavaly volt százéves, az egyetem atlétikai pályája 1921-ben nyitotta meg kapuit, 1975 és 2020 között többször is átépítették, így most kibővítve harmincezer néző befogadására is képes. A helyszín világversenyen is bemutatkozott már, 2014-ben a junior-világbajnokságot rendezték benne.

„Minden sportág be akar kerülni az Egyesült Államokba, erre nekünk idén jó lehetőségünk van, ez a lendület szerintem egészen a 2028-as Los Angeles-i olimpiáig kitart    – mondta Sebastian Coe, a nemzetközi szövetség elnöke, aki szerint nyáron a sportág népszerűsítése is fontos cél lesz.   – Az Egyesült Államok atlétikai nagyhatalom, ehhez képest olyan sportolók, akik világszerte ismertek, még mindig úgy tudnak végigmenni a saját városukon, hogy senki sem ismeri fel őket.”

Magyar szempontból azért különösen fontos az idei atlétikai világbajnokság, mert jövőre Budapest ad otthont vb-nek, így nemcsak sportolói, hanem szervezői szemmel is érdemes nézni az eugene-i eseményt.

A SOSEMVOLT VIZES VILÁGBAJNOKSÁG

Az égvilágon minden rendben van az idei fukuokai vizes világbajnokággal, azt leszámítva, hogy eredetileg nem akkor és nem ott rendezték volna meg, mint végül amikor és ahol – és messze nem csak azért, mert a pandémia miatt egy évvel elhalasztották.

A világbajnokság eredeti helyszíne ugyanis Budapest és Balatonfüred lett volna, és 2021. július 23. és augusztus 8. között rendezték volna meg. Csakhogy a 2017-es esemény házigazdája, a mexikói Guadalajara 2015-ben, még éppen idejében jelezte, hogy a két év múlva esedékes világbajnokságot nem tudja megrendezni, így Magyarország átvállalta a rendező nélkül maradó vb lebonyolítását. Kvangdzsu maradt a 2019-es vb házigazdája, 2021-re meg jöhetett az új pályázat, először hét kandidálóval, aztán ebből három maradt, végül Fukuoka nyert Doha előtt, miután Nanking visszalépett. Még egy magyar szál: a döntést a FINA 2016-os budapesti vezetőségi ülésén hozták meg az illetékesek.

Szóval ott tartottunk, hogy Budapest helyett Fukuoka, de az időpont változatlan. Így volt ez 2020 márciusáig, amikor bejelentették, hogy az olimpia elhalasztása miatt új időpontot keresnek a vb-nek, májusra pedig megszületett a döntés, 2022. május 13. és 29. között rendezik meg az eseményt. A pólóedzők nagy örömére, tesszük hozzá, mert nem elég, hogy így vízilabda-vb és Eb lesz ugyanabban az évben, a bajnoki és nemzetközi kupaidényt még félbe is vágja a májusi torna...

Fukuokában egyébként már másodszor rendeznek vizes vb-t, 2001-ben ez volt az első ázsiai versenyhelyszín a világbajnokságok történetében. Akkor minden éremből egyet nyertek a mieink, Kovács Ágnes kettőt egymaga szállított: 200 méteres mellúszásban világbajnok lett, 100 méter mellen harmadikként ért célba. A női pólósok ezüstérmet szereztek, miután a döntőben 7–3-ra kikaptak az olaszoktól. A dél-európaiak egyébként a férfiválogatottat is megtréfálták, a középdöntő utolsó körében 3–2-re (!) verték meg a mieinket, akik így nem jutottak a négy közé, s végül ötödikként zártak.

A fő helyszín ugyanúgy a Nisi Civic uszoda, mint huszonegy évvel ezelőtt, de remélhetőleg jóval eredményesebb lesz a magyar küldöttség. Még azzal együtt is, hogy a magyar úszósportban hosszabb ideje korosztályváltás zajlik, ami a halasztott tokiói olimpiának köszönhetően csak még inkább kitolódott – de hát van nekünk aktuális olimpiai bajnokunk Milák Kristóf személyében, meg két olimpiai bronz­érmes vízilabda-válogattunk...

KATARRA FIGYEL A FUTBALLVILÁG

A 2022-es év legnagyobb sporteseménye kétségkívül a 22. labdarúgó-világbajnokság lesz. A futball legnagyobb ünnepe sok szempontból borítékolhatóan rendhagyó lesz – azt már csak reméljük, hogy tényleg ünnep is...

Mindenekelőtt kivételes már maga a helyszín is, Katar, hiszen a Közel-Keleten sohasem rendeztek még futball-vb-t. Aminek persze meg is van az alapos oka a rekkenő hőségtől az arab országokra jellemző alkoholtilalmon át odáig, hogy a térség országai sohasem számítottak nagyhatalomnak ebben a sportágban (a házigazda Katar például még ki sem jutott). A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség és a házigazda azonban mindenkit biztosított arról, hogy mindent megold. Mint emlékezetes, a FIFA olyannyira akarta ezt a katari vb-t, hogy 2010. december 2-án, amikor bejelentették a 2018-as rendezőt (Oroszországot), egyben a 2022-es házigazdát is megjelölték, nehogy közbejöjjön valami. A problémamegoldás jellemző példája, hogy a tornát nem nyáron – amikor olykor 55 Celsius-fokra is felszökik a hőmérő higanyszála – rendezik meg, hanem télen, november 21. és december 18. között. Erről a döntés 2015. március 19-én született meg, figyelmen kívül hagyva a legnagyobb szövetségek tiltakozását. Ez is rendhagyó, sohasem fordult még elő, hogy ne az északi félteke szerint nyáron legyen a vb, ez pedig természetesen alaposan felbolygatja majd az európai klubfutball szokásos menetrendjét.

A 32 csapatból tizenhárom már biztosította is a helyét a világbajnokságon, ebből tíz európai (Magyarország lemarad a tornáról, mint ahogy az 1986 óta rendezett összes vb-ről), egyik a házigazda, illetve a két dél-amerikai óriás, Argentína és Brazília. Európának mindössze tizenhárom hely jut, a pótselejtező március 29-én zárul. A csoportkör sorsolását már április elsején megtartják Dohában annak ellenére, hogy vannak földrészek, amelyeken addigra nem fejeződnek be a selejtezők, és a két interkontinentális pótselejtezőre (amelyeken az ázsiai ötödik helyezett a dél-amerikai ötödikkel, az észak-amerikai negyedik pedig az óceániai győztessel mérkőzik meg) is csak június közepén kerül sor.
Abban is rendhagyó a 2022-es vb, hogy ezen lesz – legalábbis egy ideig biztosan – utoljára 32 csapatos a mezőny, 2026-ban már 48 válogatott vehet részt a tornán.

Sőt, még az is elképzelhető, hogy az idei lesz az utolsó olyan labdarúgó-világbajnokság, amelyet csak négy évvel később követ a következő, hiszen Gianni Infantino FIFA-elnök nem titkolt célja, hogy kétévente kerüljön sor a vb-re.

És akkor még nem beszéltünk a stadionépítések botrányos körülményeiről vagy a számos bizonyítékkal alátámasztott korrupcióról. Egy biztos: különös, nagyon különös világbajnokság szemtanúi leszünk idén.