Vívó-vb: Nekem is állandóan meg kell újulnom – Szilágyi Áron

– Nem lehet egyszerű az ellenfeleinek, hiszen mit látnak? Szilágyi Áron Tokióban megnyerte harmadik olimpiai aranyát egyéniben, majd új impulzusokat keresve Londonba költözött, de a páston nem változott semmi, hiszen az elmúlt egy esztendőben a versenyek többségét ön nyerte meg.
– Nagyjából 2020-ra kerekedett úgy ki a vívásom, ahogyan szerettem volna, ami kellett ahhoz, hogy ilyen eredményeket érjek el – válaszolta Szilágyi Áron (Vasas SC), miután hétfőn teljessé tette egyéni gyűjteményét a világbajnoki címmel. – Ekkorra értem el odáig, amellett, hogy fizikailag is topon vagyok, technikailag és taktikailag is arra a szintre értem, hogy már nemigen zökkentenek ki a váratlan vagy éppen nehéz helyzetek. Ehhez persze mentálisan is nagyon meg kellett erősödnöm.

– Na de évek óta arról beszélünk, hogy Szilágyi Áron egyike a mentálisan legerősebb sportolóknak. Másként, máshogy készült, vagy mi hozta meg ezt a stabil szereplést?
– Erre készülök kilencéves korom óta, nem fektettem nagyobb hangsúlyt a mentális felkészülésre az elmúlt egy-két évben, mint azt megelőzően. Minden bizonnyal az idő hozta meg ezt a változást, ezt a szintet, aztán pedig az eredmények is nyugodtabbá tettek – ez utóbbi rendkívül sokat segít. Nem csak közhelyként mondtam Tokió után, hogy a harmadik olimpiai aranyérem után nekem már tényleg minden csak ajándék. Ezt olyannyira komolyan gondoltam, hogy ebben a szellemben lépek azóta is pástra minden alkalommal. De azért ez nem azt jelenti, hogy nem vagyok bosszús egy-egy asszó vagy csalódott egy-egy verseny után. Az, hogy Tokió után még felszabadultabban vívhatok, nem jár együtt azzal, hogy állandóan mosolygok, és minden rózsaszín ködben úszik körülöttem.

– Ez lenne az oka annak, hogy éppen most sikerült a hőn áhított egyéni világbajnoki arany? A sikerben nem játszott közre a három évvel ezelőtti mélypont, amikor a hazai rendezésű vébén már a harminckettő között búcsúzott?
– Őszintén mondom, egyetlen pillanatra sem jutott az eszembe a felkészülés során a három évvel ezelőtt világbajnokság. Hosszú idő telt el a budapesti vébé óta, jött a pandémia, túl vagyunk egy újabb olimpián és még sok minden máson is, nem is lett volna értelme visszanyúlni ahhoz a tornához. Nem azért szerettem volna Kairóban jól vívni, hogy elfeledtessem a budapesti kudarcot. De lehet, nekem még jót is tett, hogy nem rendeztek minden évben vébét, hiszen erre a mostanira három évet kellett várnunk.

– A vívásban gyakorta beszélünk ihletett állapotról, olyan is előfordul, hogy ez hiányzik, ám küzdve is képes valaki eljutni a dobogóra. Hétfőn melyik Szilá­gyi Áron vívott Kairóban?
– Erre nem tudnék egyértelmű választ adni, mert vegyes volt a kép. Azt nem mondanám, hogy nem voltam jó formában, hiszen a két legnehezebb ellenfelem ellen voltam képes a legjobbamat nyújtani. Egy biztos, a napom nem úgy indult, hogy ihletett formában ébredtem, sokkal inkább voltam bosszús, mert az járt a fejemben, hogy az idén, ahol lehetett, összesorsoltak Szatmári Andrással. Tudtam, hogy az Andris elleni lesz a legkeményebb csörtém, talán ezért sem voltam ott tökéletesen fejben az előtte lévő asszómban – nem akarom erre fogni, hogy a kínai megszorongatott, ettől még tény, a gondolataim már a következő fordulóban jártak.

– A Szatmári elleni asszó megerősítette, hogy míg ellenfele saját bevallása szerint is rágörcsöl ezekre a mérkőzésekre, ön nagyon is higgadtan kezeli a szituációt.
– Az Andris elleni asszókat nem kezelem másként, mint a többit, mindenki ellen ugyanúgy készülök, ami ezeket a meccseket nehezíti, az az, hogy nem jó érzés magyar ellen vívni világversenyen – nemcsak Szatyi ellen, a többiek ellen sem jó. Kicsit megöli az embert az a szituáció, hogy a csapattársát kell megvernie. Egyébként a Szatmári Andris elleni győzelem után azt éreztem, hogy ha már megvertem őt, innentől kutya kötelességem érmet nyerni ezen a vébén, de leginkább megnyerni a versenyt.

– Megnyerte, a győzelme után pedig akadtak, akik úgy nyilvánultak meg: Szilágyi Áron végre világbajnokságot is nyert. Hogyan éli meg ezt a „végre” szócskát?
– Egyelőre pusztán úgy, hogy világbajnok vagyok. Harminckét évesen szereztem meg a vébéaranyat, vagyis nem éppen a pályám elején tartok, ám azt sem érzem, hogy a végén járnék. Összefoglalva: nem tulajdonítok jelentőséget a végre szónak, az érzéseim sem bonyolultak a győzelem kapcsán, sőt, nagyon is egyszerűek. Boldog vagyok.

– Innentől azért jóval nehezebb lesz motiváltnak maradnia, de muszáj lesz újabb és újabb célokat keresnie.
– Kell is, és ki is fogjuk tűzni őket. Meg kell találnunk, mi élvez prioritást, de nem szeretnék azon változtatni, ami eddig jól működött – szeretném ezt így folytatni tovább, attól pedig nem félek, hogy elvész a motivációm, hiszen éhes voltam eddig is a sikerre.

– Ez rendben is van, de a finom falatok után nem lakik jól az ember?
– Nem, még éhesebb lesz! Én fürdőzöm a megnyert asszók örömében, képes boldoggá tenni egyetlen megnyert meccs is, ezt az életszemléletet pedig nem szeretném feladni: hajlandó vagyok áldozatot hozni ezért minden egyes nap a jövőben is.

– Biztosan szükség is lesz rá, hiszen a férfi kardvívás mezőnye teljesen átalakult az elmúlt években.
– Az olaszok klasszisa, Aldo Montano bejött a call roomba hétfőn, váltottunk néhány szót, mondtam neki, olyan jól tartja magát, hogy még simán vívhatna, mire ő, ne vicceljek, már negyvenhárom éves – tény, átalakult a mezőny, a régi nagy öregek, akikre felnéztem, már nincsenek itt, de vannak fiatalok, egyre többen és egyre jobbak, ez pedig nekem jót tesz. Felfrissít, hogy más a körforgás, másként vívnak az újak, mást is hoznak, így aztán nekem is állandóan meg kell újulnom.

VÍVÓ-VILÁGBAJNOKSÁG, KAIRÓ
FÉRFI KARD EGYÉNI
Döntő:
Szilágyi–Pianfetti 15:14
A végeredmény:1. Szilágyi Áron, 2. Maxime Pianfetti, 3. Iulian Teodosiu és Szandro Bazadze, …12. Szatmári András, …25. Gémesi Csanád, …27. Decsi Tamás

A TOVÁBBI PROGRAM

Július 20., szerda
8.30:női párbajtőr, férfi kard, csapat,   selejtező a nyolcas tábláig
10.00:női kard, egyéni, 64-es tábla (Battai Sugár Katinka, Katona Renáta, Pusztai Liza)
11.00:  férfi tőr, egyéni,  64-es tábla (Dósa Dániel, Szemes Gergő)

Július 21., csütörtök
8.30:női tőr, férfi párbajtőr, csapat,  selejtező a nyolcas tábláig
10.00:női párbajtőr, csapat,   nyolcas tábla
11.00: férfi kard, csapat,   nyolcas tábla  

Július 22., péntek
8.30:női kard, férfi tőr, csapat,  selejtező a nyolcas tábláig
10.00:női tőr, csapat,  nyolcas tábla
11.00:férfi párbajtőr, csapat, nyolcas tábla

Július 23., szombat
10.00:női kard, csapat, nyolcas tábla
11.00: férfi tőr, csapat,   nyolcas tábla