Milyen volt a tavalyi éve?Elég mozgalmas – mondta Szilágyi Gyula. – Januárban remek állapotban voltam a felkészülés alatt, majd februárban Németországból Magyarországra költöztem. Következő hétvégén teljesen privátban huszonkilenc óra alatt teljesítettem a Kört, senki nem tudott róla, még a szervezők sem. Ezután másfél hónap edzés következett, majd közel hatéves futókarrierem csúcspontjához értem, amikor az Ub-t egyéni csúccsal fejeztem be: huszonhárom óra, tizennégy perc alatt értem célba. Rá két hétre három hétvége alatt teljesítettem privátban az UHT-t, az UTT-t és az Ub-t.
Aztán nem úgy folytatódott, ahogy azt eltervezte...Törés következett. Edzések közben úgy éreztem a megszokott teljesítményem eléggé visszaesett, a tempó mellé nagyon magas pulzus párosult. Ennek ellenére elmentem néhány versenyre, ott voltam a gyepükajáni Backyard Ultrán, majd a Szőlőskörön is, s nekimentem a Spartathlonnak. Nem voltam jó formában, nem sikerültek úgy a futások, ahogy azt elvártam magamtól, de mindenképpen ott akartam lenni a Spartathlonon, ugyanis ki volt fizetve, s ki volt kérve a szabadság is. Ott közel hatvan kilométerig jutottam, majd a szintidő kidobott. Az október közepén megrendezett negyvennyolc órás ob-n kétszázhuszonkettő kilométert teljesítettem, továbbra sem találtam a formám.Úgy döntöttem, hogy két hétre teljes szünetet tartok, nem mozogtam semmit, csak pihentem. Ám ez sem segített, továbbra is fennállt a pulzus-probléma.
A Szilágyi Gyulával készült interjú folytatása,
amelyben januári katari ultraversenyéről is beszél, a csupasport.hu oldalán olvasható.