„Ha történik veled valami – egy rossz szezon, egy tragédia, vagy egy lelki sérülés –, először megtörsz. De ha szembenézel a valós ténnyel, akkor igenis azt mondod hogy erős vagyok, továbblépek, levonom a konklúziót, és megmutatom, hogy kikövök ebből a nehéz helyzetből. Minden embernek időt kell adnia saját magának az egyes esetek feldolgozására. Én például adtam magamnak hat hónapot. Ez idő alatt a Harnos Kristóf, aki a kocsiban ült, meghalt, kilenc hónap után pedig megszületett az az ember, akit most láttok” – osztotta meg életfilozófiáját Harnos Kristóf.
„Nekem a sport mentette meg az életem. Korábban is sportoltam, fociztam, lejártam edzőterembe, de csak hobbiszinten.(...) Az, hogy én nem hagytam, hogy a trauma hosszabb távon romba döntsön, megengedte a testemnek, hogy túllépjen a dolgon” – mesélte a testépítő.