Címlapsztori: Budapest a világ legsportosabb városai között!

Aligha lehet véletlen, hogy sorozatban harmadszor is előrelépett Budapest a világ legjobb sportvárosait rangsoroló listán, amelyet a Burson Cohn & Wolfe (BCW) svájci kommunikációs ügynökség készít évről évre. Először fordult elő viszont, hogy Magyarország fővárosa az első tízben kapott helyet a patinás rangsorban. Természetesen egy ilyen elismerést nem adnak ingyen, jelen esetben is a hazai sportvezetők rengeteg munkája és a jelentős fővárosi sportberuházások egyaránt kellettek ahhoz, hogy külföldön is elismerjék, Budapest egyre fontosabb szerepet játszik a nemzetközi sportéletben.

A több számottevő, rangos esemény közül is kiemelkedik az atlétikai világbajnokság, amelynek Budapest ad otthont, azon belül is a vadonatúj Nemzeti Atlétikai Központ. Nem kis anyagi befektetés szükségeltetett ahhoz, hogy Budapest fogadhassa az atlétikai világelitet, hiszen maga a stadion nagyjából 238 milliárd forintból készült el, az esemény lebonyolítása pedig körülbelül 70 milliárd forintba fog kerülni. Őrületes összegek, de nem szabad megfeledkezni arról, hogy közvetlen és közvetett módon is rengeteg pénz térül meg a befektetésből. Sőt, a szervezők közel kétszer annyira becsülik a bevételek összegét, mint a lebonyolítással kapcsolatos kiadásokat. A Budapestre érkező rengeteg sportkedvelő turista a turisztikai ágazatot pörgeti, és a presztízsértéke is nagy annak, hogy egy város képes ilyen hatalmas léptékű esemény lebonyolítására.

Sokkal nehezebben számszerűsíthető az Európa-liga döntőjének megszervezése, az biztos, hogy nagyjából negyvenezer külföldi futballszurkoló vagy médiában dolgozó szakértő napokon át Budapesten tartózkodott és költötte a pénzét, nem beszélve arról, hogy az El-specialistának számító Sevilla és a nagy múltú AS Roma drukkerei figyelme a televízió képernyőin keresztül – ha rövid időre is – Budapestre irányult. Az atlétikai világbajnokság még nem kezdődött el, az Európa-liga-döntő viszont minden gond nélkül lezajlott, és ez jó előjel a jövőre nézve. Már csak azért is, mert az Európa-liga tekinthető a Bajnokok Ligája kistestvérének, csakúgy, mint az atlétikai világbajnokság az olimpiának. Ha sikeres lesz az augusztusi vb, azzal Budapest gyakorlatilag bizonyítja, alkalmas és képes is akár a legnagyobb presztízsű sportesemények lebonyolítására és megszervezésére. De ne szaladjunk ennyire előre, térjünk vissza a közelmúlt kevésbé hangos sikereihez.

Nemrég, a fukuokai vizes világbajnokságon jelentette be a Nemzetközi Úszószövetség (FINA, új nevén: ­World Aquatics), hogy központját a magyar fővárosba költözteti – ahol egyébként a Nemzetközi Cselgáncsszövetségé már évek óta működik. Egy évvel ezelőtt a vizes vb-t is Magyarországon rendezték, és rengeteg versenyszámot Budapest északi részén, a Duna Arénában bonyolítottak le. Ugyancsak sokat nyomhatott a latban, hogy elkészült az MVM Dome is, amely már két alkalommal is otthona volt a női kézilabda Bajnokok Ligája final fourjának, ráadásul mindkét alkalommal játszott magyar csapat a sorozat döntőjében, 2022-ben a Győr, 2023-ban pedig a Ferencváros, de ugyanitt látta vendégül az A-csoportos világbajnokságra készülő magyar jégkorong-válogatott a Tamperében vb-aranyat nyerő kanadai csapatot felkészülési mérkőzésen. A teljesség igénye nélkül, a fent felsoroltakon túl Budapest helyszíne volt birkózó- és vívó-világbajnokságnak, rendeztek itt labdarúgó Európa-bajnoki mérkőzéseket, valamint World Judo Masterst is. Továbbá 1986 óta 38 Formula–1-es futamnak is otthont adott Magyarország.

Érdekesség egyébként, hogy az első tízben végző városok között öt olyan is van – köztük Budapest – amelyik még sosem rendezett olimpiát. Közülük a leg­előkelőbb helyen a negyedikként záró New York, rögtön utána Manchester, amely vélhetően leginkább két meghatározó futballcsapata, a United és a City miatt végezhetett ennyire elöl. A hatodik Madrid, Lausanne, ahol a Nemzetközi Olimpiai Bizottság székhelye van, a kilencedik, tizedikként pedig hazánk fővárosa is befért az elitbe. A 2022-es első helyezett Tokió „csak” nyolcadik lett, az első helyet a jövő évi ötkarikás játékoknak otthont adó Párizs szerezte meg.

A BCW világszerte azokat a városokat kereste, amelyeknek a legszorosabb összeköttetésük van a sporttal, figyelembe véve a megrendezett és megrendezendő sporteseményeket, továbbá hogy mennyire tekinthető tapasztaltnak az adott város a sportrendezvények vendégül látásában, és milyen hangsúlyt fektet a létesítmények építésére, fejlesztésére.

De mi is a BCW? A vállalat neve a Burson, Cohn és Wolfe nevek rövidítéséből adódik, és két cég, az 1953-ban alapított Burson-Marsteller, valamint az 1970-ben létrehozott Cohn & Wolfe 2018-as összeolvadásától működik mai formájában. Az ügynökség tanácsadói tevékenysége kiterjed többek között a vállalkozások közötti, a vállalkozások és fogyasztók közötti kereskedelemre, a vállalatok társadalmi felelősségvállalására, de foglalkoznak krízismenedzsmenttel is. A multi egyik leágazása a BCW Sports, melynek székhelye a svájci Lausanne-ban van, és különböző sportszervezetekkel, állami szervekkel működik együtt sportberuházások, rendezvényszervezések terén.

A BCW 2012-ben közölte először vonatkozó listáját, akkor még ötven várossal – most először megemelte a számot százra. Az ügynökség legfrissebb kiadványából kiderül: három információforrásból dolgozott listája összeállításakor. Egyfelől nemzetközi szövetségek elnökeinek, titkárainak, egyéb szakembereinek, másfelől a sportmédia képviselőinek véleményét kérte ki a különböző témakörökben, kérdőíves formában. Harmadrészt pedig maga a cég végzett kutatást a digitális térben: szoftver segítségével megvizsgálta, milyen gyakran szerepel a „sport” szó összeköttetésben az adott város nevével az egyes népszerű internetes felületeken, mint a Twitteren, az Instagramon, a Facebookon, továbbá a Redditen, blogokon és különféle webhelyeken. A keresett szavakat nemcsak angol, hanem francia, spanyol és német nyelveken is megvizsgálta a minél teljesebb körű eredmény eléréséért. Bár a cég kiadványában nem részletezte pontszámításának konkrét metódusát, kiemelte a digitális jelenlét fontosságát, így a kérdőíveknél nagyobb hangsúlyt fektetett az erre vonatkozó vizsgálat eredményére, amikor kiértékelte az adatokat és végeredményt hirdetett.

A városok a legnevesebb sporteseményekkel tudták magukra felhívni a figyelmet és növelni a presztízsüket, úgymint olimpia, foci-vb és más jelentős nemzetközi megméretések, profi ligák. A BCW nemcsak múltbéli, hanem jövőbeni rendezvényeket is figyelembe vett a szemlézéskor: ennek jele, hogy számos olyan város is bekerült a legjobbak közé, amely a 2019 óta kiadott legutóbbi listákban még nem szerepelt. Ilyen például a top ötvenben Miami, Washington, Philadelphia, Houston vagy Detroit, amely helyszíneken mind rendeznek mérkőzéseket a 2026-os labdarúgó-világbajnokságon; a kínai Csengtu, ahol még nem kezdődtek el az egyetemi világjátékok a lista kiadásakor; vagy a 15. helyezett Brisbane, amelynek még kilenc évet kell várnia az ötkarikás játékok kezdetéig; és ugye nem feledkezhetünk meg a következő két olimpiát rendező Párizsról és Los Angelesről a ranglista élén. A BCW továbbá úgy is fogalmaz: sportvárosként a hírnév felépítése „maratoni, nem pedig sprint”, vagyis azok a települések szerepelnek a legjobb huszonötben, amelyek régóta stratégiai szempontként tekintenek a sportra és építik be azt kultúrájukba – kivételként (mint a rövid idő alatt gyorsan fejlődő városokat) kiemelik Dohát (11.), Dubait (19.) és Abu-Dzabit (21.).