A Rijádban vasárnap véget ért olimpiai kvalifikációs világbajnokság utolsó napját tárgyaló tudósításunkra reagáló – vélhetően a sportágban nem járatos – hozzászóló feltette az egyébként logikus kérdést: nincs fiatalabb versenyzőnk a 37 éves Nagy Péternél? Tény, a vasárnap véget érő világbajnokságon elért 18. hely háromszoros olimpikonunk legrosszabb világbajnoki szereplése (holtversenyben a 2019-es pattayai viadallal), ám kénytelenek vagyunk megállapítani, hogy továbbra is ő a legjobb magyar férfi emelő, nincs más, aki a felnőttmezőnyben megütné a nemzetközi szintet.
Más kérdés, hogy januárban betölti a 38. életévét, az idő nem neki dolgozik, és 2019 tavasza óta egyetlen egyszer tudta elérni a négymázsás összetett teljesítményt – ehhez képest ha negyedszer is olimpián szeretne szerepelni, a 410 kilóhoz kell közelítenie, és még akkor sem biztos semmi. A hátralévő három kvalifikációs versenyen bizonyíthatja, hogy képes megújulni, és mindhármon el is kell indulnia, különben nem felelne meg a feltételeknek, amelyek szerint a hétből öt kvalifikációs eseményen részt kell venni a kvótára áhítozóknak. A decemberi dohai Grand Prix-n és a februári antalyai Eb-n nem várható csoda tőle, az áprilisi phuketi világkupán kísérelheti meg a csaknem lehetetlent, ha minden szempontból ideális felkészülésen lesz túl.
A nemzetközi szövetség (IWF) igyekezett úgy alakítani a párizsi olimpia kvalifikációs szisztémáját, hogy a versenyzők ne bújhassanak ki a doppingvizsgálatok alól: három-négy hónapos sűrűséggel tűzték ki a kvalifikációs versenyek időpontját, megkövetelve, hogy a hét viadalból ötön részt kell vennie annak, aki kvótára vágyik. Ezen belül is a most véget ért rijádi vb-n, valamint az áprilisban esedékes phuketi világkupán kötelező az indulás. Pontosabban a részvétel, ami annyit tesz, hogy elég ott lenni a mérlegelésen és a bemutatáson – emelni már nem szükséges. Mivel egyetlen legjobb eredmény határozza meg a ranglistahelyezést, a súlyemelők két-három (vagy akár csak egy) formaélezéssel is révbe érhetnek. Ezek után Rijádban bosszantóan sok volt a visszalépés: több mint hetvenen – köztük olimpiai és világbajnoki érmesek – nem ragadtak rudat, valamint rengetegen gyorsan kiestek szakításban, még úgy is, hogy egy gyakorlat után nem folytatták... Noha a szisztéma segít a sérülés miatt harcképteleneknek, a hírek szerint az IWF a párizsi olimpia után felül fogja vizsgálni, mert mégsem járja, hogy sztárok sora csak a mézes madzagot húzza el a nézők előtt, és pusztán a bemutatáson jelenjen meg – melegítőben. |
Nagyot a 109 és +109 kilósokat tömörítő +102 kilós olimpiai kategória ranglistáján hatan is megelőzték Rijádban nyújtott produkciójukkal, és a 22.-ről a 26. helyre csúszott vissza – azért csak négy helyet, mert ketten kiestek előle, miután nem vettek részt a kötelezően előírt rijádi viadalon. A rangsor alapján az első tíz kap kvótát (Nagy 381 kilója 38 kilóval gyengébb, mint a 10. helyezett teljesítménye), vagyis ekkora távolságot figyelembe véve az nem segít, hogy az öt férfi- (és 5 női) súlycsoportban országonként legfeljebb három-három kvóta használható fel, és néhányan ki fognak esni előle.
A másik magyar indulót, a 11. helyen végző Mitykó Veronikát is többen lehagyták rijádi eredményükkel a 87 és +87 kilósokra szabott +81 kilós olimpiai kategóriában, mégis előrelépett a 33.-ról a 32. helyre – ez azzal magyarázható, hogy még többen estek ki előle, miután nem indultak el a szaúd-arábiai világbajnokságon, amelyen – ahogy fent említettük – kötelező volt a részvétel a kvótáért harcolóknak. Vagyis a csabaiak sportolója a körülményeknek, nem a teljesítményének köszönheti tyúklépést előre.
A 32. helyét figyelembe véve (ráadásul 55 kiló választja el a 10. helyezettől!) esetében – két lábbal a földön állva – minimális esélyről is nehéz beszélni. A 2022-ben U23-as Európa-bajnok emelő kétszer is sikertelenül próbálkozott a 94 kiló kiszakításával a vb-n, és tudósításunkban azt írtuk, egy ideje bizonytalan az első fogásnemben, amely korábban erőssége volt. Ennek oka, hogy a 71-ből két év alatt a 87 kilóba – három lépcsőt! – ugorva a technikáját nagyban befolyásolta a jelentős súlygyarapodás. Edzőjénél hitelesebb véleményformáló nincs, márpedig a Békés Megyei Hírlapnak Bökfi János ezt nyilatkozta az áprilisi Eb után, amelyen tanítványa szintén kétszer rontott az első fogásnemben:
„Erőben jól áll, elkezdett fejlődni lökésben, ami pozitívum, de a szakítása nem áll össze, mivel a saját tömege kicsit akadályozza ebben a technikai gyakorlatban. Át kell alakítani a mozgását ehhez a súlycsoporthoz.”
A júliusi U23-as Eb-n valóban egyéni csúcsot ért el 100 kilóval, ám a legfontosabb versenyeken (2022-es és 2023-as Eb, valamint a most befejeződött vb) csak egy jó próbálkozása volt szakításban. Lökésben ugyanakkor tovább fejlődött, három hibátlan gyakorlattal, 114 kilóval egyéni csúcsot döntött Rijádban. Bökfi János 220-225 kilót és a szerencse segítségét nevezte meg feltételként, hogy Mitykó eljátsszon a kvótaszerzés gondolatával, ám szerintünk több mint 230-ra lenne szüksége (egyéni legjobbja amúgy 211), hiszen a kvalifikációs rangsor 20. helyezettje is 239 kilóval dicsekedhet!
KVALIFIKÁCIÓS RANGLISTA
Magyar érdekeltségű olimpiai súlycsoportok. Férfiak. +102 kg (109 kg és +109 kg): 1. Lasa Talahadze (grúz) 474 kg, ...10. Rubaiavi (iraki) 419, ...20. Hanzenko (ukrán) 390, ...26. Nagy Péter 381. Nők. +81 kg (87 és +87 kg): 1. Li Ven-ven (kínai) 315 kg, ...10. Santana Peguero (dominikai) 263, ...20. Hursudjan (örmény) 238, ...32. Mitykó 208
Talahadze neve mögött az IWF listáján 473 kiló szerepel, ami azért furcsa, mert a vb-ig az Eb-n elért 474 kilóval vezette a rangsort. Mi továbbra is a 474-et tüntetjük fel.
A hátralévő három kvalifikációs verseny: Grand Prix II (Doha, 2023. december 4–14.), Európa-bajnokság (Antalya, 2024. február 17–28. – a többi kontinensviadalt is februárban rendezik), világkupa (Phuket, 2024. április 2–11.)