Az idén ünnepli megalapításának 100. évfordulóját a Magyar Asztalitenisz-szövetség. A centenáriumi évben számos érdekes, s várhatóan nagy érdeklődésre számot tartó rendezvénnyel készül a sportág vezérkara, amely a legfontosabb hazai eseménynek, az országos bajnokságnak is szeretné megadni a módját. A Kovacsics Imre vezette testület a megszokott Ormai László Asztalitenisz-csarnok helyett új helyszínt keresett az eseménynek, s emellett néhány fontos változtatást is bevezetett. Ezek közül talán a legfontosabb, egyben a legnagyobb indulatokat kiváltó döntés, hogy gyakorlatilag kötelezővé tették az indulást azzal, hogy az élvonalbeli csapatbajnokság következő idényében csak azok szerepelhetnek, akik most asztalhoz állnak az ob-n.
Az első pillanatra talán túlzónak tűnő szabályozásnak persze megvan az oka: az elmúlt egy-másfél évtizedben odáig jutott a sportág, hogy az országos bajnokságnak már nem volt presztízse, egy verseny volt a sok közül, a legtöbbször nem is a legjelentősebb. A mélypontot a 2022-es kiírás jelentette, amikor női egyesben 23-an, vegyes párosban 10-en, női párosban pedig mindössze 9-en, indultak… Ehhez képest már tavaly előre lépést láthattunk, a mostani szabályozással pedig sikerült elérni, hogy férfi egyesben 103-an, férfi párosban 40-en, női egyesben 47-en, női párosban 19-en, vegyes párosban pedig 37-en neveztek.
Hogy ne csak a versenyzőkre háruljon teher, a szövetség is igyekszik megadni a módját. A versenynek otthont adó győri Olimpiai Sportpark új helyszínként a korábbiaknál több lehetőséget kínál. Amellett, hogy az első két napon 12 asztalon zajlanak a küzdelmek, a szervezők látványos betétprogramokat ígérnek, sőt a hírek szerint a WTT-sorozattól „ellesett” showelemek is színesítik a küzdelmeket. Ami pedig a motivációt illeti, a 3.5 millió forintnyi összpénzdíj biztosan nem gyengíti – minden számban a győztes 300 ezer, az ezüstérmes 200 ezer, a két bronzérmes pedig 100-100 ezer forintot kap – miként vélhetően az is nagyobb küzdelmekre sarkall, hogy a válogatott kerettagokat mindenféle előjogok nélkül a hazai ranglistán elfoglalt helyük alapján emelik ki, ez alól csak a világranglistán top 100-ban lévő kivételek, de mivel Póta Georgina sérülés miatt nem indul, ezért ez csak Madarász Dórát érinti, aki így a kiemelésnél az egyes sorszámot kapja.
Az ob pénteken 10 órakor a csoportmérkőzésekkel rajtol, a döntők pedig vasárnap 14 órakor kezdődnek.
„Az országos bajnokságon a válogatott keret tagjainál kiemelten figyelem a hozzáállást, s természetesen azt, milyen teljesítményt nyújtanak. Kíváncsian várom, hogy a fiatalok mire lesznek képesek a rutinosabb játékosokkal szemben, s azt is igyekszem felmérni, kinek miben kell előre lépnie.” |
„Bízom benne, hogy keret tagjai ott lesznek a végelszámolásnál, amikor a dobogós helyekről döntő mérkőzéseket rendezik, miként az is elvárás, hogy alacsonyabban rangsorolt játékosoktól ne kapjanak ki. Ha nem is feltétlenül ez alapján döntök, de az on-n látottak részben hatással lehetnek arra is, kiket jelölök az olimpiai selejtezőre.” |
– Az első magyar bajnokságot 1905-ben rendezték, de akkor még csak férfi egyesben avattak bajnokot. A férfi páros 1909-ben, a női egyes és a vegyes páros 1925-ben, a női páros pedig 1929-ben került be a programba – A legtöbb magyar bajnoki címet Farkas Gizella nyerte: egyesben 14-szer, párosban 15-ször, vegyes párosban pedig 13-sor diadalmaskodott, összesen tehát 42-szer végzett az első helyen. A férfiaknál Klampár Tibor és Jónyer István a listavezető 25-25 elsőséggel – A asztalitenisz nemzetközi történetének legeredményesebb játékosa, a 22-szeres világbajnok Barna Viktor férfi egyesben többször volt világbajnok (5), mint magyar bajnok (3) – Egyesben a leghosszabb sorozat Farkas Gizella nevéhez fűződik, 1940-től 1953-ig sorozatban 13-szor lett magyar bajnok (1945-ben nem rendeztek ob-t), a férfiaknál Berczik Zoltán a rekorder, 1959-től 1964-ig sorozatban hatszor lett aranyérmes – Az idei mezőnyből Vitsek Ivánnak és Gerold Gábornak az 1900-as évekből is van magyar bajnoki címe. Az 54 éves Vitsek 1992-ben egyesben, 1989-ben Urbán Edittel, 1992-ben Braun Évával vegyes párosban győzött, míg a 46 esztendős Gerold 1999-ben Erdős Éva oldalán lett vegyes párosban magyar bajnok |
Férfiak. Egyes: Szudi Ádám Páros: Ecseki Nándor, Szudi Ádám Nők. Egyes: Madarász Dóra Páros: Bálint Bernadett, Nagyváradi Mercédesz Vegyes páros: Ecseki Nándor, Madarász Dóra |