A méltatlan első párizsi olimpia – még 82 nap a rajtig

Először az amerikai himnuszt indították el Bauer Rudolf tiszteletére, aki 1900-ban Párizsban az olimpiák történetének első magyar atlétájaként ünnepelhetett győzelmet. Diszkoszvetőnk volt az első, aki a ma ismert forgásos technikát bemutatta, jutalma új olimpiai csúcs lett. 36.04 méteres eredményével majdnem hét méterrel szárnyalta túl Robert Garrett négy évvel korábbi rekordját.

Mai ésszel felfoghatatlan, hogy azon a területen, ahová a sportolók a diszkoszt kidobták, egy több száz éves tölgyfa nőtt. A tyúk és a tojás esetével szemben itt nem kérdés, hogy melyik volt ott előbb… Mindenesetre Bauer első dobásával megcélozta a két benyúló ág közötti rést, és teljes erővel megpördülve átvágta a szert a fán túlra, amely 36.04 méternél landolt. Ezt azután senki sem tudta utána csinálni, még az akkori Európa-csúcstartó cseh Frantisek Janda-Suk sem, mivel tért ölelő dobásai rendre fennakadtak a fán.

A 17 tagú magyar csapatból az úszó Halmay Zoltán szerezte a legtöbb érmet: két második (200 m gyors és 4000 m gyors) és egy harmadik helyet szerzett (1000 m gyors), Gönczy Lajos pedig magasugrásban lett harmadik.

Pierre de Coubertin báró eredetileg párizsi olimpiát szerett volna elsőnek, de 1896-ban Athénban élesztették fel az ókori szellemet. A párizsi világkiállítás végül teljesen elvonta a francia főváros erőforrásait, emiatt mindennek lehetett a szervezést nevezni, csak hozzáértőnek és méltónak nem. A külföldi versenyzőket teljesen magukra hagyták, nekik kellett kideríteniük, hogy mikor és hol lesznek a versenyeik. A 100 méteres síkfutás egyenese 60 centit emelkedett, a maratoni futók versenyében pedig a helyismeret döntött Michel Théato javára, miután riválisai eltévedtek Párizs utcáin.

Sok sportoló azt sem tudta, hogy olimpián vett részt. Így járt Margaret Ives Abbott is, aki golfban nyert, viszont 1955-ben úgy halt meg, hogy fogalma sem volt arról, hogy ő az első női olimpiai bajnoka az Egyesült Államoknak.

Az ötkarikás játékok történetének leghosszabb olimpiája 1900. május 14. és október 28. között, öt és fél hónapon át tartott Párizsban.