Elsőként a sportért felelős államtitkár, Schmidt Ádám köszöntötte a részvevőket. Beszédében kiemelte, egy ilyen küldöttgyűlés alkalmas a számvetésre, egyúttal bejelentette, hogy a sporttörvény módosításának köszönhetően a SOSZ más polcra kerül, 2025. január 1-től köztestületi formában működik tovább. Ennek egyik oka, hogy a tagszervezetek száma folyamatosan nőtt, immáron több mint ezer egyesület tagja a szövetségnek. Elsődleges feladatként az érdekképviseletet jelölte meg, valamint hozzátette, 2024 az olimpia éve, bízik benne, hogy minden feltétel adott a kiváló szakmai munkához.
Mészáros János, a Nemzeti Versenysport Szövetségének elnöke is felszólalt. A nem olimpiai sportágak képviselőjeként jelezte, fontos, hogy ezek is jelen vannak a kiemelt sportegyesületeknél, mert így egységes a sport, nincs megkülönböztetés nők és férfiak, valamint olimpiai és nem olimpiai sportágak között. Utóbbiak legfontosabb világeseménye a Világjátékok, amelyet 2022-ben Birminghamben rendeztek, a magyarok ekkor az éremtábla hatodik helyén zártak. Jövőre a kínai Csengtu ad majd otthont az eseménynek.
A Magyar Olimpiai Bizottság Főtitkára, Fábián László szerint mostanában olyan eredmények születtek a magyar sportban, amelyekre korábban nem volt példa. „Folyamatos a fejlődés, figyelemmel kísérjük a munkát, hiszen a jövő olimpikonjai már ott vannak a sportegyesületeknél. Remélem, minél többen azzal az álommal fekszenek le, hogy olimpiai csapat tagjai lesznek. Addig is a többi sportesemények kíváncsisággal várjuk őket.”
Szabó László, a Magyar Paralimpiai Szövetség elnöke beszédében úgy fogalmazott, ma kilencvenkilenc olyan egyesület van, amelynek igazolt tagja fogyatékos sportoló. Célként jelölte meg ennek a számnak a növelését, ehhez közös segítséget kért. A közelgő paralimpia kapcsán jelenleg huszonkét igazolt kvótánál tart a csapat: „Mintegy negyven sportoló áll még csatában, részben a pályán részben a fehér asztalnál. Ennek legalább fele szinte biztosan bejön, ha ügyesek és szerencsések vagyunk, akkor nagyjából ötven fős lesz. Egyetlen olyan sportág sem lesz, amiben ott voltunk Tokióban, de nem leszünk Párizsban. A díjlovaglás új és még négy ilyenben küzdünk.” – jelentette ki az elnök.
A SOSZ-hoz hasonlóan jövő januártól szintén köztestületi formában működik tovább a Magyar Edzők Társasága. Molnár Zoltán elnök szerint az összefogás minden bajban segít. „Eredményes élsportot szeretnénk mindannyian, azt, hogy mindenki sportoljon. Az utóbbi években sok minden változott, ma már az edzőnek nem elég a tudás és ismeret, valamint a motivációs képesség, hogy egy fiatalt a versenysportban tartson. Varázslónak kell lenni, ehhez próbálunk segítséget nyújtani, nyolcszáz edző számára biztosítunk szakmai továbbképzést. A edző kulcsszereplő, nélküle eredményes élsport nem lehetséges.”
Szöllősi György, a Magyar Sportújságírók Szövetségének elnöke és a Nemzeti Sport főszerkesztője egy új területre hívta fel a figyelmet. „Minden egyesületnek saját médiája lehet, sportújságírókra és honlapszerkesztőkre, közösségi média-kezelőkre van szükség, ami a mi szakmánknak egy örömteli hír, hiszen még több sportújságíró még több helyen és műfajban tudja szolgálni a magyar sportot.” A hagyományos sportmédia kapcsán egy örvendetes fejlődésről számolt be. „2010 előtt külföldi kézben voltak a sportcsatornák, rádiók és napilapok, azóta viszont komoly nemzeti sportmédia épült ki, az M4Sport televízió otthona lett a legfontosabb magyar sikereket ígérő sportközvetítéseknek. Ennek a családnak a legújabb tagja a 121 éves Nemzeti Sport és online felületei. Abban bízunk, hogy így együtt ez a rendkívüli elérés óriási támasza és segítsége lesz a megújuló, eredményesebb nagyobb létszámú magyar sportnak.”
A beszédek után megválasztották az elnököt, az elnökségi tagokat és a felügyelőbizottságot. A mandátumok januárig, a köztestületté válásig szólnak. Az elnöki tisztséget továbbra is Deutsch Tamás tölti be, elnökségi tag Czerpán István, Gergely István, Ivkovicné Béres Tímea, dr. Kovács Antal, Mátyás Gábor, Nyíri Zoltán, Őze István, Sámuel Botond, Sántha Gergely és Zsoldos Péter. A felügyelőbizottságot Hausz Gyula, Lóczi Lászlóné Kovács Marianna és Szalai Miklós alkotják.
A küldöttgyűlés keretében a SOSZ és a Magyar Egyetemi – Főiskolai Sportszövetség együttműködési támogatást írt alá. Mocsai Lajos, a szövetség elnöke az aláírást megelőzően a közép európai tehetetlenségi nyomatékról beszélt: „Európában a magyar emberek az egyik legtöbbet dolgoznak, de a saját rekreációra a legkevesebb idő jut, ezért nagyon fontos az összefogás ezen a területen, hogy a fiatalokat érintően előrelépést tudjunk tenni. Az együttműködés célja a professzionális szemlélettel a szervezeteket segítő támogatás és összefogás a sport-tanulás-munka hármas formájában.”
Deutsch Tamás 2015 decembere óta a SOSZ elnöke, záróbeszédében visszautalt kezdetekre, amikor csupán kilencvennyolc tagja volt a szervezetnek, mára ezernél is többen vannak. Közös cél, hogy ez ezerkétszáz fölé nőjön. Hangsúlyozta, a következő lépés a sportoló nemzetté válás: „Az lenne a jó, ha egy péntek délután valaki elhalad egy sporttelep mellett, azt lássa, hogy majálist idézi a hangulat, pedig február vagy október van. Ha pedig megkérdezi a biztonsági őrt, hogy mi van, azt a választ kapja, hogy minden nap ilyen, sokan jönnek, be kell osztani az öltözőket. Ez elérhető, alapvető feltételei megvannak, ezért szeretnénk dolgozni.”
A küldöttgyűlésen díjakat is kiosztottak, SOSZ Közösségi Sportszervezeti Díjjal ismerték el a Nyíregyházi Sportcentrum Nonprofit Kft.-t és a BVSC-t. SOSZ Kiemelkedő sportszervezeti vezető kitüntetést vehetett át Kővári Árpád (Tisza Volán SC), Németh Attila (Veszprémi Egyetemi és Diák Atlétikai Klub) és Potos Ilona (Kőbányai Sportszövetség), míg Brüll Alfréd-díjjal jutalmazták Kunszt Gábort. A Budapesti Honvéd örökös, tiszteletbeli elnökét méltatta Simicskó István, a Honvédelmi Sportszövetség Elnöke, aki Kunsztot a magyar sport Ortegájaként jellemezte.