Gyulay Zsolt pályázik az újabb négyéves MOB-elnöki ciklusra

– Belevág újra?  
– Igen. Megírtam a motivációs levelet, le is adtam a szabályok szerint – mondta Gyulay Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, aki a múlt heti elnökségi ülésen már jelezte a tagoknak, szívesen folytatná a munkát a 2028-as Los Angeles-i olimpiáig. – Az elmúlt több mint két és fél évben ráléptünk egy útra, amelynek mára kézzelfogható eredményei vannak, úgyhogy érdemes lenne rajta továbbmenni. És az eredmények alatt nem kimondottan az olimpiai érmekre, helyezésekre gondolok… Határozott elképzelésem van arról, miként kell működnie egy 129 éves szervezetnek, hogy hol van a helye a világban és hova tart. Látom én is, hogy vannak fejlődési pontok, viszont azt is látom, hogy rég működött ennyire összehangoltan az állami sportirányítás a civillel.  

– Miben lehet, miben kell mihamarabb előre lépni?  
– Sok lehetőség van, de a MOB szakmai lábát mindenképp tovább erősíteném – szeretném, ha még több szakmai segítséget tudnánk nyújtani közvetlenül a sportolóknak és az edzőknek. Elindítottuk a Kettőskarrier-programunkat, amely iránt nagyon nagy az érdeklődés, úgyhogy mindenképp folytatni kell, és sokkal jobban kihasználhatnánk a sporttudomány által kínált lehetőségeket is – együttműködve az államtitkársággal és a Testnevelési Egyetemmel. Erről már szűkebb és tágabb körben is sokat beszélgettünk, és vannak nagyon jó irányok. Jövőre százharminc éves lesz a Magyar Olimpiai Bizottság, tehát a tradíciókra érdemes építkezni, ugyanakkor meg kell hallani az idők szavát minden tekintetben.  

– Valamivel több, mint két és fél éve irányítja a MOB-ot. Mire a legbüszkébb?  
– A közgyűlési tagok, az idősebb olimpikonok és a jelenleg aktív sportolók, vagyis az olimpiai család pozitív visszajelzéseire. Ezek adnak erőt ahhoz, hogy nekivágjak az újabb négy évnek. Meg aztán… Tudja, szeretnék végre eljutni a Los Angeles-i olimpiára. Ha már sportolóként nem sikerült, legalább sportvezetőként.  

– Nehezebb a feladat, mint amilyennek előzetesen gondolta?  
– Tudtam, hogy ilyen lesz. Amennyire tudtam, aktív részese voltam a mindennapoknak, részt vettem a folyamatokban annak érdekében, hogy otthonosan mozogjak minden terepen. A Hungaroringen és a MOB-ban végzett munkám is olyan, amit nem lehet félgőzzel csinálni – úgyhogy nem unatkozom.  

– A magyar olimpiai család életébe látványos változást hoz majd az új MOB-székház a TF-en, de említhetném a nemrég átadott új és impozáns Olimpiai Bajnokok Emlékfalát is. 
– Nagyon fontos számomra, hogy maradandót alkossunk, hogy méltóképpen emlékezzünk a bajnokokra, és fontos az is, hogy az ötkarikás mozgalomhoz méltó székházunk legyen, főleg, ha ezzel még spórolunk is. Lényeges az is, hogy aktív a támogatási rendszer, amellyel az idős olimpikonoknak és sportszakembereknek tudunk segíteni – szerintem igenis törődni kell ezekkel az emberekkel. Ha tudsz jót tenni, tegyél jót – 1989-ben egy ilyen szellemiségű olimpiai bizottságot ismertem meg Schmitt Pál vezetésével, olyat, amely értéket teremtett és értéket őrzött. Én is ezt szeretném.  

– A párizsi olimpia előre mozdította a döntését, hogy szeretné továbbra is elnökként irányítani a MOB-ot?  
– A kollégáimnak nagyon sok munkája van abban, hogy a sportolóink így jelenhettek meg az olimpián, hogy jó körülményeket, jó kiszolgálást biztosítottunk számukra, hogy három hétig olimpiai lázban égett az ország – erre méltán lehetünk büszkék, és ez lehet az, ami továbbvisz az úton. Nekem a Hungaroring a főállásom, a MOB elnöki tisztsége számomra társadalmi pozíció, sem fizetést, sem jutalmat nem kapok érte, inkább afféle küldetésként élem meg, amivel visszaadhatok valamit a sportnak abból a sok mindenből, amit kaptam.  

– Milyen elnökséggel dolgozna szívesen a jövőben?  
– Bízom a tagságban, amely bölcs döntéseket hoz, úgyhogy ebben az esetben is erre számítok. Lehet, hogy csak azért mondom, mert az elnöki pozícióból beszélek, de úgy érzem, rég volt ennyire egységes a MOB közgyűlése. Rengeteg embert képviselünk: sportolókat, sportvezetőket, klubokat, sportújságírókat, sportszakembereket – és ez a képviseleti rendszer nagyon jól működik. De visszatérve az elnökségre: a mostani összetételben is nagyon jól és hatékonyan működött, sok építő jellegű szakmai beszélgetésünk volt – ezt várom a jövőben is.  

– Van valaki, aki a mostaniak közül nem szeretné folytatni a munkát?  
– Magyar Zoli a legutóbbi elnökségi ülésen jelezte, hogy nem akarja folytatni, úgyhogy neki megköszöntük az eddigi fantasztikus munkát. De minden pozíció nyitott, szerdáig várjuk a jelentkezéseket. Az alapszabályban lefektetett cél, hogy emeljük a hölgyek arányát – nemcsak azért, mert a NOB is ezt ajánlja, hanem azért is, mert az egyetlen hölgy tagot mi magunk is kevésnek találjuk.  

– A megválasztása esetén mi a következő lépés?  
– Dolgozunk tovább! Szeptemberben EOC-ülés, októberben ANOC-közgyűlés – és itthon is bőven van tennivaló. Hogy mást ne említsek, át kell költöztetni a MOB irodáját a Testnevelési Egyetemre – ami hatalmas munka lesz –, és hát vannak új ötleteim is. És attól, hogy tisztújítás lesz, az élet az irodában sem állt meg, jelenleg is zajlanak az egyeztetések a téli EYOF-ról, és hamarosan a téli olimpiával is el kell kezdeni foglalkozni. Mindig a nyári olimpia a legnagyobb feladat, de most, hogy vége, egyáltalán nem lett kevesebb a munka, sőt…