Póta Georgina: Más kettes-hármas játékosként BL-t, és más csupa magyarokból álló kiscsapattal Ek-t nyerni

Alaposan kivette a részét Póta Georgina a Budaörsi SC asztalitenisz-szakosztályának legeredményesebb évéből. Dari Helgával, Fazekas Máriával, Madarász Dórával és Molnár Kendrával együtt az elmúlt idényben megnyerte az Európa-kupát, megszerezve a klub történetének első nemzetközi kupasikerét – mi több, mindkét mérkőzését megnyerte a spanyol Museo De la Almedra Francisco Morales elleni oda-visszavágós finálén, utóbbin aratott második sikere jelentette a Budaörs biztos győzelmét. Szintén fontos szerepet játszott az egyesület nyolcadik csapatbajnoki címében, valamint kijutott karrierje ötödik olimpiájára, Párizsba.

A Budaörsi SC csütörtökön tartott sajtótájékoztatóján először legfrissebb élményéről, a múlt heti linzi Európa-bajnokságról kérdeztük Pótát – a kétszeres Eb-győztes magyar asztaliteniszező kétszer is vezetve, végül döntő szettben győzte le a szlovák Tatiana Kukulkovát az első fordulóban, a 32 közé jutásért múlt csütörtökön, másnap a világranglista-20. francia Prithika Pavade elleni szenzációs, 4:1-es diadallal jutott be a nyolcaddöntőbe, majd a spanyol María Xiao ellen is jól állt, ám az ellenfél 0:2-es hátrányról megfordította a találkozót. Póta egyesben a nyolcad-, párosban a negyeddöntőig jutott, és a magyar csapat legjobbja volt.

„Ha az Európa-bajnokság előtt valaki azt mondja, így szereplek majd, egyből aláírtam volna – mondta a világranglistán jelenleg 64. játékos. – Megvertem Pavadét, aki huszadik a világon, hatalmas teljesítményként éltem meg. De van bennem kisebb hiányérzet, hiszen kettő-nullára vezettem, és a következő négy szettből háromban is jobban álltam. Ugyan nem sokkal, hat-négy, hat-négy, hat-három… Ám ha a háromból legalább az egyik játszma megjött volna, megnyerem a meccset. Ettől függetlenül jól játszottam, tetszett a hangulat is. A WTT-versenyek többnyire elég messze, Ázsiában vannak, remek érzés volt a kontinensen belül maradni és egy Európa-bajnokságon játszani, nagyon jól éreztem magam, nagyrészt pozitívumokkal tértem haza.”

Ha már a távolságok: a csütörtöki sajtótájékoztatón Szvitán Krisztina szakosztályvezető ismertette a budaörsiek keretét mind a bajnoki, mind a Bajnokok Ligája-mérkőzésekre a következő idényben – Póta előbbinek tagja, utóbbinak viszont nem. Az MTI kérdésére úgy indokolt, a BL-rengeteg utazással járna, és a jövőben szeretne több időt tölteni a családjával, így abban állapodtak meg csapaton belül, hogy a soron következő évadban a hazai küzdelmekre, benne a csapatbajnoki címvédésre koncentrál. Somlyó Gergely, a Budaörsi SC elnöke az utazási terheket azzal a példával szemléltette, hogy az Európa-kupa-döntő spanyolországi odavágójára Póta egy szlovén nemzetközi versenyről érkezett, körülbelül tíz órával a mérkőzése előtt, melyet egyébként így is megnyert.

A 39 éves magyar pingpongos korábban négyszer, 2012-ben, 2014-ben, 2016-ban és 2017-ben nyerte meg a legrangosabb nemzetközi kupát a német TTC Berlin Eastside-dal, mielőtt az elmúlt idényben a második számú sorozatban csúcsra ért jelenlegi csapatával. „A Budaörs nagyon különleges klub, hagyományosan csak magyarokból áll. Tudom, a Bajnokok Ligája magasabb szintű versenysorozat, de az Európa-kupa is igen erős, és hatalmas dolog, hogy egy magyar egyesület megnyerte. Más az, amikor kettes-hármas számú játékosként, ázsiai csapattárssal az élen BL-t nyersz, és más az is, amikor egy kiscsapattal, csak magyarokkal csúcsra jutsz az Európa-kupában” – fejtette ki.

A messzi távolba, a 2028-as Los Angeles-i ötkarikás játékokra tekintve Póta Georginának nem kérdés, hogy szívesen részt venne pályafutása hatodik olimpiáján is, ám ennek most kevéssé látja realitását. „Szerintem ez már lehetetlen. A WTT a legújabb szabályozásaival elmozdult a tenisz irányába, vagyis hetente frissül a világranglista, mindez arra ösztönzi a játékosokat, hogy legalább havi egy versenyre elutazzak, amit család mellett nem lenne könnyű megoldani. Játszom a Budaörsben, játszom Lengyelországban és Görögországban, bár utóbbiakban kevesebb mérkőzést, két-három hétvégéről van szó egy-egy évben – szerintem ezek mellett nem lenne reális a havi egy nemzetközi viadal, pláne úgy, hogy egyre hosszabbak ezek a tornák, esetenként három-négy-öt éjszakával kell számolni. Nem úgy mint régen, amikor tudtam, fixen főtáblás vagyok, és ehhez képest mikor kell odaérnem – ha a »világ végére« kellene elutaznom, az anyagilag és időben sem megoldható” – ecsetelte Póta Georgina.