Volt ok az örömre Debrecenben és Budapesten is 2024 utolsó heteiben, a női kézilabda-válogatottunk sorra nyerte a mérkőzéseket a Főnix Arénában a részben hazai rendezésű Európa-bajnokságon, így éremért utazhatott a tornát lezáró bécsi hétvégére, ahonnan bronzzal tért haza. A Duna Aréna ezúttal rövid pályás úszó-világbajnokság versenyeinek adott otthont, amelyen Kós Hubert és Sárkány Zalán is aranyérmet nyert.
A múlt év nagy magyar klubsikere volt a Győri Audi ETO KC női kézilabda Bajnokok Ligája-győzelme az MVM Dome-ban, amelyben egymás után harmadszor tartották a legrangosabb nemzetközi sorozat négyes döntőjét. Még el sem kezdődött az első elődöntő, amikor az Európai Kézilabda-szövetség (EHF), az EHF Marketing, a Magyar Kézilabda-szövetség és a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség Zrt. szervezésében megtartott nyitó sajtótájékoztatón bejelentették, hogy 2027-ig biztosan a magyar főváros lesz a final four házigazdája. Amióta a nőknél is négyes döntővel zárul a sorozat, mindig Budapest adott otthont az eseménynek – és csupán egyszer fordult elő, hogy nem jutott be magyar csapat a legjobb négybe. Idén jó esélye lehet az éremszerzésre a címvédő Győr mellett a 2023-ban ezüstérmes Ferencvárosnak is, a final four négy mérkőzését május 31-én és június 1-jén játsszák az MVM Dome-ban.
MINI INTERJÚ: BAJI Balázs, a Nemzeti Sportfejlesztési és Módszertani Intézet főigazgatója |
– Egy nagy sportesemény rendezésének odaítélésekor mekkora szerepe van annak, hogy hazánk már számos sikeres világverseny házigazdája volt?
– Tavaly az olimpiának rendeltünk alá mindent, számos kvalifikációs versenyt hoztunk Magyarországra. Erre az évre volt olyan szervező elv, ami alapján eldöntöttük, mit szeretnénk „hazahozni”?
– Mekkora a konkurencia? |
Jubilál a Tour de Hongrie, a kerékpárversenyen száz éve álltak rajthoz először a bringások, idén május 14–18. között tekernek az indulók, köztük számos nagy nemzetközi csapat bringásai. A magyar versenyzők közül pedig többek között Dina Márton is megméreti magát. A Formula–1-ben 1986 óta rendeznek Magyar Nagydíjat, a Hungaroringen tavaly is izgalmas futam zajlott, idén az első augusztusi hétvégén viszont már teljesen új környezet fogadja a versenyzőket és a nézőket. 2024. november végén már javában zajlottak az építkezések Mogyoródon, a paddock alapjában elhelyezett időkapszulában még egy 38 évvel azelőtti Népsport és egy aktuális Nemzeti Sport is helyet kapott.
Valóra vált álom: harminchárom év után MotoGP Magyar Nagydíj |
1992 után idén újra lesz a gyorsasági motorozás királykategóiájában Magyar Nagydíj, a balatonfőkajári Balaton Park Circuiten bőgnek fel a motorok a 2025. augusztus 22–24-i hétvégén. Tavaly szeptemberben a 2007-ben világbajnok Talmácsi Gábor mutatta be a pálya nyomvonalát, a sajtótájékoztatón pedig elhangzott, a Magyar Mobilitásfejlesztési Ügynökség tíz évre szóló szerződést kötött a jogtulajdonos Dornával, az első három évben a Balatonnál tartják a nagydíjat, utána megvizsgálják a Hungaroringre költözés lehetőségét. A szervezők elképzelései szerint a pályára nagyjából napi negyvenezer nézőt várnak, azaz a háromnapos versenyhétvége alatt százhúszezer érdeklődőre számítanak. A pálya főpróbája július 27-én egy superbike-verseny lesz. |
„Az FIA szabályrendszerének megfelelő, hétszer huszonegy méteres boxok már állnak, amelyek tökéletesen kiszolgálják a csapatokat. Némi kockázatot az jelent majd, hogy a versenyirányítási központ és a sajtóközpont egyelőre ideiglenes helyen lesz. Az F1 elnök-vezérigazgatója, Stefano Domenicali viszont többször is elmondta, mennyire példamutató a pályánkon zajló beruházás és építkezés. Bízom benne, hogy a 2025-ös futamot is zökkenőmentesen meg tudjuk rendezni” – mondta még tavaly ősszel Gyulay Zsolt, a Hungaroring Sport Zrt. elnök-vezérigazgatója lapunknak.
Az óév végén ismertették a házigazda magyar férfi- és női válogatott bő keretét a székesfehérvári Alba Arénában május végén és június elején sorra kerülő teke-világbajnokságra – 12 év után rendez ilyen tornát Magyarország. Az már korábban eldőlt, hogy a férfiak a B-csoportban Ausztriával, Olaszországgal és Dániával csapnak össze, míg a nők – szintén a B jelű kvartettben – a románokkal, a franciákkal, valamint a lengyelekkel találkoznak.
Harmadszor Magyarországon a legnehezebb cselgáncsverseny |
A szakma egybehangzó véleménye szerint a világbajnokság a dzsúdósok legkeményebb küzdelme a versenynaptárban, az összetétel és a rengeteg induló miatt szakmailag még az olimpián is túltesz. Ennek a rangos eseménynek lesz házigazdája 2025-ben Budapest, immár harmadszor. A magyar főváros korábban 2017-ben és 2021-ben adott otthont a sportág csúcsversenyének. Még az előző világbajnokság végén, Abu-Dzabiban jelentette be a Nemzetközi Cselgáncsszövetség (IJF), hogy Budapestet bízza meg a párizsi olimpia utáni első vb megrendezésével. A viadalra június 13-tól 19-ig kerül sor (egyéni küzdelmek), 20-án pedig a vegyes csapatok harcolnak egymással a tatamin a világbajnoki címért.
„Magyarország a sport országa, és büszkék vagyunk rá, hogy Budapesten van szövetségünk központja – idézte az IJF honlapja Marius Vizert, a Nemzetközi Cselgáncsszövetség elnökét. – Nagyon várjuk, hogy Magyarországon üdvözölhessük a dzsúdócsalád tagjait. Abban az országban, amely híres gazdag hagyományairól, kultúrájáról és értékeiről, amelyek összecsengenek a dzsúdóval.” A budapesti világbajnokságon több sikeres magyar cselgáncsozó is búcsúzhat a nemzetközi porondtól, Ungvári Attila és Tóth Krisztián is fontolgatja a visszavonulást.
„Egyelőre a vb-ig tervezek, ez nem titok, a legközelebbi célom, hogy ott jól szerepeljek. A felkészülésem nem változott a korábbiakhoz képest, sok futás és erősítés van benne. Sokat jelent, hogy hazai tatamin versenyezhetek, tulajdonképpen ez adott erőt az olimpia utáni folytatáshoz. Hogy mi lesz a vébé után, azt még én sem tudom, az ottani eredmény függvényében hozom meg a döntést a pályafutásomról” – mondta Ungvári Attila a Nemzeti Sportnak. A visszavonulások mellett azonban még az sincs kizárva, hogy egy nagy visszatérőt is láthatunk, lapunknak korábban Mészáros Anett azt nyilatkozta, elképzelhetőnek tartja, hogy a hazai vb-re még felkészül. |
Sűrű lesz az év második fele is, július 17. és 20. között a birkózók Polyák Imre–Varga János-emlékversenyét tartják a budapesti BOK-csarnokban, július 28-án atlétikai bronzviadalt rendeznek a fővárosi Lantos Mihály Sportközpontban, augusztus 12-én pedig a Gyulai István Memorial Atlétikai Magyar Nagydíj esedékes Székesfehérváron. Szeptember 4. és 7. között Győr a házigazdája a maratoni kajak-kenu világbajnokságnak, október 8. és 12. között pedig a birkózók veterán-világbajnokságát rendezik Budapesten. Annak ellenére tehát, hogy olimpiai év után járunk, több nagy nemzetközi sporteseményt tartanak Magyarországon.
A Nemzetek Ligája-rájátszás után a vb-selejtezők következnek |
RENDKÍVÜL IZGALMAS ÉV vár a magyar labdarúgó-válogatottra, amelynek előbb a Nemzetek Ligája A-ligában maradásért kell megküzdenie Törökországgal, majd ősszel következnek a 2026-os világbajnoki selejtező meccsei. Marco Rossi együttese tavaly a harmadik helyen zárt csoportjában az NL-ben, így ebben az évben először a törökök elleni rájátszásban kell bizonyítania, hogy helye van az A-ligában. Először március 20-án idegenben, majd három nappal később a Puskás Arénában lép pályára, és remélhetőleg kiharcolja a bennmaradást.
Ha visszatekintünk az őszi NL-mérkőzésekre, láthatjuk, hullámzóan teljesített a nemzeti együttes: a németek elleni sima idegenbeli vereség (0–5) ugyanolyan fájó, mint a hollandok elleni amszterdami kudarc (0–4) – igaz, utóbbi sajnos inkább Szalai Ádám, a válogatott pályaedzőjének rosszulléte miatt marad emlékezetes –, viszont a szép sikerek sem maradtak el. A hollandok elleni hazai ikszet (1–1) mindenképpen pozitívan kell értékelni, hiszen topválogatott ellen szerzett egy pontot a csapat, és a bosnyákok elleni idegenbeli győzelemre (2–0) is szívesen gondolhatunk vissza. A csoport utolsó összecsapásán, Németország ellen gyűjtött egy pontot (1–1) a Rossi-csapat, ez pedig jó kiindulópontja lehet a 2025-ös évnek.
Hogy lesz-e jelentős változás a nemzeti csapat keretében ebben az esztendőben, szinte kizárható, ugyanis a mag adva van: Dibusz Dénes kitűnően helytállt a kapuban (s ugye a napokban a Kicker osztályzatai alapján az ősz legjobb csapatába beválasztott RB Leipzig-kapusra, Gulácsi Péterre is lehet számítani), a védelem oszlopa továbbra is Willi Orbán lehet, míg úgy tűnik, a középpályán egyre nagyobb szerepet kaphat Nikitscher Tamás. Könnyen lehet, hogy a Kecskemét középpályása a télen klubot vált, s légiósnak áll, a német Hannover és Hertha BSC érdeklődéséről is hallani. Meglepő lenne, ha a támadószekcióban új játékos tűnne fel és kapna kiemelkedő feladatot, hiszen Sallai Roland, Szoboszlai Dominik, Nagy Zsolt és Varga Barnabás kirobbanthatatlannak tűnik.
Ennek tükrében várhatják a drukkerek az őszi, szeptemberben kezdődő vb-selejtezősorozatot is: a mieink a Dánia–Portugália NL-negyeddöntős párharc továbbjutójával, valamint Írországgal és Örményországgal vív nagy csatákat a csoportban. Ami a lebonyolítást illeti: a selejtezőn 54 válogatott vesz részt, a csoportelsők egyenes ágon jutnak ki a 2026-os, Egyesült Államok, Kanada és Mexikó által rendezett vb-re, a csoportmásodikok pedig a Nemzetek Ligájából érkező négy csapattal kiegészülve pótselejtezőn küzdenek meg az addig nem kvalifikáló európai csapatoknak még elérhető négy helyért.
Marco Rossi a következőképpen nyilatkozott az M4 Sportnak a decemberi sorsolás után: „Azzal, hogy négyes csoportba kerültünk, nyáron lehetőségünk lesz két találkozót játszani, így jobban felkészülhetünk az őszi meccsekre. Az írek szerencsével nyertek ellenünk kettő egyre a legutóbbi mérkőzésen, de kiegyensúlyozott összecsapás volt, mi is győzhettünk volna, mi birtokoltuk többet a labdát. Fizikailag erős csapat, amely veszélyes lehet a szabad- és szögletrúgások után. Örményország az elmúlt időszakban nem teljesített kiemelkedően. Papíron persze nyernünk kell ellene két meccset, ha az álmunkat valóra akarjuk váltani és ki akarunk jutni a világbajnokságra. Ugyanez a helyzet az írekkel szemben is. Dánia és Portugália is jó csapat: nem feltétlenül vannak a hollandok, a németek vagy a spanyolok szintjén, de két erős válogatott. Ha dönthetnék, Dániát választanám. Nem azért, mert gyengébb, hanem mert jobban tudnánk alkalmazkodni a dánok karakteréhez.” De szeptember még messze van, előbb következik a törökök elleni párharc márciusban – a magyar válogatott történetének 1000. mérkőzésén.
A MAGYAR LABDARÚGÓ-VÁLOGATOTT HAZAI TÉTMÉRKŐZÉSEI 2025-BEN |
A nyolcaddöntőért küzd az Európa-ligában az FTC |
Az újjáalakult Európa-liga alapszakaszában egy mérkőzést még biztosan játszik hazai pályán a Fradi, és jó eséllyel a sorozat februárban kezdődő kieséses szakaszában is érdekelve lesz.
FONTOS GYŐZELMEKET aratott a Ferencváros az Európa-ligában 2024 őszén, és két fordulóval az alapszakasz vége előtt a 16. helyen áll a 36 csapatos tabellán. Figyelembe véve, hogy a sorozat kieséses szakaszába a legjobb 24 együttes jut tovább (az első nyolc helyezett egyből nyolcaddöntős, a 9–24. helyezettek pedig oda-vissza vágós rájátszásban döntik el a másik nyolc hely sorsát), a zöld-fehéreknek jó az esélyük, hogy tavasszal több mérkőzést is játszhatnak hazai pályán.
Ami biztos, hogy január 30-án a holland AZ érkezik a Groupama Arénába. A mérkőzés különlegessége lett volna, ha Pascal Jansen vezetőedző korábbi csapata ellen vezeti a Ferencvárost, ám a holland tréner időközben távozott a klubtól, így ez a feladat másra vár. Bárki is ül ugyanakkor a kispadon, az FTC-vel szemben reális elvárás a pontszerzés, amivel biztossá tenné helyét a legjobb 24 között. A győzelemmel – különösen ha előtte idegenben a Frankfurt ellen is pont(oka)t szerez – a nyolcaddöntő automatikus elérésére is van némi esély, és akkor márciusban játssza következő hazai mérkőzését a Fradi, valószínűbb viszont, hogy a februári rájátszásban kell mérkőznie a legjobb tizenhat közé jutásért, lehetséges ellenfelei között olyan kiemelkedő csapatok is lehetnek, mint az Ajax, az AS Roma, a Porto, a Manchester United vagy a Sallai Rolandot soraiban tudó Galatasaray. |