Sportolóink a világ minden táján – 2025-ben is

BÁR NEM LESZ sem nagy válogatott labdarúgótorna, sem olimpia, így sem fogunk unatkozni 2025-ben. Leginkább kontinenstornákon, világbajnokságokon szoríthatunk a magyar versenyzőknek.

A részben hazai rendezésű, november-decemberi női kézilabda Európa-bajnokságon 12 év után szereztünk érmet, és a hölgyekhez hasonló örömmámort váltana ki, ha a férfiak a január 14. és február 2. között esedékes horvát–dán–norvég közös rendezésű világbajnokságon szintén bejutnának a legjobb négy közé, ami az 1997-es japán tornán fordult elő legutóbb. Az elmúlt két világbajnokságon a magyar férfiválogatott a negyeddöntőig jutott, 2021-ben 5., 2023-ban 8. lett. Május 31-én és június 1-jén már megszokottan Budapesten rendezik meg a női Bajnokok Ligája négyes döntőjét, a Győr és az FTC is jó eséllyel pályázik a részvételre, ahogyan a június 14–15-i kölni férfi BL final fourért is versenyben van a Veszprém és a Szeged. És ha már szót ejtettünk a hölgyek kiváló Eb-szerepléséről – a kontinenstornán a legjobb négy közé jutással nem kell selejtezni az év végi világbajnokságra, amely november 27. és december 14. között lesz Németországban és Hollandiában.

A 2025-ös év egyik legfontosabb eseménye a vizes világbajnokság július 11. és augusztus 3. között, a viadalnak Szingapúr ad otthont – első ízben rendez délkelet-ázsiai ország vizes vb-t. Reményeink szerint Kós Hubertnek, Milák Kristófnak, Rasovszky Kristófnak, Betlehem Dávidnak és még megannyi remek úszónknak, valamint vízilabda-válogatottjainknak is szoríthatunk. Utóbbiak még megméretnek a világkupa-selejtezőben, amelyet a férfiaknál január 6. és 12. között Bukarestben, a nőknél január 14. és 19. között Görögországban, Alexandrupoliban tartanak – a legjobb hat csapat a négy csoportból mindkét nemnél bejut a szuperdöntőbe. A nőknél április 11. és 13. között Kína, a férfiaknál április 18. és 20. között Montenegró lesz a házigazda. Mivel mindkét csapatunk kvalifikált már a vb-re a tavaly januári Eb eredményei alapján (a fiúk negyedikek, a lányok ötödikek lettek), ezért a kijutás szempontjából nem élet-halál kérdés a vk, ám ha előkelő helyen végez, jobb helyzetbe kerülhet a vb-sorsolásnál. Emellett mindkét nemnél figyelhetünk fél szemmel a BL négyes döntőire, amelyekbe akár a Ferencváros női és a címvédő férficsapata is eljuthat – a női final fourt még nem ismert helyszínen május 2. és 3. között, a férfit május 30. és június 1. között Máltán rendezik meg.

Kosárlabdában mindkét nemnek rendeznek Európa-bajnokságot, a nőknek június 18. és 29. között Brnóban, Hamburgban, Bolognában és Athénban, a férfiaknak augusztus 27. és szeptember 14. között Katowicében, Limassolban, Rigában és Tamperében – egyelőre mindkét magyar nemzeti csapatnak vannak nehézségei a kvalifikációban, bízzunk benne, hogy a hátralévő szakaszban sikerrel szerepel.

A héten már elkezdődött az első tenisz Grand Slam-torna selejtezője Melbourne-ben, az Australian Open főtáblás küzdelmei vasárnap rajtolnak, és január 26-ig tartanak. A jelenleg legmagasabban jegyzett férfi és női teniszezőnk, Marozsán Fábián (ATP-57.) és Bondár Anna (97.) elkerülte a selejtezőt, és rögtön a főtáblán kezd, bízzunk benne, hogy a későbbi majortornákon több honfitársunknak is sikerül ez, például Fucsovics Mártonnak (ATP-100.), Gálfi Dalmának (WTA-137.) vagy Udvardy Pannának (157.). A már megszokott módon május-júniusban jön a Roland Garros, június-júliusban Wimbledon, valamint augusztus-szeptemberben a US Open. A Davis-kupában február 1–jén és 2-án Kanadában játsszuk a világdöntő selejtezőjének első fordulóját – az új lebonyolítás szerint ezt újabb kör követi szeptemberben (a csoportkörös megoldás helyett), amely után kialakul a legjobb nyolc mezőnye a novemberi világdöntőben.

Az öttusa-világbajnokságot augusztus 27. és 31. között rendezik. Az olimpiai bajnok Gulyás Michelle korábban úgy fogalmazott: „Természetesen a világbajnoki cím a cél, de nagyon sűrű a mezőny, rengeteg a fiatal versenyző, akik folyamatosan fejlődnek.”

Ha minden jól alakul az UTE sportolójának, a litvániai Druskininkaiban megszerezheti a vb-aranyat is.

Ám a fent felsoroltak csupán néhány esemény a sok közül – minden továbbit megtalálhatnak alábbi írásainkban és éves sportnaptárunkban.

Hosszú, de annál izgalmasabb út vezet Tokióba

Az év legnagyobb sporteseményének, az atlétikai világbajnokságnak szeptember 13. és 21. között Tokió ad otthont. A japán főváros nemzeti stadionja négy évvel a koronavírus-járvánnyal terhelt olimpia után készen áll arra, hogy megnyissa a kapuit a rajongók előtt. Ötkarikás ezüst­érmes kalapácsvetőnk, Halász Bence szeptember 16-án azért állhat a dobókörbe, hogy a magyar atlétika történetének első vb-aranyérmét nyerje meg a verseny 1983 óta íródó történetében. A nemzetközi klasszisok ezzel a versennyel zárják az évet, előtte pedig a tizenöt állomásból álló Gyémánt Ligában szórakoztatják a nagyérdeműt (április 26.–augusztus 28.). Izgalmas újdonságként szerepel a versenynaptárban a Grand Slam, ami a legendás Michael Johnson nevéhez köthető új sorozat. Csupán négy hétvége a tengerentúlon, limitált versenyszámmal és előre meghatározott mezőnnyel (április 4.–június 29.). Szintén világsztárok parádéja várható a Gyulai István Memorial – Atlétikai Magyar Nagydíjon is (augusztus 12.).

Nyári futball-vb – klubokkal

NEM KELL SOKAT VÁRNI az izgalmakra 2025-ben a nemzetközi futball világában, hiszen márciusban rendezik meg a Nemzetek Ligája osztályozóit és negyeddöntőjét. A magyar válogatott Törökországgal csap össze 20-án és 23-án az A-ligában maradásért, s Marco Rossi szövetségi kapitány együttesének fél szemmel a Dánia–Portugália negyeddöntőt is figyelnie kell, mert e párharc győztese kerül a „magyaros” világbajnoki selejtezőcsoportba, a további három NL-párosítás pedig: Hollandia–Spanyolország, Horvátország–Franciaország, Olaszország–Németország. A győztesek június 4-én az elődöntőben folytatják, majd 8-án következik a döntő és a bronzmérkőzés. Akkor már tudni lehet, hogy a dánok vagy a portugálok kerültek-e Magyarország mellé az F-csoportba, ám az már most biztos, hogy Szoboszlai Dominikék Írországgal (szeptember 6-án idegenben, november 16-án otthon) és Örményországgal (október 11-én otthon, november 13-án idegenben) is összecsapnak a vb-selejtezőben.

Habár az új lebonyolítású Bajnokok Ligája alapszakaszából még két forduló hátravan, így a végeredménye kérdéses, az száz százalék, hogy a döntőt május 31-én a müncheni Allianz Arenában rendezik meg (a 2026-os döntőnek május 30-án a Puskás Aréna ad otthont). Noha még rengeteg mérkőzést játszanak a sorozatban, van rá esély, hogy magyar főszereplője is lesz a müncheni aranycsatának, a Szoboszlai Dominikot is alkalmazó Liverpool ugyanis egyedüliként százszázalékos mérleggel menetel előre és vezeti a tabellát.

Az Európa-liga döntőjét május 21-én Bilbaóban, a San Mamésben rendezik, s bár a Ferencváros két meccsel az alapszakasz vége előtt a tabella 16., rájátszást érő helyén áll, ne vegyünk rá mérget, hogy a fővárosi zöld-fehérek döntőbe jutnak… Az Athletic Bilbao futballistáit annál inkább fűtheti a motiváció, a baszkok mindent megtesznek, hogy saját stadionjukban játszhassanak El-döntőt.

A harmadik számú európai kupasorozat, a Konferencialiga döntőjének Varsó ad otthont május 28-án, a Chelsea-t sokan már most biztos résztvevőnek veszik, a londoniak százszázalékos mérleggel vezetik a tabellát.

A nyáron sem maradnak csúcsmeccsek nélkül a futball szerelmesei, sőt, akkor jön az év legnagyobb dobása: június 14. és július 13. között rendezik meg az Egyesült Államokban a megújuló FIFA-klubvilágbajnokságot. Az új lebonyolítási rend szerint 32 csapat vesz részt a tornán nyolc négyes csoportban, s mindegyikből az első kettő jut tovább a nyolcaddöntőbe. Európából tizenkét együttes áll rajthoz – mint például a Real Madrid, a Bayern München, a Manchester City vagy a Paris ­Saint-Germain –, továbbá Ázsiából, Afrikából, valamint Közép- és Észak-Amerikából négy-négy, Dél-Amerikából hat, Óceániából egy csapat, illetve házigazdaként meghívták a Lionel Messi vezette Inter Miamit.

A hosszú és fárasztó klubidény végén gyaníthatóan nem széles mosollyal az arcukon utaznak majd az európai sztárcsapatok játékosai az Egyesült Államokba, ám nem kérdéses, a FIFA a megújuló klub-vb-ben is a pénzt és a jövedelmet látja. Nyilván a kiemelkedően szereplők igencsak jól járnak, például a legmagasabb együtthatós kategóriába tartozó Real Madrid tornagyőzelem esetén százmillió eurót kaphat, de a Manchester City és a Chelsea is legalább 60-70 millió eurós bevételre számíthat.

„Ez új torna lesz, amely minden klubot és játékost arra ösztönöz, hogy a legjobbját nyújtsa és megnyerje a trófeát – mondta Gianluigi Buffon, 176-szoros olasz válogatott kapus a fifa.com oldalnak. – Sok esetben a labdarúgásnak valami újjal kell kirukkolnia, szerintem jó lesz a klub-vb. Nagyon élvezném, ha én is játszhatnék ezen a tornán, sőt! Ki tudja? Nem lenne meglepetés, ha…”

Gianluigi Buffon a viccelődés után hozzátette, az Egyesült Államokban lehet a világon legjobban reklámozni egy-egy terméket, ez pedig kiváló alkalom arra, hogy még magasabb szintre emeljék a labdarúgást. Hozzátette, az olasz klubok (Internazionale, Juventus) győzelmi szándékkal utaznak Amerikába.

A 2025–2026-os idény első igazán fontos mérkőzését Udinében, a Stadio Friuliban rendezik majd, augusztus 13-án ott csap össze egymással a Bajnokok Ligája és az Európa-liga győztese az európai Szuperkupáért. Sőt, ez lesz az ötvenedik európai Szuperkupa-csata, mérföldkőhöz ér tehát a sorozat.

Az ősszel aztán a már említett vb-selejtezővel zárul az év (természetesen a bajnokságok és a nemzetközi kupamérkőzések az esztendő végéig tartanak), s reméljük, a magyar válogatott úgy szerepel a kvalifikációs sorozatban, ahogyan a szurkolók remélik.

Tovább pörög a maximumon a száguldó cirkusz

A 2024-es Formula–1-es idény rekordszámú, 24 versenyhétvégét foglalt magába, és ez idén sem lesz másképp; nagy változások a futamok sorrendjében nincsenek tavalyhoz képest. A sportág szerelmeseinek már csak kevesebb mint kilenc hetet kell várni, míg az új autók pályára gördülnek Melbourne-ben, az Ausztrál Nagydíjon a március 14-i első szabadedzésen – az Albert Park 2019 után először ad helyet ismét az idénynyitó futamnak.

A koronavírus-járvány után a programba tavaly visszatérő Kínai Nagydíj felugrott másodiknak, megelőzve a japán, a bahreini és a szaúdi viadalt az idény elején, hogy elkerüljék az ütközést a ramadánnal. Június közepén Spanyolország helyet cserélt Kanadával, így Monaco után nem kell kitérőt tenni a világ másik végére, majd vissza Európába, valamint a Magyar Nagydíj ismét megelőzi Belgiumot, és visszakapta a megszokott, egy hónapos nyári szünet előtti utolsó időpontját. Idén is három triplahétvégét rendeznek: a japán, a bahreini, a szaúdi; az imolai, a monacói, a barcelonai, valamint a Las Vegas-i, a katari és az évadzáró abu-dzabi viadalokat „szünet nélkül” rendezik meg.

Sűrű naptár vár Valter Attilára és Vas Blankára is

Idén május 9-én Albániából rajtol a Giro d’ Italia, a háromhetes körversenynek a hagyományokhoz hűen Rómában lesz az utolsó szakasza. A Girót tavaly a szlovén Tadej Pogacar nyerte meg, Valter Attila 22. lett. A címvédő részvétele még nem biztos, megvárja a január 13-i szakaszbemutatót. A Lille-ben július 5-én startoló Tour de France-on viszont mindenképp indulna, amelyen újfent nagy csata várható közte, illetve a dán Jonas Vinge­gaard, a belga Remco Evenepoel és a szlovén Primoz Roglic között. Lehetséges, hogy Pogacar a Vueltának is nekivág, a spanyol körverseny ezúttal Torinóban kezdődik augusztus 23-án. Tavaly a baszk Euskaltel-Euskadi is indulhatott a Vueltán, a csapat azóta leigazolta Dina Mártont, így amennyiben a Visma nevezi Valter Attilát, akár két magyarnak is szurkolhatunk.

A nőknél Vas Blanka tavaly a Vueltát, a Girót és a Tourt is végigtekerte, előbbin az összetettet aktuálisan vezető kerékpárosnak járó piros trikót is viselte egy ideig, a Francia körön pedig szakaszt nyert, vélhetően idén is megméreti magát mindhárom viadalon.