Szabó Bence Bécsben, Furkó Kálmán pedig a hazai evezésben vállalt munkát visszavonulása után

A kétszeres világbajnoki ezüstérmes páros tavaly a szegedi kontinensbajnokságon is felállhatott a dobogó második fokára, előtte azonban rögtön a finálé után a vegyes zónában jelentette be, hogy visszavonul a profi sporttól. Döntésük azért is volt meglepő, mivel 27 évesen még egyáltalán nem számítottak az idősebb versenyzők közé a sportágban. A könnyűsúlyú evezés azonban a párizsi olimpiát követően teljes egészében lekerült az ötkarikás játékok programjáról, így elmondásuk szerint a visszavonulás részben kényszerű döntés volt. A magyar páros nem olimpiai számban ért ugyan el sikereket, de 2024-ig volt lehetősége olyan könnyűsúlyú versenyben rajthoz állni, amely szerepelt az olimpián. 

„Az Eb hatalmas élmény volt számomra, illetve tökéletes alkalom és helyszín a búcsúra. Bár utána még az országos bajnokságon rajthoz álltam, ott már teljesen más lelki állapotban versenyeztem. A visszavonulás Kálmánnak és nekem is abszolút tervezett volt, és készültünk rá. Nyilván vannak dolgok amik hiányoznak, de összességében örülök, hogy ilyen körülmények között tudtam abbahagyni a profi sportot. Természetesen teljesen nem távolodtam el az evezéstől hiszen a barátnőm is evez, és amiben tudok segítek neki és támogatom őt, valamint rengeteg visszavonult és jelenleg is aktív evezőssel tartom napi szinten a kapcsolatot” – mondta az MTI-nek Szabó Bence, akinek hatalmasat változott az élete, mivel barátnőjével Bécsbe költözött, és ott vállalt munkát. A kontinenstorna után elárulta, hogy nem szeretne edzősködni, és azóta sem gondolta meg magát, mivel már évek óta úgy érzi, hogy ez nem neki való szakma. Hozzátette, a pályafutását illetően a két vb-ezüstérem miatt sokáig volt benne hiányérzet, de már megbékélt és összességében büszke az eredményeire.

Hasonlóan értékelt evezőstársa, Furkó Kálmán is, akinek eleinte furcsa volt, hogy kikerült a "mókuskerékből", de annyira azért mégsem szakadt el az evezéstől.

„Tavaly szeptembertől főállásban edzősködöm. Van egy serdülő csapatom, amellyel élvezem a munkát. Országos versenyeken még szeretnék indulni, ezért heti öt-hat alkalommal együtt edzek a versenyzőimmel, illetve amikor csak tudok, beülök hozzájuk evezni is. Szerintem ez az egyik leghatékonyabb módja a tapasztalat átadásának és nekik is motiváló, ha velük edzek. Emellett részmunkaidőben testnevelő-gyógytestnevelő tanár vagyok a régi gimnáziumomban. A sport tehát ugyanolyan szerves része maradt az életemnek, mint eddig, csak kicsit más szerepben” – fogalmazott Furkó, aki az Eb óta gyakran gondol vissza sportpályafutására, hogy erőt merítsen belőle a hétköznapokban, és úgy érzi, még mindig tart az átállás. 

„Igaz, életkor alapján még lett volna bennünk jó pár év, viszont ettől az olimpiai ciklustól kezdve a könnyűsúlyú evezés már nem része az olimpia programjának, így ez részben kényszerű döntés volt. Azt gondolom, hogy a pályafutásunk megkoronázása lett volna egy olimpián részt venni, de így is bőven van mire büszkének lennünk. Amikor elkezdtem evezni, az volt a legfőbb célom, hogy legalább egyszer szóljon nekem vagy nekünk a magyar himnusz. Ez többször is megadatott, amire igazán büszke vagyok. Úgy érzem, kihoztam a legtöbbet a lehetőségeimből és hiányérzet nélkül, boldogan tudok visszatekinteni az élsportolói pályafutásomra” – hangsúlyozta Furkó Kálmán.

A Szabó, Furkó párost januárban Galambos Péterhez, és a Juhász Adrián, Simon Béla kettőshöz hasonlóan a Bajnokok Gáláján búcsúztatta el hivatalosan is a nemzetközi evezéstől a hazai szövetség (MESZ).