Euró-tízmilliókban mérhető profitot hozott a párizsi olimpia

A „Fények Városa” lassan a tavaly rendezett olimpiai és paralimpiai játékok első évfordulójához közelít. Ebből az alkalomból meglepően derűlátó bejelentést tett a „Párizs 2024” szervezőbizottsága: frissített elszámolásuk szerint a rendezvény 76 millió eurós költségvetési többlettel zárt – ez a korábbi becslések háromszorosa, ami a mostani várakozás szerint még ennél is magasabb lehet, mire június 17-én lezárják a végső pénzügyi beszámolót.

 „A rendezvény konszolidált hozama összességében megközelíti a 76 millió eurót. A mostani bejelentés hosszú hónapok egyeztetéseinek, újbóli kalkulációinak és néhány nem várt, kellemes meglepetésnek a koronája. Persze a kedvező árfolyamok, valamint a vártnál magasabb jegy- és termékértékesítési bevételek is növelték a korábbi profitvárakozásunkat” – részletezte a nyereség hátterét Tony Estanguet, a franciák háromszoros olimpiai és ötszörös világbajnok szlalomkajakosa, a COJOP elnöke. 

Fürjes Balázst, a NOB magyar állandó tagját is megkérdeztük, hogy ő miben látja a francia szervezés pénzügyi sikerességét: „Meghatározó eleme volt a sikernek, hogy Párizs úgy vágott neki az olimpiának, hogy már induláskor rendelkezésre állt a létesítmények 95 százaléka. Ebben egyébként megegyeznek a magyar és a francia adottságok – a budapesti stadionstopos olimpia lehetne, megvalósításához leginkább a budapesti közlekedést és Bécs–Budapest vasúti kapcsolatot, valamint a budapesti pályaudvarokat kellene rendbe tenni. Ha egy rendezőnek nem kell létesítményeket építenie, az első perctől a szervezésre, a szponzorok szerződtetésére, a jegyértékesítésre, a legjobb versenyzői és nézői élmény biztosítására koncentrálhat. Sokat segített az is a párizsiaknak, hogy az előző években rengeteg világversenyt szerveztek, így volt tapasztalatuk. Ez is hasonló adottság Budapesttel, hiszen az elmúlt tíz évben Magyarország húsz olimpiai sportág harminc világversenyének adott otthont.”

Érdemes a teljesebb gazdasági mutatók kedvéért Fabrice Lacroix pénzügyi igazgató összegzését is tanulmányozni, aki szerint a játékok teljes, mindenre kiterjedő bevétele elérte a 4.49 milliárd eurót, szemben a 4.41 milliárdos kiadással. Utóbbi meghaladja a pályázati dokumentumban eredetileg szereplő 3.2 milliárdos, majd 2018-ra már 3.8 milliárdra módosított becslést, amelyet az időközben váratlanul lesújtó Covid-világjárvány és egyéb globális és Európát különösen érintő háborús helyzet tovább módosított.

Fontos kiemelni, hogy a párizsi szervezőbizottság bevételeinek döntő többsége magánforrásból származott, úgymint szponzori támogatásokból, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) hozzájárulásaiból és jegyértékesítésből. Arra is választ szerettünk volna kapni a magyar NOB-tagtól, vajon történt-e olyan modellváltás az olimpiai játékok finanszírozásában a korábbi nem túl jó emlékű athéni vagy riói játékokat követően, ami segíthette Párizs vagy a jövőben bármelyik másik rendező város és ország gazdasági felkészülését az olimpiarendezésre.

„Egyértelműen! – mondta a Fürjes Balázs. – A NOB legfőbb követelménye a fenntarthatóság biztosítása. Olyan olimpiai helyszíneket keresünk, amelyeken sportlétesítményeket nem vagy alig kell építeni, ellenben az olimpia katalizátor, gyorsítópálya lehet a játékoktól teljesen független városfejlesztési beruházások – utak, metró, vasút, villamos, járműparkfrissítés – megvalósításában. A NOB csak olyan rendezési koncepciókat támogat, amelyek révén az olimpia hozzájárul az adott város fejlődéséhez, az emberek hétköznapi életének jobbításához. És nagy hangsúlyt fektet a pénzügyi fenntarthatóságra is: a gazdaságilag megtérülő, nullszaldós költségvetéssel lebonyolított játékokat keressük. Megjegyzem, ha Budapest komolyan gondolná, e feltételeknek mind megfelelhetne. És akkor elkerülhetetlen lenne a HÉV-ek teljes felújítása, a pesti és budai fonódó villamospályák befejezése, a járműpark fiatalítása, a vasút rendbetétele.”

A párizsi szervezők, úgy tűnik, nemcsak a várakozást messze felülmúló profitnak örülnek, hanem a francia sport is a nyertese lehet ennek a folyamatnak.

„Ez olyan pénz, amely visszakerül a sporthoz” – hangsúlyozta minapi sajtótájékoztatóján Tony Estanguet. A szétosztás már eldőlt: a bevétel 60 százaléka a Párizs 2024 Alapítványhoz kerül, amelyet közösen irányít a Francia Olimpiai és Sportbizottság (CNOSF), a Paralimpiai Bizottság, Párizs városa és az Ile-de-France régió. További 20 százalék közvetlenül a CNOSF-hoz jut, a fennmaradó 20 százalékot pedig a NOB kapja.

Emellett 5 millió eurót különítettek el arra, hogy a következő három nyáron a Tuileriák kertjében újra felállítsák az olimpiai lángot – egyfajta szimbolikus örökségként.