Érdi Mária újra a régi, bronz- és ezüstéremmel kezdte az évet

MÁR TAVALY NOVEMBER elején elkezdte a felkészülést a 2026-os évre világ- és Európa-bajnok vitorlázónk, Érdi Mária, aki Melbourne-be utazott edzőtáborozni, ezt követően két és fél hónapig nem is hagyta el Ausztráliát. Még tavaly indult a Sail Melbourne nevű versenyen, amelyen harmadik lett, a karácsonyt Perthben töltötte, onnan Tasmániába, Hobart városába utazott, ahol az újabb edzőtábort megint csak egy verseny zárta, az ausztrál nyílt ILCA-bajnokság, amelyen végül három ponttal lemaradva a második helyen végzett.
 

 „Az elmúlt időszak remek lehetőség volt arra, hogy minél többet dolgozzak együtt az új edzőmmel – mondta Érdi Mária. – Párizs után olyan szakembert kerestem, akivel bele tudok vágni az újabb olimpiai felkészülésbe, mert hasonló a mentalitása az enyémhez, arra törekszik, hogy a világ legjobbja legyen. Eredetileg azért jöttem Ausztráliába, mert tavaly, a sérülésem és a műtétem után nem volt időm visszanyerni az állóképességemet, fél évig nem tudtam kardióedzéseket végezni, az izmok visszaépítése volt a cél. Az augusztusi Európa-bajnokság után két hónapig csak erőnléti edzéseket végeztem, az elmúlt két és fél hónapban Ausztráliában az volt a lényeg, hogy ezt a kondit a hajóban építsük tovább.”     

A versenyző szerint erre különösen alkalmas helyszín volt Ausztrália az erős és kiszámítható szél miatt, ami nagy fizikai megterhelést jelentett, és jól is sikerült, mert pontosan azt kapták, amiért odamentek. Az edzőjével megtalálták a közös hangot, a versenyeken jó volt a sebessége, fizikailag végig remekül bírta, ami különösen fontos annak fényében, hogy előtte milyen hosszú ideig nem ülhetett hajóba.

Az élbolyban vitorlázva fő ellenfele mindkét versenyen a kétszeres világbajnok belga Emma Plasschaert volt, a másodikon ráadásul a győzelem sem sokon múlt, csak egy technikai hiba miatt csúszott le az aranyról, és így is csak három ponttal.

 „A versenyeken mindig a legjobbra törekszünk, még akkor is, ha ez tulajdonképpen edzőverseny volt, és csak egy technikai hiba, egy bumtörés miatt lettem második. Szépen felépítettük a stratégiát, alig volt olyan futam, amelyben ne én vettem volna elsőnek a krajcbóját, de főleg annak örültem, hogy rendben voltam fizikailag. Sőt, kicsit meg is lepett, hogy ennyire jól ment, mert nagy szélben Emma Plasschaert a világ egyik legjobbja, és sokszor nála is gyorsabb voltam” – fogalmazott Érdi.

Az elmúlt időszak egyébként mentálisan sem volt könnyű a versenyzőnek, aki a párizsi olimpián gerincsérve miatt nem tudta kihozni magából a legjobbat, de eltökéltségét bizonyítja, hogy nem habozott, a nyári játékok után két nappal meghozott egy nagy döntést, hogy megpróbál felállni, még akkor is, ha nem tudhatta, ez mivel jár majd.

A türelemre nagy szüksége volt, mert csak a műtét utáni közvetlen rehabilitáció három hónapig tartott heti hat gyógy­tornával, s ezt követően az egész éve arra ment rá, hogy újra felépítse magát fizikailag és mentálisan. Ez sikerült, és úgy érzi, nemcsak utolérte, hanem „le is hagyja” az olimpia előtti önmagát.

 „Úgy nyomtam végig a 2025-ös szezont, hogy nem tudtam, mit várjak magamtól. Gondoltam, hogy nehéz lesz, de csak rajtam állt, mit választok: végigcsinálom  vagy magamban szomorkodom, hogy egy sérülés miatt vége a pályafutásomnak. Még mindig nehéz, de kezdek visszatérni oda, ahol tartottam, vagy talán még magasabb szintre” – tette hozzá.

Érdi Mária már hazarepült Magyarországra, de a munka nem áll meg, február elején kezdődik egy újabb hosszú edzésblokk Lanzarotén, márciusban pedig indul a versenyszezon, szokás szerint a palmai Grand Slammel.