Kovács Zsófia ismét odaérne Európa, vagy akár a világ legjobb tornászai közé

A sportszeretők többsége kis túlzással akkor hallott legutóbb Kovács Zsófiáról, amikor a párizsi olimpia pódium­edzésén újra megsérült. A hétvégén visszatért, megnyerte a szerbajnokságon a felemás korlátot – de mi történt 2024 júliusa óta önnel?   
Nagyon sok minden. Nehéz is felidézni, de leginkább azért, mert próbálom magam mögött hagyni a múltat, főleg mert az rossz időszak volt – válaszolta az Európa-bajnok Kovács Zsófia. – Az olimpia után következett az elsőnél kisebb műtét: megnyúltak a szalagok, porcdarabok törtek le a lábamban. Amúgy is az volt a terv, hogy Párizs után kiveszik a két csavart a térdemből, mert folyamatosan gyulladást okoztak, de bárcsak úgy alakult volna, hogy emiatt nyitják fel a térdem… Aztán következett egy hosszú felépülés. Nem siettetett semmi, úgyhogy még az előírtnál is hosszabb időt hagytam ki, úgy voltunk vele, legyen száztíz százalékos a lábam. 

Már az?      
Még nem, de remélem, már közel járok ahhoz, hogy ezt mondhassam. A tavalyi Európa-bajnokság lehetett volna az első versenyem az olimpia után, de akkor még nem volt olyan állapotban, hogy érdemes lett volna elindulnom. Aztán az ősz sem úgy alakult, ahogyan terveztem: lelkileg nem könnyű úgy végigvinni egy szezont, hogy tisztában vagy vele, nem tudsz úgy dolgozni az edzéseken, ahogyan kellene, s érzed, nem lesz elég a korlátgyakorlatod a világbajnokságra. És talán a hozzáállásom sem volt olyan, mint kellett volna. 

Ez mit takar?     
A súlyomra gondolok leginkább. Mélypontra kerültem, egy ideig nem akartam elengedni a vébét, de rá kellett jönnöm, jobb, ha nem erőltetem, mert ha meg is csináltam volna a világbajnokságon a gyakorlatomat, sokadik lettem volna, az meg biztosan nem tett volna jót a lelkemnek. 

A visszatérése azt sejteti, már minden rendben önnel – így van?      
Az évet hatalmas lendülettel kezdtem, igazi csapatként csináltuk végig a felkészülést: mivel az év első nagy versenye, az Európa-bajnokság augusztusban lesz, később kezdődött a szezon, ezért nyugalmasabban telt az alapozás is, belefért az amerikai edzőtábor is, Supola Zoltánnál és a csapatánál edzettünk Las Vegasban, ez minden szempontból hatalmas élmény volt. 

Hallgatni is szörnyű, amin keresztülment, nemhogy átélni. Sosem jutott eszébe, hogy feladja?      
Nem. Annyira szeretem a tornát, s bár a sérüléseim miatt csak két szeren tornázhatok, úgy érzem, van még bennem. Amikor lemegyek a terembe, nem azt érzem, már megint itt kell lennem, és hogy mit keresek még itt – a nehézségek ellenére is élvezem. Ezt az olimpiai ciklust még mindenképpen végigcsinálom, megpróbálom a tőlem telhető legtöbbet beletenni. 

Felemás korláton nyert az országos szerbajnokságon vasárnap, ez a gyakorlat hol tart most, mennyire kell még megerősítenie az Európa-bajnokságra?     
Ez még egy alapgyakorlat, tökéletes volt az ob-ra, de tisztában vagyok vele, ennél több kell. Új elemeket már nem tanulok, nincs rá szükségem, a gyakorlat összeállítása számít leginkább. Május végén, a koperi világkupaversenyen a mostaninál erősebb gyakorlattal indulok, aztán az Eb-re még egy-két elemet építek bele. A felemás korlát mellett a gerendán is készülök, mindenképpen abban gondolkozom, hogy két szeren legyek újra ott a legjobbak között. 

Ezt a célt tűzte ki maga elé?     
Sajnos az elmúlt években eltűntem. Igaz, egy-két versenyen indultam, de nem sikerültek jól, ami az önbecsülésemnek is ártott. Lépésről lépésre haladunk, de muszáj versenyeznem, mert bár egyáltalán nem vagyok izgulós, vasárnap az ob előtt éreztem magamon a feszültséget. Szeretnék másként is visszatérni, szeretném, ha Kovács Zsófia ismét odaérne Európa, még jobb esetben a világ legjobb tornászai közé.