Magyarország az elmúlt években számos alkalommal bizonyította, hogy képes nemzetközi szinten is kiemelkedő sportesemények megrendezésére. A folyamat egyik látványos mérföldköve volt a 2017-es budapesti vizes világbajnokság, amelyet számos világ- és Európa-bajnokság, nemzetközi kupadöntő és más kiemelt sportesemény követett.
2022-ben ismét Budapest adott otthont a vizes világbajnokságnak, 2023-ban pedig a világ egyik legjelentősebb sporteseménye, az atlétikai világbajnokság érkezett a fővárosba. Magyarország az elmúlt években emellett többek között kézilabda EHF FINAL4-nak, valamint jelentős vívó-, kajak-kenu- és úszóversenyeknek is otthont adott.
A sor 2026-ban újabb mérföldkővel folytatódott: május 30-án a budapesti Puskás Arénában rendezték az UEFA Bajnokok Ligája döntőjét.
Mindez már jóval többet jelent annál, hogy Magyarország időről időre egy-egy rangos sportversenynek ad otthont. Egy olyan önálló szakmai terület erősödik meg, amelynek középpontjában maga a sportesemény áll, de a sikerhez a sport ismerete mellett üzleti, szervezési, diplomáciai, kommunikációs és protokolláris tudásra is szükség van.
A nagy események ugyanis nem önmaguktól válnak sikeressé. Egy világverseny esetében össze kell hangolni a sportolók és delegációk érkezését, a helyszínek működését, a közlekedést, a biztonságot, a média kiszolgálását, a szponzorációs megállapodásokat, a VIP-vendégek fogadását és a hivatalos protokollt. Mindehhez komoly gazdasági és pénzügyi döntések is kapcsolódnak.
A sportesemény gazdasági tényező is
A sportesemények gazdasági jelentősége sem elhanyagolható. A 2017-ben Magyarországra sportrendezvények megtekintése céljából érkező külföldiek hatását vizsgáló kutatás szerint abban az évben 496 ezer külföldi látogató érkezett Magyarországra sportesemények miatt, akik mintegy 1,7 millió vendégéjszakát generáltak.
A kutatás számításai szerint a külföldi sportturisták fogyasztása – a sportszektor más nemzetgazdasági ágakhoz kapcsolódó hatásait is figyelembe véve – 21,3 milliárd forinttal járult hozzá a GDP-hez, és mintegy 17 milliárd forint költségvetési bevételt eredményezett.
A tendencia jól mutatja: minél több és minél jelentősebb nemzetközi sportesemény érkezik Magyarországra, annál összetettebbé válik az ezekhez kapcsolódó szakmai háttér is. A sportrendezvények szervezése ma már nem csupán klasszikus rendezvényszervezési feladat. Gazdasági, pénzügyi, protokolláris, kommunikációs, logisztikai, biztonsági és fenntarthatósági szempontokat kell egyszerre kezelni – gyakran nemzetközi környezetben.
Mi marad egy sportesemény után?
Mizsér Attila olimpiai bajnok, az Edutus Egyetem új képzésének oktatója szerint a nemzetközi színvonalú sportesemények esetében ma már az is alapvető kérdés, milyen hosszú távú örökséget hagy maga után egy rendezvény.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság Olympic Agenda 2020 stratégiájában is kiemelt szerepet kapott a fenntarthatóság és a hosszú távú örökség szemlélete. Egy jelentős sportesemény hatása ugyanis nem ér véget akkor, amikor kialszanak a fények a stadionban.
Már az eseményt megelőző időszakban elindulhatnak olyan változások, amelyek a rendezvény után is fennmaradnak: fejlődhet az infrastruktúra, erősödhetnek a helyi közösségek és társadalmi kapcsolatok, növekedhet a sport iránti érdeklődés, és hosszabb távon az aktívabb életmód is nagyobb szerepet kaphat.
Mizsér Attila szerint a fenntarthatóságnak ugyanakkor gazdasági feltételei is vannak. Magyarország számára ezért fontos feladat, hogy a vállalati szféra a jelenleginél aktívabban kapcsolódjon be a sportágak életébe és a sportesemények megvalósításába.
Ehhez olyan piaci alapú gondolkodásra van szükség, amely nemcsak az adott rendezvény sikerét szolgálja, hanem hosszabb távon is hozzájárulhat a sport működésének fenntarthatóságához. A gazdasági szereplők, támogatók és szponzorok bevonását ezért már a sportesemények tervezésének korai szakaszában érdemes stratégiai kérdésként kezelni.
Új szakmai tudásra van szükség
Erre az egyre összetettebb szakmai igényre reagál az Edutus Egyetem Sportrendezvények gazdasági és protokoll menedzsere szakirányú továbbképzése.
A képzés célja, hogy egy rendszerben kapcsolja össze a sportrendezvények gazdasági, szervezési, protokolláris, kommunikációs, logisztikai, biztonsági és fenntarthatósági szempontjait.
A program különösen érdekes lehet azoknak, akik már közel állnak a sport világához: sportvezetőknek, rendezvényszervezőknek, sportszakembereknek, valamint korábbi élsportolóknak, akik aktív sportpályafutásuk lezárása után is a sportban képzelik el a jövőjüket, csak már egy másik szerepkörben. Ugyanakkor nem kizárólag sportos háttérrel érkezők számára nyitott.
A képzés középpontjában az a komplex tudás áll, amely egy nagy sportesemény professzionális megtervezéséhez és működtetéséhez szükséges. A hallgatók többek között sportgazdaságtant, sportrendezvény-menedzsmentet, sportprotokollt és rendezvényetikai ismereteket, sportmarketinget és szponzorációt, fenntarthatósági és ESG-ismereteket, jogi szabályozást, valamint PR- és médiakapcsolatokat és interkulturális kommunikációt tanulnak.
A program fontos része, hogy a hallgatók olyan szakemberektől is tanulhatnak, akik gyakorlati tapasztalatokkal rendelkeznek a sport világából. Az oktatók között szerepel Mizsér Attila olimpiai bajnok, valamint Horváth Viktória, aki jelentős tapasztalatokat szerzett többek között az atlétikai és a vizes világbajnokság szervezésében.
A sportesemény ugyanis ma már jóval több annál, amit a néző a lelátóról lát. A pályán megszületik az eredmény – de ahhoz, hogy megszülethessen, a háttérben felkészült szakemberek egész csapatára van szükség.
Hogyan válassz jó tornacipőt
A KosárKaszt második vendége: Iványi Dalma
