A foci támogatása arányos, a Felcsúté viszont egyáltalán nem

Nagy változás jön 2027-ben a magyar sportban, hiszen az eddigi támogatási szisztéma, a tao megszűnik. Röviden összefoglalva eddig úgy működött a rendszer, hogy az adott sportszervezet készített egy sportfejlesztési programot, amelyet a szakági szövetséggel kellett jóváhagyatni. Ha ez megtörtént, az adott szervezet megkörnyékezte a cégeket a társasági adó felajánlása érdekében. 

A régi rendszer tranzakcióit az elmúlt hetekben, hónapokban folyamatosan átvilágította a sportállamtitkárság, szerdától pedig elérhetők az elmúlt több mint egy évtized taotámogatásaival kapcsolatos összesítések, kimutatások. Mi olvasható ki ezekből?

EZ MÉG NEM A TELJES KÉP

A most bemutatott statisztikák a jóváhagyott támogatásokat, pontosabban a kiadott igazolásokat foglalják össze (1407.9 milliárd forint értékben). A december végével megszűnő rendszerből több példát hozott a kormányzati honlap, az egyik ilyen a pilisi futballklub esete, amely végül az elfogadott szakmai terv ellenére sem tudott elég támogatást összeszedni.

„Sok meglepetés nem volt ebben, hiszen azt a tájékoztató is írta, hogy alapvetően olyan adatokat dolgoztak fel, amelyek eddig is nyilvánosak voltak, de ez még nem a teljes kép. Ezekben az adatokban az sem szerepel, hogy az említett összegeket hogyan és mire használták fel a szövetségek és az egyesületek. Ez egy első lépés a teljes taorendszer átláthatósága felé – mondta Szabados Gábor a Nemzeti Sportnak a szerdán bemutatott összefoglaló honlapról, majd kitért a példára is. – A pilisiek, bár megkapták a sportszakmai tervek alapján kiállított keretösszegről szóló igazolást, végül nem tudtak hozzá elég támogatást összeszedni. Ez valós probléma volt a rendszerrel.”

ÉRTÉKES POLITIKAI KAPCSOLATOK

A taorendszerben a hat, úgynevezett látványcsapatsportág kapott támogatást: a labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda, a jégkorong, a vízilabda és a röplabda hazai szövetsége és ezek szervezetei juthattak pluszbevételhez. Az elmúlt 11 év adatait összesítő diagram megmutatja, hogy a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány a negyedik legtöbb forráshoz jutott, több szövetséget megelőzve.

„A legtöbb támogatást a szövetségek kapták, amelyek ebből különböző programokra költhettek, valamint visszaosztották a pénzt a szervezeteknek. Az egyesületek közül messze a felcsúti akadémiához került a legtöbb támogatás, sőt, több sportági szövetséget megelőzött – annyit kapott, mint a jégkorong és a vízilabda együttvéve. Ez jól mutatja, hogy a politikai és gazdasági kapcsolatok milyen mértékben írták felül a szakmaiságot. Nem azt mondom, hogy a felcsúti szervezet nem érdemelt támogatást, de hogy ilyen sokat kapott a többiekhez képest, az mindenképpen aránytalan. Ezt a politikai és gazdasági kapcsolatok döntötték el, ez volt a régi támogatási rendszer egyik legnagyobb problémája.”

A LABDARÚGÁS HELYE REÁLIS

A támogatási összegeket figyelembe véve az összesített statisztika első helyén az MLSZ, azaz a Magyar Labdarúgó-szövetség áll. Szabados Gábor úgy látja, ez még az arányait tekintve is valós és reális képet mutat.

„A támogatási összeg egyharmada az MLSZ-hez futott be, de ez teljesen reális kép az igazolt sportolók számát vizsgálva. Szabadidő-sportolóknál és az utánpótlásban is a foci mozgatja meg a legtöbb embert, ez a sport képes felszívni a többséget. A mérkőzések kiemelt események a kis közösségekben, ahol ráadásul nézők is vannak, hiszen egy falu életében egy megyei bajnoki sok szurkolót vonz. A futballnak nagy a vonzereje, így indokolt a kiemelt szerepe is.”

MIT HOZHAT A JÖVŐ?

2027-től új fejezet kezdődik a magyar sporttámogatásban. Annyi már biztosan eldőlt, hogy a taorendszert kivezetik, az elmúlt több mint egy évtizedben csaknem 1500 milliárd forint társasági adóról mondott le a magyar állam. Januártól átláthatóbb és kiszámíthatóbb rendszer kiépítése a cél. A teljes országos sporttámogatás továbbra is 453 milliárd forint marad, valamint a tao helyét egy 150 milliárdos közvetlen költségvetési támogatás veszi át.

„Az egész struktúra változik, ez biztos – tekintett előre Szabados. – Az az elem is kiesik majd a rendszerből, hogy közvetlenül a cégekhez kell elmenniük a sportszervezeteknek a társaságiadó-felajánlásokkal kapcsolatban. Központi költségvetésből osztják el az összegeket, azt még nem tudjuk, hogyan zajlik majd pontosan ez a folyamat. Várhatóan ugyanez a hat sportszövetség kap majd valamekkora keretet, és azt ők oszthatják el. Hogy mennyire lesz ez önálló döntéshozatali kör, vagy a sportállamtitkársággal karöltve kell majd végrehajtani, ezt sem tudjuk még pontosan. Ebből a szempontból van bizonytalansági tényező, de a keretösszeg már ismert, nagyságrendileg nem csökken a támogatási keret. Olyan kirívó, politikai vagy más kapcsolati hálóhoz kötődő magas támogatási összegek, mint eddig voltak, várhatóan nem lesznek a rendszerben. Az a szituáció is kevesebbszer fordulhat majd elő, hogy valamilyen szervezetnek megvan a konkrét sportfejlesztési terve, de nem tud hozzá elegendő támogatót szerezni. A források szétosztása sokkal szakmaibb döntés lehet a jövőben.”

VÉLEMÉNYEK

Báder Márton, a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségének elnöke: – Amit biztosan tudunk, hogy január elsejétől kivezetik a taotámogatásokat és ez átalakul államivá. Az új rendszer részleteit egyelőre nem ismerjük, a vonatkozó részletszabályokat, szabályozást várjuk. Ezek hiányában még nem tudunk tervezni. Fontos, hogy a 2026–2027-es támogatási időszak közepén járunk, ami június 30-ig tart, ezért lesz nehéz az átállás, mert ezen időszak közepén történik meg a váltás. Mind a szervezeteket, mind a szövetségeket érinti a változtatás. A taotámogatás szponzori és kiegészítő része kiesik, illetve kérdés még, mennyi lesz a látványcsapatsportágra szánt forrás, és az milyen arányban lesz elosztva.

Novák András, a Magyar Kézilabda-szövetség operatív igazgatója: – Sok a nyitott kérdés, de az irányvonalakat azért látjuk. Az alapvetés az, hogy január 1-jétől a taofinanszírozás teljesen megszűnik, átvezetik a központi költségvetésbe, azaz állami finanszírozásba, ami nagyon sok kérdést vet fel. A nagy keretszámokat már bejelentették, de a lebontását még nem. Ami most nekünk elsősorban izgalmas, az a 150 milliárdos keret kézilabdára eső része, akár a tao kiváltására, akár akadémiai szinten. Ezt a számot várjuk nagyon. Van ilyen és olyan forgatókönyv is, az optimista szerint marad az eddigi összeg, és minden rendezett, változatlanok maradhatnak a klubok, a pesszimista pénzügyi forgatókönyv szerint a helyzet romlik. Azt gondolom, jelenleg megfelelő mennyiségű pénz van a kézilabdában, ha ez összegszinten így marad, tudnak tervezni a klubok, ellenkező esetben biztos, hogy nehezebb lesz a helyzet.

Madaras Norbert, a Magyar Vízilabda-szövetség elnöke: – Egyelőre nem tudok több konkrétumot annál, mint ami a napokban megjelent a sporttámogatás átalakulásáról: januártól központi költségvetési támogatásban részesülnek a sportszervezetek a tao­rendszer helyett. Jelenleg is folynak a tárgyalások arról, mekkora lesz az egyes sportágakra szánt forrás összege, és az új támogatási rendszerben milyen szerepe lesz a szövetségeknek. Az új rendszer szempontjából kiemelt jelentőségű kérdés, hogy a sportágak milyen arányban osztoznak a támogatáson. Ez a jövőbeli szakmai lehetőségeket jelentősen meghatározhatja az egyes sportágak esetében, ez alól a vízilabda sem kivétel. A rendelkezésre álló forrásokat igyekeztünk a lehető legjobban kihasználni eddig is annak érdekében, hogy nemzetközi szinten a legeredményesebb nemzetek között maradjunk, ez a jövőben sem fog változni.