Dávid László: Mi mindig úgy állunk fel a pástra, hogy a lehető legjobban vívjunk

– Az újabb, harmadik csapataranyat hozó júliusi világbajnokságon már irányította a női kardozókat. A hongkongi, még ideiglenes megbízatás után egyértelmű volt, hogy megpályázza a fegyvernemi vezetőedzői pozíciót?
– Igen, már csak azért is, mert beszéltem a lányok többségével, és mindannyian úgy nyilatkoztak, velem együtt képzelik el a folytatást – válaszolta Dávid László, a debreceni vívósport meghatározó alakja, aki eddig leginkább csak Battai Sugár Katinka edzőjeként lépett a reflektorfénybe, ám ezentúl már a női kardcsapat irányításáért is felel.
– Nagy vállalás ez, hiszen bár a szakág évek óta hozza a sikereket, éppen emiatt ott a jól ismert vélekedés, ezt csak elrontani lehet. Ettől nem tart?
– Egy sportoló, egy edző feladata csak az lehet, hogy mindig a legtöbbet, legjobbat nyújtsa. Ha olyan szerencsés az edző, hogy van egy csapata, amelyik esélyes bárhol, bármilyen versenyen, az szerintem jó alaphelyzet. Mi mindig úgy állunk fel a pástra, hogy a lehető legjobban vívjunk, ha ezüst, bronz vagy netán valamilyen más helyezés jön ki, ám másnap képesek vagyunk tükörbe nézni, az nem kudarc. Nem lehet mindig nyerni, de törekedni kell rá – ezt a mentalitást próbálom meghonosítani. Debrecenben eddig is így volt, innentől a válogatottnál is ez az egyik cél.
– A harmadik vébéarany után kijelentette, a magyar a világ egyik legjobb csapata, míg Boczkó Gábor szövetségi kapitány egyértelműen úgy nyilatkozott, a női kardozók potenciális esélyesek – a kvótaszerzésre és Los Angelesben is. A csapat többsége rutinos ugyan, de még fiatal: hogyan küzdenek meg ezzel a teherrel?
– Ezt mindenkinek tudnia kell kezelni. Együtt is teszünk érte, de leginkább egyedül kell dolgoznia mindenkinek rajta. A lányok tisztában vannak azzal, hogy a világ egyik legjobb csapata a miénk, ám ahogyan a sikereket, a kudarcokat is tudni kell feldolgozni. Ráadásul a miénk gyorsan változó sportág, gyakran látjuk, hogy valaki kiesik a hatvannégyes táblán, a következő versenyt meg megnyeri. Én mindig azt mondom a tanítványaimnak, hogy csinálják a páston azt, amit az edzéseken gyakoroltunk, „csak” vívjanak a versenyen, mással ne törődjenek – ezt kértem tőlük Hongkongban, a világbajnokságon is, megtették, ezúttal egy arany kerekedett ki belőle.
– Eddig is sikeres volt a fegyvernem, fejlődni viszont mindig lehet. Min szeretne változtatni?
– Az alapok kétségkívül jók. Szeretnénk, hogy csapatszinten a lányok valamivel erősebb pszichológiai útmutatást, tanácsadást kapjanak, emellett olyan videóelemző programot, amelyet a vébé előtt is használtunk már, s amelyről a versenyzők is jó visszajelzéseket adtak. Továbbá az is a terveink között szerepel, hogy ha megoldható, a távolabbi versenyek előtt hamarabb érkezzünk a helyszínre, s ott legyen lehetőségünk a vetélytársakkal is vívni. A lányaink a világ legjobbjai közé tartoznak, ezt mindenki tudja, nem kell őket rejtegetni, a fejlődésüket viszont segítheti, ha a külföldi kiválóságokkal vívhatnak.
– Két embert kiemelnék a csapatból, az egyiket azért, mert a tanítványa, és érdekelne, változik-e a kinevezése után Battai Sugár felkészülése, a másik pedig Szűcs Luca, aki a magánélete miatt már jó ideje kétlaki életet el. Vele egyeztetett?
– Sugi volt az egyik, akivel hosszabban beszéltem, mielőtt pályáztam. Ő megerősített az elhatározásomban. Mindig is kiváló összhangban dolgoztunk, nem aggódom amiatt, hogy ez változna. Kicsit jobban össze kell hangolnunk az ingázásokat a két város között, egyébként minden változatlan marad. Szűcs Lucával is beszéltem, ahogyan az edzőjével, Bódy Benjáminnal is, Lucának eddig is a csapat és a vívás volt az első, ehhez igazította a magánéletét, ebben sem lesz változás.
– A világranglista elég jól fest, a csapat a második helyen áll. A kvalifikáció áprilisban kezdődik: hogyan indítja útnak a lányokat a következő hetekben?
– Szeretném, ha mindenki kizárólag a saját feladatára figyelne, és mindig csak a következő versenyre koncentrálna. Ha közel a legjobbunkhoz teljesítünk ezentúl is, nem lehet kérdés az olimpiai kvótaszerzés. Egységet kérek a lányoktól és munkát, mellette szeretném, ha mindig csak a jelenben élnének – kizárólag így lesz világverő ez a csapat hosszú távon.
– Izgul, netán kicsit ideges, egyáltalán: milyen érzésekkel indul neki ennek az útnak?
– Büszke vagyok arra, hogy irányhatom ezt a csapatot, kiváltképp, ha arra gondolok, honnan, milyen háttérből jutottam el ideig. Magyarországon egy kardcsapatot vezetni megtiszteltetés. A büszkeség mellett hálát is érzek. Izgalom? Ez nem feltétlenül jó szó: szeretnék megfelelni ennek a kétségkívül nem túl egyszerű kihívásnak.
| Hatan – négy helyre |
Túl vannak a női kardozók is az első válogatóversenyen: szombaton Szűcs Luca győzött (a döntőben Katona Renátát győzte le), ám ezen a viadalon betegség miatt nem indult Battai Sugár, és bár a vívószövetség honlapja is beharangozta, nem lépett pástra Márton Anna sem. ![]()
|

Vívás: a kadét kardozók is újra a páston

Vívás: ezüst után arany – Kun Anna remek hétvégét zárt

Maros Magda nem változott meg – maradt „a” Kutya

Vívás: Kun Anna (vissza)jött, látott – és majdnem nyert





