„Már reggel elképzeltem, hogy lóg az érem a nyakamban” – az ifjúsági olimpiai bajnok párbajtőröző Horváth Lotti az NS-nek
Ahogy Horváth Lotti a Nemzeti Sport érdeklődésére elmesélte, reggel még kissé fáradtan ébredt, a dakari hőség ugyanis az éjszakai pihenést sem könnyítette meg, de a verseny kezdetére már sikerült felpörögnie. Rögtön az első asszóban érezte, hogy jó napja lehet, a tajvani ellenféllel szemben ugyanis kifejezetten jól ment neki a vívás. Az elődöntőben és a fináléban azonban már komoly ellenfelekkel kellett megküzdenie, így az aranyérem sorsát illetően egészen az utolsó tusig nem lehetett biztosra menni.
„Azt, hogy megvan az arany, csak akkor éreztem, amikor vége lett a döntőnek. S hogy miként képzeltem ennek a napnak a végét, amikor előzetesen gondolkodtam róla? Hát pont így, ahogy történt. Elképzeltem, hogy lóg az érem a nyakamban” – mesélte a Nemzeti Sportnak a friss ifjúsági olimpiai bajnok.
A döntőben az ukrán Alina Dmitruk várt rá, akivel már számos alkalommal találkozott a páston. Mestere, Kovács Attila a MOB Médiának a verseny után arról beszélt, hogy bár az ukrán vívó is igyekezett változtatni a korábbi találkozóikhoz képest, Lotti megtalálta az ellenszert. A magyar párbajtőröző azt is elárulta, mi segítette a fordításban.
„Amikor vezetett három–nullra, elkezdtem én támadni, ő pedig sokkal több teret nyitott nekem, így a visszatámadásoknál is sokkal könnyebben tudtam reagálni. Elég sok versenyen vívunk egymás ellen, ismerjük egymás erősségeit és gyengéit, de persze minden verseny egy kicsit más” – magyarázta Lotti.
A győzelem után a dobogón felcsendült a magyar Himnusz, Lotti pedig a lelátóra nézve nem tudta visszatartani a könnyeit. A MOB Médiának a helyszínen nyilatkozva elárulta, hogy hatéves kora óta hosszú utat járt be, és a bajnoki cím pillanatában az elmúlt évek eseményei is leperegtek a szeme előtt. A megható pillanatot még különlegesebbé tette, hogy a szülei is ott lehettek a csarnokban, így ők voltak az elsők, akik megölelhették lányukat.
Nagyon sokat jelentett, mert nélkülük nem állhatnék ma itt. Egészen kicsi koromtól kezdve ők vittek az edzésekre, elkísértek a versenyekre, mindenben támogattak. És nagyon jó, hogy ma itt voltak, és együtt élhettük át ezt a hatalmas élményt
– mondta a Nemzeti Sportnak.
Lotti azt is elárulta, hogy a magyar csapat tagjai végig szurkoltak neki, a biztatás pedig rengeteget segített a verseny során. A győzelem után már az ünneplés részletei is körvonalazódtak: a lányokkal előre megbeszélték, hogy a faluban működő fodrászatban befonatják a hajukat.
És hogy az aranyérem mellé készül-e valamilyen még maradandóbb emlék? A tetoválás gondolata már megfordult a fejében, de egyelőre vár vele.
„Egyelőre marad az érem és a kisoroszlán emléknek. Bár tényleg eszembe jutott egyszer, hogy vannak-e, akik az ifi olimpia után is csináltatnak tetoválást, de én ezt megtartanám inkább majd a nagy olimpia utánra. Az egyelőre távoli cél, de remélem, sikerül majd valóra váltanom” – tette hozzá a dakari ifjúsági olimpiai bajnok.
A 16.47 méteres első dobásával megnyerte a súlylökést Marton Zsófi a dakari ifjúsági olimpián. A magyar aranyérmes az eredményével nem volt maradéktalanul elégedett, a győzelem azonban új lendületet adott neki a legnagyobb álma, a felnőtt olimpiai szereplés felé – ahogy a Nemzeti Sportnak mesélt erről.
Marton Zsófi már azzal a határozott céllal érkezett Dakarba, hogy megnyerje a súlylökést, és nem is kellett sokáig várnia arra, hogy az élre álljon: első kísérletével 16.47 méterre lökte a súlygolyót, ezt az eredményt pedig a mezőnyből senki sem tudta felülmúlni. A magyar versenyző így ifjúsági olimpiai bajnokként térhet haza Szenegálból, bár a teljesítményével kapcsolatban maradt benne hiányérzet.
„Az a része tudatos volt, hogy elsőre kell megzsibbasztani az ellenfeleket, elsőre kell megpróbálni nagyot dobni. Ennél egyébként jobbat akartam, ez nagyon gyenge ahhoz képest, amit terveztem” – mondta a Nemzeti Sportnak Zsófi, aki tehát az aranyérem ellenére sem volt maradéktalanul elégedett az eredménnyel.
A MOB Médiának közvetlenül a verseny után nyilatkozva is elárulta, hogy a 16.47 méter az idei leggyengébb eredménye, de a legfontosabb természetesen az, hogy ezúttal ifjúsági olimpiai aranyérmet ért. A szezon végi időpont és a dakari hőség sem könnyítette meg a dolgát.
„A sporttal kapcsolatban nagyon maximalista vagyok. Mindennek pontosan úgy kell történnie, ahogy én akarom. Már nagyon szezon vége van, felkészültem a melegre, de nem ekkora melegre és ekkora páratartalomra” – fogalmazott lapunknak Páli Viktor tanítványa. A helyszíni beszámoló szerint a verseny során igyekezett kizárni a körülményeket, saját magára koncentrálni, a lelátóról érkező magyar biztatás pedig ezúttal is sokat segített neki.
A dakari aranyérem azonban nemcsak egy különleges trófea, hanem fontos visszaigazolás is a fiatal súlylökő számára. A felnőtt olimpiai szereplés eddig is a legnagyobb álmai között szerepelt.
Most sokkal közelebb érzem magam a nagy olimpiához. Ha most nem nyerek, nem tudnám ezt ilyen nyugodt szívvel mondani. De most már bizakodó vagyok
– árulta el kérdésünkre.
A következő állomás már a 2027-es szezon, amelyre határozottan megfogalmazott célokkal készül Zsófi.
„A cél az EYOF-arany, és indulok az U20-as Európa-bajnokságon is, ott is egy dobogónak nagyon örülnék, de igazából az első hat hely valamelyike a reálisabb” – avatta be az olvasókat a következő szezonra kitűzött terveibe a magyar ifjúsági olimpiai bajnok atléta.
