A Dublinban vesztes angolok sikere

ÍRORSZÁG–ANGLIA

Az írek a torna legjobb játékát nyújtották Anglia ellen a záró fordulóban 51 ezer néző előtt az Aviva Stadionban, a vendégek pedig ezúttal mintha nem haraptak volna annyira, mint korábbi találkozóikon. Meg is lett az eredménye, pontosabban eredménytelensége. A forduló előtt élen álló angolok szinte kupagyőztesként léphettek pályára, ami kihathatott a motivációjukra. Végső győzelmüket egy kis matematika veszélyeztette csupán, de az sem nagyon. Az őket pontszámban még beérni képes Wales ugyanis Párizsban lépett pályára, de csak abban az esetben tudott volna az élre lépni, ha sokkal győz, az angolok pedig nagyon kikapnak. Persze, presztízs és önbizalom szempontjából korántsem lett volna mindegy, hogy veretlenül, tehát a Grand Slamet is begyűjtve utazhatnak-e majd a vb-re ősszel az angolok.

Visszatérve a találkozóra, Jonathan Sexton három büntetője nyitotta a mérkőzést, majd ugyanő értelmi szerzője lehetett az összecsapás első céljának, amikor remek helyzetfelismeréssel gyorsan elvégzett egy büntetőt, megindult a célterület felé, majd gólpasszt adott Tommy Bowe-nak. A félidőben tizennéggyel mentek az írek (17–3) úgy, hogy a szünet előtti utolsó momentumként majdnem újabb célig jutottak.

A fiatal csapattal felálló angolok – tíz játékosuk volt huszonöt év alatt – próbáltak versenyben maradni, kevés sikerrel. A rutinos öreg róka, Brian O’Driscoll is célt vitt, amellyel immár egyedüliként rekorder a tornasorozat történetében, hiszen huszonötnél tart. A végén a szakmában szintén nem kezdő, bár leginkább nem pontjairól ismert Steve Thompson csak bevitte az angolok becsületcélját, szépítve valamicskét a csalódást keltő vereségen. A lefújás után ez a csalódottság már reménykedésbe csapott át, hiszen csak azért kellett szurkolni, hogy Wales ne szerezzen bombameglepetést a Stade de France-ban nyolcvanezer néző előtt. Nos, nem szerzett, így jöhetett az angol ünneplés.

FRANCIAORSZÁG–WALES

Wales nem adta olcsón a bőrét, a vendégek teljes erőbedobásra késztették a házigazdákat, más kérdés, hogy a mérkőzés emberének teljes joggal megválasztott Lionel Nallet két céllal alaposan kifogott rajtuk. Az első félidőben egy labdaszerzés után vágtázott a célterületre, hiába üldözték, a walesi védők nem jól helyezkedtek. A másodiknál pedig még nagyobbat hibáztak, amikor egy felszabadító rúgást blokkoltak le a házigazdák, a megszerzett labdát Nallet-hez passzolták, aki meg sem állt az újabb célig. A harmadik francia cél Vincent Clerc érdeme, utóbbinál viszont a védők mögé lábbal beemelt indítás volt gyönyörű.

A máskor biztos lábú rúgójátékos, Morgan Parra tizenhárom pontot szerzett – két célbónusz és három büntető –, de ezúttal a számára kötelező pozíciókból is tudott rontani. Az olaszok elleni kisiklást ezzel a találkozóval viszont némiképp feledtette Franciaország. Wales tisztességgel helytállt, de James Hook három büntetőjén kívül mást nem ért el. Eljutottak néhányszor a francia célterület közvetlen közelébe, de a hazai védők elszántan verték vissza őket és támadásaikat. A franciák ezzel megcsípték a torna második helyét, míg a forduló előtt még kupagyőzelemben is bízható walesieknek meg kellett elégedniük a negyedik hellyel.

SKÓCIA–OLASZORSZÁG

A találkozó tétje az utolsó hely elkerülés volt. Az olaszok a franciák legyőzésének tudatában léphettek pályára, a skótok viszont nyeretlenül várták az összecsapást, így utóbbiak számára még kinézett a „fakanál” is, amely a pont nélkül utolsó helyen végző gárdának jár.

A skótok büntetőből jutottak előnyhöz a mérkőzésen, ezt Mirco Bergamasco egalizálhatta volna, ha nem ront. De rontott… Sokáig azonban nem bánkódhattak az olaszok, hiszen Andrea Masi könnyűszerrel futott el két védő között, és célt vitt. Kár, hogy Bergamesco a célbónuszt is elvétette… A folytatásban felülkerekedtek a skótok, de hiába tették le a labdát kétszer is 20-30 centiméterre a célvonalhoz, csak nem jutottak sokkal előrébb. Az első felvonás Bergamasco sikeres és a skót Chris Paterson sikertelen büntetőjével, így kétpontos vendégelőnnyel zárult (6–8).

A mérkőzés a második félidő elején dőlt el, hiszen tizenhét perc leforgása alatt két célt vittek a skótok – így lett nekik összesen hat az idei öt meccsen –, különösen Nikki Walkeré emelhető ki, aki öt olasz között-mellett húzott el a labdával. A végeredményt a 68. percben egy büntetővel állították be a skótok, akik megérdemelten győztek a kissé enervált olaszokkal szemben. Bár a nagy szólót levágó Luke McLean a 78. percben majdnem olasz célt ért el, mindössze két méter hiányzott neki ehhez, amikor sikerült szerelni őt, de ez sokkal inkább egyéni érdem, mint a csapaté. Olaszország így hiába nyert bravúrosan a franciák ellen, az utolsó helyen végzett. Az olasz csapat a mérkőzésnek abban a periódusában veszítette el előbb tartását, majd kedvét, végül pedig az energiáját, amely időszakban egy héttel ezelőtt a franciák fölé kerekedett.

A torna legtöbb célját az angol Chris Ashton vitte, aki hatszor volt eredményes – kezdésnek Walesnek kettőt, közvetlen utána Olaszországnak tornarekordot jelentő négyet vitt, utána viszont semmit –, a legtöbb pontot pedig honfitársa, Toby Flodd érte el, aki 47-ig jutott. Az angolok első számú rúgójátékosát olasz és francia kollégája követi, Mirco Bergamasco 37, Morgan Parra 35 pontot szerzett. Az idei kiírásra jellemzően az utolsó fordulóban csak a listavezető angolok tudták megőrizni pozíciójukat, Wales két, Olaszország egy helyet rontott, a többiek egyet-egyet léptek előre.