Rg Eb: Még nem fogtam fel – Pigniczki Fanni a kvótaszerzéséről

– Alaposan megküzdött ezért a kvótáért, amelyhez már a négy állomásból álló kvalifikációs világkupa-sorozat legvégén is nagyon közel járt – hogyan tudott megújulni azok után, hogy akkor épp, hogy lemaradt a tokiói indulás jogáról?

– Az edzőmmel azt beszéltem meg, hogy elfelejtjük Tokiót, elfelejtjük azt, hogy olimpiai kvalifikáció, és úgy mutatom be a gyakorlataimat ezen az Európa-bajnokságon, mintha edzésen lennék. Azt hiszem, ez sikerült is – tényleg kizártam mindent.

– Ezt mondani biztosan sokkal könnyebb, mint meg is valósítani.

– Ez így is van, csakhogy a világkupa-sorozatban túlságosan nagy terhet pakoltam magamra, és ott nem sikerült a kvótaszerzés, ezért jött a gondolat, hogy talán éppen az volt a probléma, hogy sokat foglalkoztam az olimpiai kvótával. Gyakran álmodtam az olimpiával, minden egyes nap ott volt a fejemben Tokió, emiatt aztán a kelleténél jobban rápörögtem a kvótaszerzésre.

– Várnában kétszer is bizonyítania kellett, hiszen először be kellett jutnia az egyéni összetett döntőbe, majd ott a legjobbnak lennie a kvalifikációs külön rangsorban. Lépésről lépésre haladt?

– Igen, ezt terveztem, és azt is, hogy az első két selejtezős napon megnézem magamnak a versenyt: a hangulatát, a termet, a körülményeket, és a lehetőségekhez képest megpróbálom nyugodtan megoldani az első feladatomat, miközben az erőmet, az energiáimat azért szombatra tartogatom.

– Aludt a döntő előtti éjszakán egyáltalán?
– Keveset ugyan, hiszen pénteken soká ért véget a verseny, de meglepően jól aludtam. Sokkal jobban, mint az előző néhány napban…

– Felfogja, mit ért el? Hogy huszonegy év után lesz újra magyar ritmikus gimnasztikázó az olimpián?

– Jaj, mennyit hallgattam ezt is: amikor egyre jobban látszott, hogy esélyem lehet a kvótaszerzés, mindig ezt mondogatta mindenki – Fráter Viktória nevét hallgattam mindenkitől, emiatt is egyre csak nehezedett a súly a vállamon. Boldog, hogy megvan a kvóta, de még egyáltalán nem fogtam fel, hogy valóra válik az álmom, hogy ott lehetek az olimpián.

– Mióta dolgozik ezért az álomért?

– Úgy kilenc-tíz éves lehettem, amikor már a kérdésre, mi a célom a sportban, azt feleltem, hogy olimpián szeretnék szerepelni.

– A szombati várnai produkcióját elfogadná Tokióban is?

– Fizikailag már korábban sem volt gondom, mentálisan viszont akadtak hiányosságaim: egyszerűen nem tudtam mind a négy gyakorlatomat jól előadni téthelyzetben. Szombaton ugyan a karika kicsit „izgulósra” sikeredett, de elégedett vagyok. Természetesen az olimpián is szeretném megmutatni, mire vagyok képes, ám egyelőre fel kell töltődnöm az erőltetett menet után.

– Pigniczki Fanni hogyan töltődik fel?

– Egy államvizsgával.

– Tessék?

– A Testnevelési Egyetemen a szakedzői szakot most fejezem be, és az olimpiáig még vár rám az államvizsga.

– Augusztus hatodikán pedig az olimpiai bemutatkozás.

– Tokió kapcsán is megvan már a cél a fejemben, rendszerint ezt meg is beszélem a hozzám közelállókkal, az edzőmmel, és ilyenkor elmaradhatatlan a papír és a ceruza is: mindig leírom, miért is küzdök, és ez kikerül a szobám falára – ezen ezúttal sem változtatok, csak előbb még fel kell fognom, mi is történt Várnában szombaton…

EURÓPA-BAJNOKSÁG, VÁRNA
Egyéni összetett. Döntő. Európa-bajnok: Arina Averina (Oroszország) 109.100, 2. Borjana Kalejn (Bulgária) 107.625, 3. Dina Averina (Oroszország) 107.325, ...10. Pigniczki Fanni (Magyarország) 97.250 (karika: 24.550, labda: 25.000, buzogány: 25.400, szalag: 25.300)