Szepesi 100: koszorúzás, szobor, monstre emlékműsor

Az MSÚSZ elnöksége az évforduló napján, február 5-én szombaton, 12 órakor megkoszorúzza Szepesi György sírját a Farkasréti temetőben (24-5 parcella). A megemlékezésre várják a szövetség tagjait, a legendás rádióriporter tisztelőit.

„Az évfordulós megemlékezések közül kiemelkedik, hogy Budapest XIII. kerületének önkormányzata szobrot állíttat Szepesi Györgynek, a kerület szülöttének és díszpolgárának – olvasható a közleményben. – Erős Apolka alkotását péntek délelőtt leplezik le a Hajdú utcai pihenőparkban. Előtte megkoszorúzzák az egykori lakóhelyén, a Váci út 97. számú alatti épület falán lévő emléktáblát. A szoboravató ünnepségen beszédet mond Szöllősi György, az MSÚSZ elnöke is.”

Ugyancsak az évfordulóhoz kapcsolódó kezdeményezés, hogy a mindössze néhány hete működő Sportrádió szombaton tematikus napot szentel Szepesi György emlékének: délután kettő és este tíz között pályatársak, tanítványok, sportolók emlékeznek a riporterlegendára, és természetesen az ő hangja is többször megszólal majd felvételről.

„A nyolcórás műsorfolyamot – amely az MSÚSZ, az évente Szepesi-díjat adományozó Puskás Alapítvány és a Sportrádió együttműködésében valósul meg – a stúdióban Szepesi György két korábbi munkatársa, Lantos Gábor és Török László vezeti” – derül ki az MSÚSZ Facebook-posztjából, amely a legendás sportriporter életrajzát is összefoglalja.

„Szepesi György Angyalföld és az akkor még önálló Újpest határán nőtt fel. Eredeti neve Friedländer György volt, Szepesváralján született, és a buchenwaldi koncentrációs táborban elhunyt édesapja tiszteletére vette föl a Szepesi nevet. 1945 áprilisában jelentkezett a Magyar Rádiónál. Öt hónappal később, augusztus 20-án már ő közvetítette a magyar–osztrák labdarúgó-mérkőzés adásba kerülő tizenöt percét. Győzelemmel debütált – egyébként az első gólt szerző Puskás Ferenccel együtt –, 5:2-re nyert a magyar válogatott. Szepesi György hatvan évvel később, a Magyarország–Argentína mérkőzésen is bejelentkezett a rádióban, világviszonylatban is ritka az ilyen hosszú pályafutás. Tizenöt nyári olimpián és tizennégy labdarúgó-világbajnokságon dolgozott, nagyrészt a Magyar Rádió, esetenként a FIFA képviseletében. 1979 és 1986 között ő volt a Magyar Labdarúgó-szövetség elnöke, 1982 és 1994 között a FIFA végrehajtó bizottságának tagjaként tevékenykedett. 1975 és 1978 között bonni tudósítóként dolgozott, illetve 1981 és 1992 között a Magyar Rádió Szórakoztató- és Sportfőosztályának vezetője volt. Rádiós és esetenkénti televíziós munkái mellett szívesen írt is, rengeteg könyv szerzője vagy társszerzője volt. Szerepelt, elsősorban sporttárgyú játékfilmekben, némelyikben önmagát alakítva.”

A közlemény felidézi: Szepesi jelentős részt vállalt abban, hogy 1958-ban a magyar sportújságírók ismét csatlakozhattak a Nemzetközi Sportújságíró-szövetséghez, az AIPS-hez.

Egykori futballvezetőként 90 évesen, 2012. május 24-én, Budapesten átvette a világszövetség legmagasabb kitüntetését, a FIFA-érdemrendet, 2015-ben az Év Sportolója Gálán pedig Csányi Sándortól az MLSZ-életműdíját, 2018. július 25-én hunyt el.

„Számos szakmai és állami kitüntetést kapott, Budapest díszpolgára volt, ugyanakkor kiderült, hogy az állambiztonság ügynökeként jelentéseket írt az ötvenes és hatvanas években – emlékeztet a közlemény, hozzátéve: – A magyar sportért, a magyar sportolókért rajongó, szakszerű és közkedvelt közvetítései, sportvezetői kvalitásai és eredményei Szepesi Györgyöt mindent összevetve a hazai sport- és médiatörténet meghatározó, megkerülhetetlen szereplőjévé, örökké idézett és időtálló életműve kultúrtörténetünk fontos alakjává teszik. Sportújságíró nemzedékek példaképe és mentora volt.”

A Magyar Sportújságírók Szövetségének teljes bejegyzése ide kattintva megtekinthető.