Nem sikerült a szép búcsú a Lokinak

A debreceni találkozó nyitánya kísértetiesen hasonlította donyeckihez. Tegyük hozzá gyorsan, sajnos. Annak azért örülhettünk, amíg ott és akkor előnybe került az ellen, most a hazai kapus, Csernyánszki jó ütemű kilépéssel megmentette a Debrecent a góltól.

Marica két védő között tört be a debreceni tizenhatoson belülre, de kissé rosszul kivitelezett belsőzését a magyar kapus tenyérrel hárította, majd másodszorra rávetődött a labdára.

Igaz, vérmes reményeink ezt követően sem lehettek, nem láthattuk éledni a korábban ebben a felállásban soha nem játszó Debrecent. A magyar bajnok ugyanúgy nem tudott mit kezdeni ukrán ellenfelével, mint az első összecsapáson. A lendület és a tudás általában megtört az ukrán térfél közepén.

Nem úgy az ukránoké, akik ahogy azt tették két hete, nagyon magabiztosan hozták fel a labdákat, ráadásul mindezt villámgyorsan, így rendre zavart keltettek a magyar védelemben.

Mégsem egy ilyen zavarnak volt köszönhetően azonban, hogy megszerezték a vezetést. A debreceni védelem adogatott balról jobbra, éppen a válogatott kerettag Mátén volt a húzás sora, amikor Égerhez adott labdájára lecsapott a mindig életveszélyes Brandao. Egy kis lyukra indítás Elanónak - nagyon érzi egymást a két brazil légiós -, majd egy sarokkal lőtt kötény Máténak és belül a támadást kísérő Brandao máris kihagyhatatlan helyzetbe került.
0-1

Még magán viselte a gól nyomait a Loki, amikor Elano szögletét nézte be a komplett hazai védelem a rövid- és kissé későn eszmélő Csernyánszky kapus a hosszúoldalon.
0-2

Veszélyeztetett a Loki is, persze távoli lövéseik nem okoztak túl sok és nagy gondot az ukránoknak.

Az első félidőben a labdabirtoklási arany 50-50- százalék volt, ám amíg ebből a vendégek öt szinte ajtó-ablak helyzetet kidolgoztak, addig a hazaiak nem jutottak addig, hogy érdemben hozzá tudjanak tenni valamit nemhogy a továbbjutáshoz, hanem egyáltalán a mérkőzéshez.

A második félidőben feljöttek a hazaiak, vagy a vendégek vettek vissza a tempóból, nézőpont kérdése.

Láthattunk egy igen lendületes Halmosit és a csereként beállt rutinos Madarral és a fiatal Jeremiással kissé merészebb debreceni középpályát, de az igazi helyzetek még így is a vendégek előtt adódtak.

Csernyánszkynak több dolga akadt, köztük bravúrt is bemutatott, annyi vigasza ekkor azért már lehetett a hazai hálóőrnek, hogy kollégája, a túloldalon is legalább összekoszolta a mezét a nagyerdei fűvel: néhányszor vetődve kellet védenie, vagy legalább biztosítania a debreceni próbálkozásoknál.

Összesítésben teljesen megérdemelten, 6-1-gyel jutott tovább már a sorsolás pillanatában is jóval esélyesebb ukrán Sahtar. És bármenyire is szeretnének a debreceniek túllépni a kupakiesésen, és profi csapathoz hasonlóan már csak a következő feladatra koncentrálni, hiba lenne nem észrevenni és alaposan kielemezni: a Sahtar elleni két mérkőzés négy félidejében csak egyben volt partiban a két együttes, míg háromban kifejezetten jobb volt az ellenfél, amely olykor lefutballozta a pályáról a magyar bajnokot.