127,7 millió néző. Ennyien követték az Egyesült Államok tévécsatornáin az ott a legnépszerűbb sportágnak számító amerikaifutball ligájának (NFL) nagydöntőjét, a Super Bowlt, ami az esemény történetében rekordot jelentő nézőszám. A magyar idő szerint hétfő hajnalban megrendezett esemény az egész világon kiemelt figyelmet kapott, hazánkban is rengetegen követték: a Google Trends "Jelenleg felkapott" kereséseket listázó felülete alapján a Super Bowlt (amit nem mellékesen a Philadelphia Eagles némi meglepetésre simán nyert meg a Kansas City Chiefs ellen), és az ahhoz kapcsolódó keresési kifejezések csoportját csupán az európai labdarúgás eredményei előzték (pontosabban a Plymouth–Liverpool FA-kupa mérkőzés), vagy közelítették meg.
A sportág tehát Magyarországon is közkedvelt, a meccsnézés és a csapatok követése azonban nem billent át arra, hogy tömegek húzzanak a fejükre sisakot, és játsszák a játékot. Felnőttcsapatokból nincs hiány, az utánpótlásra azonban alig esett figyelem, amit a Magyar Amerikaifutball Szövetség utánpótlás-bizottságát 2022 óta vezető, korábban a Budapest Cowbellsben játszó, sőt, az egyesületet három esztendőn át elnökként is irányító Varga Károly is felismert.
„2022-ben, amikor átvettem az utánpótlás-bizottság vezetését, kis túlzással
a semmiből kellett elkezdeni építkezni, ugyanis korábban a szövetség vezetése a fókuszt leginkább a felnőttsportra helyezte, pedig az utánpótlás adja meg a mindenkori alapot.
Amatőr sportágról beszélünk, amit Magyarországon mindenki munka mellett csinál, ráadásul fokozatosan elöregszik az amerikaifoci hazai játékosállománya. Az utóbbi szűk három évben ennek a helyzetnek a javításán dolgozunk. Nem könnyű, mert
a TAO-s sportágakhoz képest behozhatatlan a lemaradásunk,
jóval szerényebbek a lehetőségeink, emellett véleményem szerint összességében nehezebb manapság bevonzani a sportba a fiatalokat, amikor a versenytársunk például a PlayStation és az Xbox – kezdi az Utánpótlássportnak Varga. – Három éve öt egyesületnek működött jól az utánpótlása, mindegyikből egy embert kértünk fel, hogy csatlakozzon a bizottsághoz. Azóta bővült a kör, havi rendszerességgel tartunk meetinget, az első évben az U15-ös és az U17-es korosztálynak tehetségtábort is rendeztünk. Azóta folyamatosan nő a korosztályos sportolóknak szervezett események száma, mára pedig már minden olyan klubból van támogató tagja a bizottságnak, amelyben legalább két utánpótláskorú játékos van. Tavaly újabb mérföldkőhöz érkeztünk, 2016 után »felélesztettük« a junior-, vagyis az U19-es válogatottat, edzőtáborokat rendeztünk a játékosoknak, akik a dán elitakadémia ellen megmérethették magukat barátságos meccsen (ami 37–0-s magyar győzelemmel ért véget – a szerk.).
Idén szeretnénk ismét előre lépni, és egy erősebb válogatottal megmérkőzni hasonló kereteken belül, jövőre pedig a cél, hogy eljussunk az Európa-bajnoki selejtezőig.
Az elmúlt évek biztató fejlődése mellett viszont továbbra is számos nehézséggel kell megküzdenie a bizottságnak, amely nagy hangsúlyt fektet a toborzásra, viszont az amerikaifutballal kapcsolatos, laikusok által felállított előítéletek nem könnyítik meg a dolgát. Ilyen például, hogy „túl durva” a sportág.
„Tény, hogy rendkívül fizikális az amerikaifutball, szerves része az ütközés a sportágunknak. Azonban az tévedés, hogy csak ebből áll, hiszen rendkívül összetett, taktikus játékról van szó. Ezzel kapcsolatban
edukálnunk kell a fiatalokat és a szülőket,
hiszen a gyerekek ideális esetben nem az amerikaifutballal kezdenek, hanem annak szakágával, a flag footballal, ami kontakt-, vagyis ami a legfontosabb, ütközésmentes, helyette egymás zászlóit lehet megszerezni, miközben ugyanúgy van irányító, futó vagy elkapó. Ezzel remekül be lehet vonzani a gyerekeket, hatéves kortól tizennégy éves korig ez biztonságos módja a játék megismerésének. A flag football bekerült a 2028-as Los Angeles-i olimpia műsorába, ami jól jelzi, hogy az amerikaiak szeretnék megismertetni a sportágukat az egész világgal, ráadásul
ez a hazai, olimpiafókuszú sportfinanszírozási modellre is hatással lehet, előtérbe kerülhet a flag, ezzel együtt az amerikaifoci is.
Talán a legnagyobb problémát a szakemberhiány jelenti.
„Sajnos eközben kevés utánpótlásedzőnk van, ha valaki tréner lesz, az is inkább a felnőttekkel foglalkozik. Az edzések javarészt koraeste kezdődnek, mivel labdarúgópályákon kell dolgozni, sok csapatnál emiatt fél nyolc előtt nem kezdődhet el az edzés, ami szintén nem túl hívogató a fiataloknak, családoknak… Ráadásul az amerikaifoci a második legdrágább sportág az alapfelszerelést tekintve, egyedül a hoki kerül többe. Ezek könnyedén elriaszthatják a szülőket, akiknek döntő szavuk van abban, mit sportol a gyermekük. A flagszakág erre is megoldás lehet, nincs szükség védőcuccra, egy stopliscipővel már nekivághat a gyerek az edzésnek, így ez kiváló beugró a sportágba, később pedig meglátja, vált-e amerikaifocira.”
A folyamat továbbra is gyerekcipőben jár, az első korosztályos flag football-bajnokság hazánkban tavaly debütált, míg amerikaifociban évek óta rendeznek U19-es, U17-es és U15-ös bajnokságot.
„A járványhelyzet nem tett jót a korosztályos igazolt sportolók számának, abban az időszakban nagyjából a korábbi adat a harmadára csökkent, jelenleg valamivel négyszáz fő alatt járunk. Nagyobb emelkedést egyelőre nem tudtunk elérni, nehéz helyzetben vagyunk, erre is szeretnénk felhívni a figyelmet a február 22-én megrendezendő utánpótlás-konferenciánkon.
Próbálhatunk programokat szervezni a korosztályos játékosoknak, szervezhetünk toborzót iskolákba, ha nincs utánpótlásedző, aki megtartsa azokat.
Vannak klubok, amelyek próbálkoznak, erre buzdítjuk is őket szövetségi oldalról: a Fehérvár Enthroners, a Győr Sharks, a Diósd Saints, a Csepel Cowbells, az Újpest Bulldogs és mostanában a Budapest Wolves is kilátogat iskolákba, sőt, a feltörekvő Baja Raiders is toboroz. Ez igamunka, de
ha beleteszik az energiát az egyesületek, ők és az egész hazai amerikaifutball profitál majd belőle.
Varga még 2021-ben nem kisebb célt tűzött ki maga elé, minthogy
2030-ra eljuttassa az első magyar játékost a „nagyszínpadra”, vagyis az NFL-be.
„Ezt már jó ideje beláttam, hogy lehetetlen, ám nem tettem le a célról, csak későbbre csúsztattam a megvalósulás lehetőségét. Jó példa Ausztria, ahol jóval előrébb tartanak ezen a téren, jelenleg is van az NFL-ben játszó játékosuk, az osztrák Bernhard Raimann, aki az Indianapolis Colts tagja, a Vienna Vikingstől került ki. Hogy ez mekkora dolog, jól jelzi, az NFL-ben szereplő játékosok mindössze két és fél százaléka nem amerikai. Jelenleg a Fehérvárból három játékos szerepel alacsonyabb amerikai főiskolai ligában, a Győrből is kijutott egy srác tanulni és sportolni.
A brutális tehetség mellé szerencse is kell, hogy elkerüljenek a sérülések, és akkor draftolhatnak, ám én inkább hosszútávú rendszerben gondolkodom, amihez előbb a korábban emlegetett problémákat kell megoldani.
Magyarországról az amerikai fősuli nagy ugrás, szerintem érdemes beiktatni egy köztes lépcsőfokot, és előbb megpróbálni a Vienna Vikingsbe, vagy más európai nagyobb klub akadémiájára eljuttatni a játékost, hiszen ezekről jóval több amerikaifutballista került már ki az Egyesült Államokba. Bizakodó vagyok, de nagyon hosszú út áll még előttünk!”
(Kiemelt képünkön: a junior amerikaifutball-válogatott Forrás: MAFSZ Junior Hungary)