„Sokat jelent nekünk ez a trófea, de Fernando Torres érdemelte meg a legjobban, szebben nem is búcsúzhatott volna az Atlétitől” – vélekedett a lefújás után a madridiak csapatkapitánya, Gabi.
„Fernando Torres álma valóra vált, remélem, a vasárnapi bajnokin az egész stadion őt ünnepli majd, megérdemli a legnagyobb felhajtást is” – tette hozzá mestere, Diego Simeone.
„Nagyon nehéz megfogalmazni, mennyire boldog vagyok, tényleg valóra vált egy álom. Érzelmileg ez a cím jelenti számomra a legtöbbet, mindenkinek van egy gyerekkori álma, az enyém megvalósult” – tette hozzá rejtelmesen maga a nemsokára távozó csatárikon, Fernando Torres.
„Tizennégy éves koromban elhagytam az otthonomat, hogy nagy címeket nyerjek. Két döntőbeli vereség után elszánt voltam, meg akartam ragadni a lehetőséget arra, hogy nyerjek ezen az estén. Nem akartam elpuskázni. Egyébként megemelem a kalapomat a Marseille előtt, büszke lehet magára a csapat. Négy éve vagyok itt, idényről idényre, meccsről meccsre jobbak vagyunk, különleges kötődés alakult ki köztem és a klub, köztem és a szurkolók között, ezért adok bele mindig mindent” – tisztelgett a vesztes és sajátjai előtt a finálé legjobbja, Antoine Griezmann, aki ilyen nyilatkozattal a háta mögött nehezen igazol majd a nyáron Barcelonába. Vagy csak nagyon profin kommunikál...
Reménykedhetnek az AM-hívek, különösen, hogy Griezmann nemsokára hozzátette: „Mindig is arról álmodtam, hogy nyerek egy trófeát Simeone keze alatt, mondtam is magamnak, itt az én időm! Cholótól sokat tanultam, a világ egyik legjobb futballistáját faragta belőlem. Remélem, ezen a szinten folytatjuk majd”.
„Sok kihívást rejtett magában ez a szezon, és azt hiszem, az El többet jelent számunkra, mint egy trófeát: ez egy nagy győzelem, amely mindazt képviseli, ami mellett kiállunk, amiért dolgozunk – emelkedett magasabb szintre Diego Simeone. – Az Arsenal ellen megmutattuk, mire vagyunk képesek nehéz helyzetben, szerintem újradefiniáltuk magunkat ebben a sorozatban. Még nem ért véget az idény, egy pontot szereznünk kell a La Ligában a második hely bebiztosításához, és muszáj ezt tényleg meg is tennünk, hogy megmutassuk vetélytársainknak az erőnket. Fernando Torres képviseli mindazt, ami mi vagyunk, csapattársai nagyon tisztelik őt, a klub szintén. Az Atlético Madrid életem fontos része, életem döntő szakaszában tértem vissza ide, itt lettem igazi profi. Edzőként a Racingban kezdtem, ám mindig arra vágytam, hogy visszatérjek ide. Egy kis szerencsével élni tudtunk a lehetőségeinkkel, ezért is nyertünk ma. Igen, nagyon szerencsések vagyunk, de mint csapat, nagyon erősek. Nagyon nehéz lesz egy ilyen nagy siker után újrakezdeni a következő idényt. Ha Griezmann marad, még tovább fog fejlődni, azonban vele vagy nélküle, még erősebbek leszünk. A Marseille? Payet sérülése nagyon megviselte az OM-et, amely Franciaországban nagyon erős, de ma egy kiváló Atléticóval találkozott.”
„Az elveszített döntők ellenére mindig is hittünk magunkban” – fogalmazott Saúl Níguez, míg a kapusJan Oblak hozzátette: „A futballban mindig keményen kell dolgozni, és belőni a helyzeteket. Griezmann a világ egyik legjobb támadója, ez az ő estéje volt”.
„Keményen harcoltunk, de a legfontosabb pillanatokban előjött a tapasztalatlanságunk. A fejlődéshez az a legfontosabb, hogy tanuljunk az ilyen mérkőzésekből” – értékelt a vesztesek középső védője, Adil Rami.
„Természetesen nagyon csalódottak vagyunk, hiszen elveszítettünk egy döntőt, és nem mi emeltük a magasba a trófeát, pedig hát ezért jöttünk ide. Megvoltak a lehetőségeink, pár helyzetet kialakítottunk rögtön a kezdés után, ám nem értékesítettük ezeket. Nem rejthetjük el a tények mögé Dimitri Payet, egyik vezéregyéniségünk sérülését, és azt sem, hogy egy sokkal rutinosabb együttessel találkoztunk” – így a most a védelem jobb oldalán szereplő Bouna Sarr.
„Az első félidőben kihagytuk a ziccerünket, aztán meg hatalmasat hibáztunk az ellenfél első gólja előtt – sóhajtott nagyot az OM-mester Rudi Garcia. – Egy ilyen csapat ellen, mint az Atlético, nagyon nehéz hátrányban futballozni. A második félidőben is hozták a szokásos formájukat, nekünk meg nem volt szerencsénk, lásd Kosztasz Mitroglu kapufáját. Pedig ezzel a góllal visszajöttünk volna a mérkőzésbe... Az Atlético remek gárda, nincs okunk szégyenkezni a vereség miatt. Én döntöttem úgy, hogy kezdjen Payet, hiszen a legjobb játékosaink egyike, bár ő maga aggódott, hogy képes lesz-e keményen meglőni a labdát, és nem is volt teljesen egészséges. De ilyen meccsen kockáztatnia kell az embernek! Payet készítette elő Valere Germain helyzetét, aztán nagyon hiányzott a szabadrúgásoknál, szögleteknél. Reméljük, nemsokára teljesen egészséges lesz, csütörtök reggel megvizsgálják az orvosok. A Marseille-drukkerek büszkék lehetnek ránk, az ország nagy része is mögénk állt, játékosaim megérdemlik a dicséretet. Az Atléti első gólja? Steve Mandanda és André-Frank Zambo Anguissa ötven-ötven százalékban volt hibás benne.”
EURÓPA-LIGA
DÖNTŐ, LYON
OLYMPIQUE MARSEILLE (francia)–ATLÉTICO MADRID (spanyol) 0–3 (0–1)
Lyon, Groupama Stadion, 55 768 néző. V: Kuipers (holland)
MARSEILLE: Mandanda – Sarr, Rami, Luiz Gustavo, Amavi – Sanson, Anguissa – Thauvin, Payet (M. Lopez, 32.), Ocampos (N’Jie, 55.) – Germain (Mitroglu, 74.). Vezetőedző: Rudi Garcia
ATLÉTICO: Oblak – Vrsaljko (Juanfran, a szünetben), J. Giménez, Godín, L. Hernández – Á. Correa (Partey, 88.), Saúl, Gabi, Koke – Griezmann (F. Torres, 90.), Diego Costa. Vezetőedző: Diego Simeone
G: Griezmann (21., 49.), Gabi (89.)