Noha valóban jó évet készül zárni az FTC labdarúgócsapata, a Békéscsaba elleni Magyar Kupa-kiesés porszemként került a gépezetbe. Gyorsan hozzáteszem, hogy a zöld-fehéreknek Csabán sosem volt könnyű dolguk. Emlékezzünk csak arra az időszakra, amikor Mészöly Kálmán volt az Előre edzője, a Kórház utcai pályán nem volt sétagalopp Láza Jánosék ellen játszani. Igaz, ez már régen volt, de Pásztor József edzősége idején 25 évvel ezelőtt például 5–2-re kapott ki a Fradi.
Ám nem leszek igazságtalan, ez a kiesés nem teszi tönkre az idényt. Az évadot, amelyet Kubatov Gábor klubelnök értékelt, s elmondhatta, a csapatnak esélye van a továbbjutásra az Európa-liga csoportköréből. S ha már visszaugrottunk az időben, ne feledjük, hogy nemzetközi kupában legutóbb 2004-ben élte meg magyar együttes a tavaszt, az UEFA-kupában Debrecen az FC Bruges-zsel játszott (akkoriban még nem volt csoportkör). Márpedig ha az Espanyol nem egyenlít az utolsó utáni percben, akkor... Világos, jövőre ez a cél: továbbjutás az El-csoportkörből. A sajtótájékoztatón jelen lévő Orosz Pál, a futballszakosztályt működtető zrt. vezérigazgatója nemrégiben kijelentette – s a mostani beszélgetésben is utalt rá –: a Bajnokok Ligája más kávéház, a realitás az El-szereplést megcélozni.
Ám nem mellékes visszatekinteni, honnan is indult a klub? Az átlagnézőszám megduplázódott, de amit ennél is fontosabbnak tartok, a szurkolók méltók az FTC-hez, Kubatov szavait idézve, „mostanság nincs velük probléma”. Ami a távlati célt illeti, az elnök szeretné, ha az együttes a Dinamo Zagreb szintjére jutna el. Nos, bár pénzből minden klubnál, így a Fradinál is lehetne több, ehhez minden adva van. Orosszal egyet kell érteni abban, hogy nem minden NB I-es klubnak ugyanaz a küldetése, és a nemzetközi szintű eredményekhez elengedhetetlen a légiósok szerepeltetése. Ilyen világ van, ez a trend, mégis azt mondom, az FTC-nek még nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie az utánpótlás-nevelésre. Mert ugyan egy fiatal magyar futballistának nehéz bekerülni a felnőttkeretbe, a fradizmus megerősítésében igen erős kohéziót ad(na), ha a legnépszerűbb klubban nem csak mutatóban lépne pályára honfitárs. Tudom, nem lehet már visszahozni a régi idők hangulatát, mégse feledjük azt az időszakot, amikor az edzéseken a Fradi-drukkerek az edzőpálya korlátjára támaszkodva fürkészték, kikből lehetnek Albertek, Varga Zoltánok. Jó, legyen a srácokból „csak” Dibusz, netán Böde.
Már csak azért is, mert a Dinamo Zagreb magját horvát futballisták alkotják.