Leverkusen 352.75 |
Betis 223.4 |
Celtic 65.75 |
Ferencváros 36.25 |
Az utóbbi hat évben szinte minden megadatott a magyar drukkereknek, amiről évtizedekig csak álmodtak: a válogatott győzelmei után szerveződött spontán utcabál, a nemzeti csapat világversenyen nyújtott teljesítménye utáni büszkeség, európai szinten is jegyzett tehetség. Emellett hosszú évek kínos és kijózanító nemzetközi pofonjai után immár sorozatban negyedik éve fordul elő, hogy egy magyar csapat eljut valamelyik európai kupasorozat főtáblájára. Akad azonban valami, amit még az utóbbi évek kisebb-nagyobb sikerei mellett sem sikerült megvalósítani, nevezetesen, hogy valamelyik hazai együttes ne csak elérje, de túl is élje a csoportkört a nemzetközi porondon. A tavaszt legutóbb a Debrecen érte meg, amely 2004 februárjában az UEFA-kupában (az Európa-liga elődjében) maradt alul a Bruges elleni párharcban (0–1, 0–0).
A mostani átszervezésekkel, az Európa-konferencialiga életre hívásával azonban kedvezőbb lett a helyzet, az Európa-liga csoportkörét ismét elérő Ferencvárosnak a harmadik hely megszerzése is tavaszi folytatást érne. A négyesek első helyezettje a nyolcaddöntőbe jut, a második a nyolcaddöntő rájátszásába kerül (ahol a BL-csoportkör harmadik helyezettjével találkozik), a harmadik helyezett pedig az Ekl-ben folytatja. A lebonyolítás alapján tehát az esély adva van, hiszen korábban sosem fordult elő, hogy az El-csoport harmadik helye tavaszi folytatást ért volna, ám itt jön a csavar: vajon a Leverkusen, a Betis és a Celtic társaságában lehet-e minden korábbinál nagyobb lehetőségről beszélni?
„Ha abból indulunk ki, hogy nem a Bajnokok Ligájában szerepelünk, akkor papíron gyengébb ellenfelekkel kell szembenézünk, mint az előző idényben – mondta lapunknak Dibusz Dénes, a Ferencváros kapusa. – Mégis, a mostani három csoportellenfél közül egyiket sem nevezném gyengébbnek a Dinamo Kijevnél, amellyel tavaly ősszel a BL-ben játszottunk. Ha a számokat, és a játékoskeretek értékét nézem, semmivel sincs nagyobb esélyünk elcsípni a harmadik helyet az El-ben, mint tavaly a BL-ben, ugyanakkor az utóbbi években szerzett nemzetközi tapasztalatnak köszönhetően mégis sikerülhet. Ezzel együtt hiába változott meg a lebonyolítás, a harmadik hely megszerzése így is bravúrnak számítana, ilyen ellenfelekkel szemben elvárás semmiképp sem lehet. Persze szeretjük a kihívásokat, nem véletlen, hogy mindig nagyobb és merészebb célokat tűzünk ki magunk elé, de összességében azt mondanám, hogy a tavaszi folytatás egyelőre inkább álom, mintsem realitás. Arra építhetünk, hogy az utóbbi években többször kerültünk szembe papíron erősebb és magasabban jegyzett csapatokkal, amelyeknek nagyobb a költségvetésük, és értékesebb a játékoskeretük. A múltban képesek voltunk borítani a papírformát, azok a győzelmek adhatnak némi kapaszkodót a mostani csoportkör előtt.”
A Konferencialiga bevezetésével nőtt az Európa-liga presztízse, ám az UEFA-tól kapott juttatások terén a Bajnokok Ligája továbbra is megközelíthetetlen. A legrangosabb európai kupasorozatban 5 millió eurót kaptak a rájátszásba jutó csapatok (így a Ferencváros is), a csoportkör elérése pedig nagyjából tizenöt és fél millió eurót hozott a konyhára. Ezzel szemben az El-ben csak 3 millió 630 ezer eurót ér a főtáblára jutás, és amíg a BL-ben csaknem hárommillió eurót kóstál egy csoportkörös győzelem, a második számú kupasorozatban 630 ezer euró jár a három pontért, míg döntetlen esetén 210 ezer euró folyik be az együttesek kasszájába. A Ferencváros az első (1.1 millió euró) és a második hely (550 ezer euró) elérésével is kapna némi anyagi támogatást a tavaszi folytatásra, a harmadik hely és a tavaszi rájátszás megcsípése pedig 500 ezer euróval gazdagítaná a klubkasszát. Csak miheztartás végett: a Bajnokok Ligájában minden klubnak csaknem tízmillió euró jár a nyolcaddöntő eléréséért. |
Az utóbbi években látott bravúrgyőzelmek valóban okot adhatnak a bizakodásra, ám Orosz Pál, az FTC Zrt. vezérigazgatója úgy véli, hogy az új versenysorozat életre hívásával a BL- és az EL-mezőny minősége között is csökkent a különbség.
„Mivel az Európa-ligában harminckét csapatra csökkent a főtáblás létszám, akadnak olyan csoportok, amelyek az utóbbi években a Bajnokok Ligájában is kialakulhattak volna – mondta a Nemzeti Sportnak Orosz Pál. – Talán nem túlzok, ha a Leverkusent, a Celticet és a Betist is ebbe a kategóriába sorolom. Ha megnézzük az említett három klub költségvetését, azt látjuk, hogy a csoportban mi gazdálkodunk a legkevesebb pénzből. Szó sincs arról, hogy előre lemondunk a továbbjutásról, de fontos, hogy tisztában legyünk a realitásokkal. A lehető legjobb eredményeket akarjuk elérni, de nem mi vagyunk az esélyesek az első három helyre, úgyhogy a tavaszi szereplés kiharcolása egyértelműen erőn felüli teljesítmény lenne. Most is arra törekszünk, hogy borítsuk a papírformát, de nem szabad figyelmen kívül hagyni a valóságot. Ha a tendenciát nézzük, a Bajnokok Ligájában azt látjuk, hogy általában a gazdagok között is a leggazdagabbak nyernek. Ugyanakkor – és itt rákanyarodnék a Fradira – ha a rendelkezésre álló forrásokat megfelelően használjuk fel, messzebbre juthatunk, mint amit jósolnak nekünk. Az előző idényben is ez történt, amikor bejutottunk a Bajnokok Ligája csoportkörébe.”
A Ferencváros kapcsán a továbbjutási esélyek mellett egy másik kérdés is felvetődik: a magyar futball helyzetét nézve továbbra is örülni kell-e az Európa-liga-csoportkör kiharcolásának, vagy immár meg lehetne célozni a tavaszi egyenes kieséses szakasz elérését?
„Természetesen szeretnénk kiharcolni a tavaszi folytatást, ha nem így lenne, el sem indulnánk a nemzetközi porondon – folytatta Orosz Pál. – Nem akarunk pofozógépek lenni, ugyanakkor a magyar futball még mindig nincs azon a szinten, hogy azt mondjuk, mostantól kezdve biztosan lesz minden évben főtáblás csapatunk. A klubjainknak valamennyi versenysorozatban az első vagy a második selejtezőkörben kell bekapcsolódnia, onnan pedig nagyon nehéz eljutni a csoportkörig. Amikor tizenegy évvel ezelőtt a mostani vezetőség átvette a klubot, az volt a célunk, hogy rendszeres szereplői legyünk az európai kupasorozatoknak. Bízom benne, hogy két év múlva arról beszélhetünk, hogy az utóbbi öt esztendőben ez ötből ötször sikerült. A Ferencvárosnál a célok tekintetében nem érhetjük be kevesebbel, de ha a realitásokat nézzük, jelen pillanatban egy klasszikus Európa-liga-csoportkörös csapat vagyunk. Bizonyos szempontból ott vagyunk Európa legjobb hatvannégy csapata között, ez óriási eredmény.”
AZ FTC GÓLJAI AZ IDEI EL-CSOPORTKÖRBE VEZETŐ ÚT SORÁN
A sportszakmai szempontok alapján tehát még a harmadik hely elérése is bravúrnak számítana a Ferencvárostól, ráadásul az anyagi lehetőségek is behatárolják az egyesület mozgásterét – márpedig gazdasági szempontból a Fradi európai szinten még mindig kishalnak számít.
„Anyagi szempontból jelenleg az Európa-liga a Ferencváros szintje – mondta lapunknak Szabados Gábor sportközgazdász. – Az egyesület a Konferencialigán túl van, a Bajnokok Ligájától viszont még nagyon messze. Ha még közelebbről nézzük, azt mondom, a költségvetése alapján az El-csapatok közül is inkább a Konferencialigához áll közelebb, mint a BL-hez. Gazdasági szempontból az El-mezőny második feléhez tartozik, vagyis az, hogy a csoportja első két helyének valamelyikén végezzen, egyáltalán nem reális. A Konferencialiga életre hívásával viszont új esély nyílt meg a klubok előtt, ugyanakkor nem véletlen, hogy a Fradit a negyedik kalapból sorsolták, és a sportszakmai okok mellett a klub – az El-mezőnyt tekintve – egyelőre anyagilag is a negyedik kalapba tartozik. A realitás a csoport negyedik helyét jelenti, ugyanakkor a harmadik hely elérése jóval könnyebb, mint az első kettőbe kerülni, ami végső soron esélyt ad a tavaszi folytatásra. A harmadik hely elérése olyan bravúrnak számítana, amiben még lehet bízni, az első kettőbe kerülés viszont teljesen irreális. Talán az a legpontosabb megfogalmazás, hogy a harmadik és a negyedik hely között jóval kisebb a különbség, mint a második és a harmadik között.”
EURÓPA-LIGA
CSOPORTKÖR, 1. FORDULÓ
18.45: Bayer Leverkusen (német)–FERENCVÁROSI TC (Tv: M4 Sport) – élőben az NSO-n!